Egy szerb festő és egy magyar katonatiszt 1921-ben saját államot próbált meg létrehozni Dél-Magyarországon. A száz éve indult és bő egy hétig fennálló fantomköztársaság egyike volt annak a tucatnyi kísérletnek, melyek az első világháború után születtek Európa-szerte, és annyi ideje sem volt, hogy saját pénzt nyomtasson.
Így már két jelölőszervezet is támogatja Alpár Györgyöt, a 170 fős Drávaszerdahely polgármesterét, aki korábban mulatós lemezeinek bevételét a falujának adta.
Ezúttal Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyezett meg a két párt. Baranyában a Jobbik a nemrég még MSZP-s párttag Szakács Lászlót támogatja, aki a DK színeiben indul el az előválasztáson.
Szombaton végre nyithatnak a teraszok országszerte! Az Azonnali ennek örömére bemutatja azt a 19 a napokban nyitó helyet, ahova legszívesebben azonnal kiülnénk Szegedtől Baranya megyén és Budapesten át egészen Mosonmagyaróvárig.
Ki is sváb ma Magyarországon? Mit jelent az, hogy sváb? És miért hoznak létre magyarországi sváb fiatalok a svábságukat hangsúlyozó ruhamárkát?
Olyan nincs, hogy Közép-Európában ne szeresse valaki az olaszrizlinget.
Kóstold meg a Balkán vermutját, keress környezettudatosan, olvass olyan könyvet Trianonról a strandon, amilyet még biztos nem olvastál! Júliusi mindenajánlónkban van még ezen kívül halászlé, zene és dokusorozat is.
Magyarország legsokszínűbb régióját magyarok, svábok, sokácok, szerbek, törökök, cigányok, hegyek és szőlőtőkék tették izgalmassá. Belvárosi dzsámik, ortodox templomok, svábok és sokácok gasztrokultúrája: aki egy kicsit is élvezni szeretné az életet, elutazik a magyar délre!
Az ilyenkor szokásos nekrológ helyett úgy tisztelgünk Cserdi elhunyt polgármesterének emléke előtt, hogy bemutatunk öt olyan személyt az elmúlt száz évből, akik a cigányok és a magyarok közelebb hozásán fáradoztak. Bogdán László munkája szervesen illeszkedett az ő tevékenységükhöz.
A vasárnapi választáson elsőként juthat be a horvát parlamentbe több újbalos párt és a zöldek szövetsége. A Možemo! (Képesek vagyunk rá!) zágrábi listájának második helyén álló Sandra Benčić elmondja az Azonnalinak, hogy miben volt jó Tito, lehet-e róla, vagy épp horvát fasisztákról utcákat elnevezni, miért nem fog Horvátország orbanizálódni, és mi lesz az első dolga, ha bekerül a Száborba. Interjú.