„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

Így döntött a legfelsőbb közigazgatási bíróság, ami szerint úgy is lehet garantálni a tüntetők biztonságát, hogy közben a rendőrség nem alkalmaz egy komoly jogi aggályokat felvető gyakorlatot.

Dunja Mijatović elégedetlenkedni kezdett a felhatalmazási törvény miatt, a Fidesz EP-delegációvezetőjétől kapott fejmosást.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének többsége viszont igen, így Moszkva újra szavazhat a strasbourgi székhelyű gyűlésben. A szavazati jogok teljes visszaállításával egyébként csak a Fidesz nem értett egyet, a Jobbikos Gyöngyösi Márton és az MSZP-s Gurmai Zita igen. Hogy miért, azt is elmondták az Azonnalinak.

A tanács emberi jogi biztosa ejnyebejnyézett, a francia hatóságok cáfolnak.

A bolgár alkotmánybíróság szerint többek között a gender fogalmának meghatározása miatt alkotmányellenes a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó isztambuli egyezmény.