+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2021. február 18. 11:20
A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.
2021. február 7. 08:08
Szingapúr, a dúsgazdag délkelet-ázsiai városállam különleges hibrid rendszer. A népszerű olvasat ellenére sem illiberális, de nem is demokrácia; erős és atyáskodó az állam, neoliberális a gazdaságpolitika, elenyésző a korrupció, adóparadicsom. A békés trópusi multikultiban csúcstechnológia és hagyomány tökéletesen kiegészíti és erősíti egymást. Elmondjuk, pontosan hogyan!
2021. január 29. 07:03
Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.
2020. december 29. 11:01
Muszlimokról, románokról és világvégéről is olvasott idén az Azonnali szerkesztősége. Utóbbiról ráadásul nem is a koronavírus-járvány kapcsán! Ajánlunk kilenc könyvet, amit érdemes volt idén elolvasni és jövőre is érdemes lesz: ha marad még egy darabig a lockdown, lesz is időd rá.
2020. december 3. 16:58
Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.
2020. november 26. 10:10
Ötven éve jelent meg a Charlie Hebdo első száma: eleve egy politikai cenzúra miatt kellett elindítani. Kezdetben az újbaloldal legfontosabb hangja volt, 1981-re azonban becsődölt. 1992-ben indult újra, azóta főleg az iszlámellenesség vagy az antiszemitizmus vádjaival kell megküzdeniük.
2020. november 22. 08:00
A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.
2020. november 12. 18:12
Franciaországban Macron elnök kemény támadást intézett a laicizmus, azaz az állam és az egyház szétválasztásának nevében az iszlám ellen. Oktatási minisztere egyenesen „iszlamo-baloldalnak” nevezi azon kutatókat, akik az muzulmánokat érintő elnyomásra mutatnának rá. A kirobbant vita a francia baloldalt is megosztja. A tiltakozók nyílt levelét Erőss Gábor szociológus, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is aláírta. Megkérdeztük, miért.
2020. november 12. 18:10
Miközben a katolicizmus jelentősége lecsökkent – bár szigorúan csak Franciaországban van elválasztva az államtól –, az iszlám erősödése jelent új kihívást a szekuláris állam hívei számára. Az iszlámot is vissza kell szorítani? Vagy ezen antiiszlamista laicizmus mögött csak a szélsőjobboldal fogalmazza magát újra?
2020. november 12. 18:00
Franciaországban egykoron az antikatolikus, most pedig a Mohamedet kifigurázó karikatúrák miatt merült fel az istenkáromlás (blaszfémia) kérdése. Ez azonban ott 1881 óta már nincs tiltva. A francia modell azonban egyedülálló, számos európai országban ez ma is valamilyen formában büntetőjogi tényállás – még ha nem is mindig alkalmazzák. Mi vezetett a blaszfémia engedélyezéséhez? És mi a helyzet a németeknél vagy az olaszoknál?
2020. november 10. 07:10
Franciaországban vita robbant ki, miután az oktatási miniszter szerint vissza kell szorítani az egyetemi világban „az iszlamo-baloldalt”. A frontvonalak azonban nem követik a bal-jobb-szembenállást, az oktatási miniszter ellen és mellett is megszólalt több baloldali értelmiségi is. Mi áll az új francia kultúrharc hátterében?
2020. november 6. 18:09
Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.
2020. november 3. 16:46
Korábban az ISIS-hoz akart csatlakozni a Bécsben született albán elkövető, le is csukták, majd feltételes szabadságra bocsátása alatt félrevezette a pártfogó felügyelőjét.
2020. október 28. 09:29
Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.
2020. október 19. 17:09
A migránspánik és a vallásháborús hiszterizálás a nyugati demokráciák destabilizálásának fő eszközévé vált, amivel a putyini kommunikációt és a különféle országokban általa szponzorált szélsőjobboldali politikát lehet erősíteni.
2020. október 9. 12:04
Nem kis sérelemdíjat is követel a svéd államtól, amiért szerinte jogellenesen lett kitiltva az országból.
2020. szeptember 3. 18:17
Szerdán kezdődött a per a Charlie Hebdót érintő 2015-ös terrorcselekmény vádlottjai ellen. Az újság a héten ismét kinyomtatta azon iszlámkritikus karikatúrákat, amelyek miatt több, mint öt éve megtámadták őket. A felmérések szerint a francia fiatalok 5 százaléka egyenesen üdvözli az iszlamista terrort.
2020. július 30. 07:05
Többek között erről beszél az Azonnalinak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzője. De mi maradt a törököknél Atatürk örökségéből? Hogyan folytat kulturális térfoglalást az Erdoğan-rezsim? Kinek szól az Hagia Sophia mecsetesítése? És miért érdeke a kormánynak, hogy ez a lehető legtovább maradjon a közbeszédben? Nagyinterjú!

összesen: 67 db | 18 db/oldal

1 2 3 4