Főleg posztumusz kitüntetésekről lehet szó, mivel a nem közzétett döntések száma általában háborúk idején ugrik meg Oroszországban.
A légi utántöltést és az éleslövészetet gyakorolták.
Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.
Franciaország kivonulása korábbi gyarmatairól, a nyugat-afrikai régióból alapvetően változtathatja meg a terrorizmus elleni harc esélyeit: Macron közös uniós fellépést vár, amit Orbán már most a migrációs nyomás elleni egyik védvonalként emleget. De vajon készen áll-e az EU közösen rendet tenni a szomszédságában?
Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?
Milyen munkát választanának az országgyűlési képviselők, ha a koronavírus-járvány miatt elvesztették volna a munkájukat? Közmunka, vagy irány a honvédség? Megkérdeztük fideszes és ellenzéki politikusoktól is.
Hogy lehet, hogy kiképzőrepülés keretében utaztatták haza a miniszterelnök lányát Ciprusról? Ezt kérdezi Demeter Márta egy iratbetekintés után a honvédelmi minisztertől. A kormány cáfolja a dolgot.
A Magyar Honvédség vett egy olyan repülőgépet, amilyennel Macron is jár. Katonai feladatokra alkalmatlan, kifejezetten kormánygépnek való, mégis tagadják, hogy az lenne. Ragaszkodnak hozzá, hogy katonai gépről van szó. Hogy miért? Így megmutathatjuk a NATO-nak, hogy mennyit költünk védelemre, és könnyebb lesz lepattintani a „katonai titkok” után szaglászó újságírókat.
Nagy vihart kavart nemrég Amerikában, hogy Trump amerikai elnök visszavonta a transzneműek katonai szolgálatáról szóló, még Barack Obama által aláírt rendeletet. De vajon nálunk védheti-e a hazát az, akinek bizonytalan a nemi identitása? Az Azonnali utánajárt.