Az EP egyik szakbizottsága rábólintott: etikai testület vizsgálhatja az uniós politikusok és bürokraták összeférhetetlenségi ügyeit a jövőben. A néppárti képviselők viszont nem lelkesednek az ötletért: szerintük az új szerv több helyen épp a demokratikus kontrollt ásná alá. Hol az igazság? Utánajártunk.

​Ez a fő kérdés Macron új európai biztosjelöltjével, Thierry Bretonnal kapcsolatban, aki üzleti karrierje során rengeteg multi igazgatótanácsában ült már. Most pedig azt kéne elmagyaráznia az emiatt háborgó baloldali EP-képviselőknek, hogy akkor is az EU érdekeit fogja szem előtt tartani, ha ezek esetlegesen sértik az általa tizenegy éven át vezetett számítástechnikai multi helyzetét.

A magyar bővítési biztosjelölt simán átment a jogi szakbizottság rostáján, csütörtökön jöhet a nyílt parlamenti meghallgatása. Az új román jelöltet is átengedték, a franciánál nagyon rezeg a léc.

A második meghallgatás után a EP-szakbizottsága visszautasította a belső piaci portfólióra jelölt Sylvie Goulardot, aki korábban EU-s pénzeket szabálytalanul használt fel.

A lengyel jelölt mesteri módon beszélt mellé, az észt egy hűséges pártkatona, a svéd nem igazán válaszolt arra, hogyan is reformálná meg a migrációkezelést, a göröggel csak a portfóliójának neve az egyetlen baj, a francia meg európai parlamenti asszisztenseit foghatta be jogellenesen belpolitikai munkára: a végéhez közelednek a biztosjelöltek nyílt meghallgatásai, mi pedig összeszedtük nektek, kikkel volt a legnagyobb problémájuk az EP-képviselőknek.

Bemutatjuk, ki lehet az új magyar uniós biztos: diplomata, ő vezeti Magyarország az EU-hoz rendelt képviseletét és több mint húszéves uniós tapasztalattal bír.

Az őt leszavazó JURI-szakbizottság alelnöke az Azonnalinak elmondta: a magyar és a román biztosjelöltek leszavazását az európai demokrácia győzelmének tartja.