A teljes kárt egyelőre nem mérték fel.

Egyelőre nem lesz új atomerőművük a finneknek.

„Az orosz hadsereg minden oldalról lövi Európa legnagyobb atomerőművét. Ha felrobban, az 10-szer nagyobb lesz, mint a Csernobil” – közölte az ukrán külügyminiszter.

Több évtizedes vita szól arról, hogy az atomenergia zöldenergia-e. Az atomenergia pártolói szerint az, mert nem bocsát ki annyi üvegházhatású gázt, míg ellenzői szerint a környezetet így is terheli. Kell-e nekünk atomenergia?

A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.

1986. április 26-án robbant fel az elpusztíthatatlannak hitt RMBK-reaktor a csernobili atomerőműben. Személyi és tervezési hibák okozták a katasztrófát, ami beverte az utolsó szöget is a Szovjetunió koporsójába. A katasztrófa következtében annyi radioaktív anyag jutott a légkörbe, aminek mértéke 400 Hirosimára dobott atombombával egyezik meg. Elmagyarázzuk, mi vezetett ide!

Az amerikaiak építenek fel két új atomreaktort Romániában, miután a román kormány szerződést bontott a kínaiakkal. Hogyan bukta el Kína a cernavodăi reaktorok építését? Miért az Egyesült Államok lett a befutó, és mit akarnak az amerikaiak pontosan Romániában? Szakértőkkel jártuk körül a kérdést.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Katasztrófafilmnek és történelmi filmnek is tökéletes a Csernobil. Az HBO minisorozatának még azt is sikerül elérnie, hogy hétköznapi tárgyakat találjunk félelmetesnek, és úgy gyűlöljük a szovjet rendszert, mintha benne éltünk volna.