Másfél héttel ezelőtt Grúzia az ország történetének legdemokratikusabb választását volt hivatott megtartani, ehhez képest a Miheil Szaakasvili dominálta ellenzék csalást kiáltott és bojkottálja a parlamentet. Milyen következményei lehetnek Grúzia legújabb belpolitikai válságának és eleve, miért történik most mindez?

Egy százalékkal és húszezer szavazattal már bárkiből parlamenti képviselő lehetett múlt szombaton Grúziában – ezt hozta a politikai kompromisszumból született új választási törvény. A grúz politika két tömbje tovább nyúzza egymást, de eközben a garnitúra romjain egy libertárius minipárt tűnt fel, akik újabbnál újabb közéleti trollkodásokkal irányítják magukra a közbeszéd figyelmét.

Előfeltételek nélküli és azonnali tárgyalást vár a három elnök a harcoló felektől.

Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!

Az orosz kommunistáknál politizáló Szergej Gavrilov egy ortodox parlamentek közötti ülést elnökölt volna, ez korbácsolta fel az érzelmeket Tbilisziben.

Tizenöt éve végezte ki örmény tiszttársát a baltás gyilkos, akit 2012-ben adtunk ki Azerbajdzsánnak. Budapest és Jereván diplomáciai kapcsolatai azóta teljesen befagytak. A normalizálódáshoz megfelelő alapra várnának az örmények, de Orbánék eddig nem kértek bocsánatot. Hat és fél éve sem magyar nagykövetség, sem konzulátus nincs Örményországban, miközben csak két ENSZ-tagállam van, akivel nem tartunk fel diplomáciai kapcsolatot.