Törökország hivatalosan nem ad fegyvert Ukrajnának, de a török elnök nélkül nem valószínű, hogy ez összejött volna.

A Foregin Policy szaklap szerint komoly vita van az ukrán és az amerikai védelmi minisztérium, illetve az ukrán harcoló alakulatok parancsnokai között arról, hogy az ukrán harctéren hatékonyan bevethetőek-e a drónok, amiket főleg Irakban és Afganisztánban használtak eddig.

A jelek szerint a lengyel kormány megunta a várakozást a beígért, de azóta sem szállított korszerű német páncélosokra és most Dél-Koreával kötött hatalmas fegyverüzletet. A lengyel hadsereg pár éven belül Európa legerősebb hadereje lehet, amelyik a hagyományos fegyverek terén már Oroszországgal is felveheti a versenyt.

Rétvári Bence éppen hétfőn ismételte el a parlamentben sokadszor azt a kormányzati állítást, hogy „Magyarország nem engedi, hogy a területén keresztül fegyvert szállítsanak Ukrajnába”.

Szinte már érthetetlen, hogy egy légvédelmi üteg fölé ennyire háborítatlanul repülhessenek ellenséges repülőeszközök, csak egy magyarázat lehetséges.

Kurszk és Voronyezs fölött is rakétákat semmisített meg az orosz légvédelem. A két város ráadásul nincs is olyan közel a határhoz.

A horvát miniszterelnök azt mondta, az Adrián állomásozó francia anyahajó, a Charles de Gaulle segítségével védik francia vadászgépek az ország légterét. A Fidesz nem engedte megtartani a parlament honvédelmi bizottságának ülését.

Még mindig ellentmondásosak a zágrábi drónnal kapcsolatos hírek. A kormányzat szerint légibomba volt, a szakértők viszont kételkednek.

Andrej Plenković nem érti, hogy történhetett, hogy a magyarok 40 percen át nem szóltak nekik a Zágrábban lezuhant gépről.

A lapunknak nyilatkozó Vadai Ágnes szerint jó lenne tudni, hogy pontosan mit is jelent, hogy a HM közlése szerint a Zágráb közelében péntekre virradóra lezuhant drón „mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből”, hiszen a horvátokat láthatóan felkészületlenül érte, hogy berepült hozzájuk az eszköz.