Balkánmagyar
Losoncz Alpár
Mire kell az EU-nak Szerbia?

Szerbiában mára kialakult egy olyan politikai rendszer, amely saját érdekből ugyanúgy tud a Kelettel barátkozni, mint EU-barát arcot mutatni. Illúziók és vágyálmok a két fél kapcsolatában legfeljebb az EU-nál lehetnek. Vagy már ott sem?

Losoncz Alpár
Hova lett a játék a fociból?

A foci a plebejus rétegek, a társadalom szélére szorultak önfeledt játéka volt. Nem ültek akkoriban még kiváltságos urak páholyokban. Mostanra azonban egyszerre lett üzleti vállalkozás és egy olyan világ példája, ahol – mint a mai fociban – minden pillanatnyi, esetleges, flexibilis, változó. A neoliberális verseny mögött megvan-e még a plebejus játék a fociban?

Losoncz Alpár
Hogyan lesznek díszdoktorok feminista filozófusok és katonai diktátorok?

Nemrég Kásler Miklós az újvidéki egyetem díszdoktora lett. Nem ő az érdekes azonban a történetben, hanem azon kusza lista, amelyen az újvidéki és belgrádi díszdoktorok szerepelnek. Mi lehet közös háborúellenes íróban, az igazságos háborút védelmezőben, feminista filozófusban és katonai diktátorban?

Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke
Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?
Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?

Jugoszlávia szétesett, de mégis volt abban az országban egy olyan erő és vibrálás, ami a mai napig össze tudja kötni az ott élő embereket. Ennek megértéséhez azonban ki kell lépni a megszokott nacionalista vagy nyugatias narratívákból.

Az író, aki a nácizmustól az LSD-ig sok mindent kipróbált, és akit Kohl és Mitterrand egyaránt tisztelt
Az író, aki a nácizmustól az LSD-ig sok mindent kipróbált, és akit Kohl és Mitterrand egyaránt tisztelt

Ernst Jünger a munkást éltette, a liberalizmust bírálta, szerette a természetet, de a háborút is, örömmel vett részt Párizs német megszállásában, barátja volt Carl Schmitt, nem tagadta meg Adolf Hitlert. A konzervatív Helmut Kohl a legnagyobbnak tartotta, a szocialista François Mitterrand állítólag még a betegágyánál is felkereste. Kibogozható-e egy ilyen bonyolult – ráadásul 103 évig tartó – élet?

Losoncz Alpár
Ünnepelni vagy meghaladni kell-e a munkát?

Május elseje a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe. De felmerül a kérdés, hogy a munka ünneplése nem éppen a mindenkori hatalomnak szolgál-e? Lehet-e valódi felszabadítás ott, ahol a munkás ünneplendő feladata, hogy dolgozzék? Elhozza-e az automatizáció és a feltétel nélküli alapjövedelem a munkásnélküli jövőt, vagy éppen új függéseket eredményez?

Losoncz Alpár
Mire éreznek rá az összeesküvés-elméletek?

A digitális korban nem lehet egyszerűen kizárni vagy figyelmen kívül hagyni az összeesküvés-elméleteket. Nem csak foglalkozni kell velük, esetleg elutasítólag, de láthatjuk: minden bornírtságuk ellenére néha beletalálnak rejtett összefüggésekbe.

Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély
Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Losoncz Alpár
Vége a digitális messianizmus korának

A szép új világ hirdetői még pár éve is a digitalizációtól várták az emberiség szebb korszakát, mostanra éppen ezek a körök akarnának korlátozni és ellenőrizni. A lényeg azonban elsikkad: a digitális konszernek csak utánozzák, ami mindig is a kapitalizmus jellemzője volt, azaz a büntetést és a megfigyelést.

1 2