Az orosz és belarusz sportolók nem is indulhattak idén, de az orosz teniszszövetség vezetője szerint így is ők nyertek idén.
A Fradi BL-selejtezőmeccsre előtt mutatták be a távoli ázsiai ország klubjainak furcsa helyzetét, amik valójában nem is annyira furcsák.
Moszkva számára rendkívül érzékeny terület a Kaukázus és Közép-Ázsia. Nem csoda, hogy már a Szovjetunió felbomlása után inkább kevesebb, mint több sikerrel, de folyamatosan próbált a Kreml valamilyen együttműködést tető alá hozni. Harminc év alatt a legközelebb a Kollektív Biztonsági Szerződés (KBSZSZ) tag Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán került Oroszországhoz, ezért érdemes megnézni, milyen az ukrajnai invázió megítélése a kvázi „szövetségeseknél”.
„Putyin bármire képes, elmegy hozzád, lenáciz, aztán elveszi a szülőföldedet” – fakadt ki az Azonnalinak az egyik Almatiban élő kazah. Ők most nagyon szurkolnak Ukrajnának, mert ahogy a Balti államok, ők is attól tartanak, hogy az ott élő orosz kisebbségre hivatkozva Putyin előbb-utóbb beront az országukba, és véres háború lesz.
Az alagutakban rekedtek a metrószerelvények, megálltak a sífelvonók, egy repülőteret biztosan le kellett zárni, a közlekedési lámpák kikapcsoltak.
Szijjártó Péter Kazahsztánnal kapcsolatos korábbi nyilatkozatára kértünk reakciót Gulyás Gergelytől a Kormányinfón.
A szlovák miniszterelnök ennek a szolgálatába állítaná a V4-et is, cseh kollégája szerint az EU- és a NATO tagság az alapja országaik minden más kapcsolatának. A közös sajtótájékoztatójukon nem úszták meg, hogy Orbán Viktor is szóba kerüljün.
Az uniós tagországok külügyminiszterei a héten megvitatják, mit reagáljanak a kazahsztáni tüntetések leverésére. A magyar külügyminiszter már értékelte az ottani helyzetet: szerinte jól koordinált akcióval próbálják megtörni az alkotmányos rendet.
Egyre több forrás is állítja, a tüntetések irányítását szervezettnek tűnő csoportok vették át egy idő után.