A nyugat-balkáni csúcs előtti munkavacsorán is előkerült az energiakérdés.
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.
Egyre több nyugati nagyvárosban és országban hirdetnek ki klímavészhelyzetet az óriási hőség vagy épp a szélsőséges időjárás miatt. De mi ez pontosan, mivel jár, és be lehet-e vezetni Magyarországon is?
Az amerikai elnök arról győzködte kollégáit a G20-csúcson, hogy kevésbé ambíciózus klímacélokat fogadjanak el.
2030-ra 55 százalékos csökkentést vár az EU-tól az üvegházhatású gázok kibocsátásában Antonio Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szeptemberre konkrét terveket szeretne látni arra, hogyan csökkentik a kibocsátást egyes országok, de az EU késlekedni látszik.
Nyolc EU-s tagállam kéri, hogy az EU vegye komolyabban a klímaváltozás elleni harcot, és pénzt is költenének erre. Magyarország nincs köztük, de Németország sem.
Most kellene kitalálni, hogy hogyan csinálják meg azt, amiben 2015-ben megegyeztek Párizsban.