De nincs rá semmi konkrét bizonyíték.
A platform, állítson bármit is, nem tesz eleget a hazugságok terjedésének megfékezésére, állítja 80 tényellenőrző csoport.
Az ivermectint ugyan állatgyógyításban is használják, de Afrikában és Ázsiában emberek is szedik például szem- vagy fonálféreg ellen. Tudósok egy csoportja pedig a covid elleni harcban is esküszik a szabadalom alatt már nem álló hatóanyagra.
A dezinformációs kampány egy Washington környéki katonai támaszponthoz kötné a vírus eredetét, miután a tudományos konszenzus nem zárta ki, hogy az egy vuhani laborból származik. A kínai külügyi szóvivő, az állami média és külföldi diplomaták is csatasorba álltak a narratíva építéséhez.
Mostantól sokkal direktebben közli velünk Zuckerberg, ha kapcsolatba kerültünk egy koronavírusos álhírrel, mutatjuk a részleteket.
Miért vevő egy társadalom az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre? Mi lehet az oka, hogy már Magyarországon is egyre több a járványtagadó? És miért felelős ebben a politika? Miközben Facebook-posztokért rabosítottak ellenzéki politikusokat, a hatóságok miért nem lépnek fel Gődény Györgyékkel szemben? Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Interjú.
A novemberi amerikai elnökválasztás előtt ismét álhírek terjednek. A négy évvel ezelőttihez képest aktívabb a Facebook az ezek elleni harcban.
A Facebook elérhetetlenné tette a legtöbb maszkellenes és vírusszkeptikus magyar oldalt.
Magyarországon is egyre több álhír jelenik meg a koronavírussal kapcsolatban. Ezek sok esetben tartalmaznak ugyan némi valóságalapot, de a tényeket többnyire tudománytalanul vagy helytelenül interpretálják. Összegyűjtöttük a leggyakoribb hamis állításokat, hogy megmutassuk, mi a valóság!
Bekeményít az Európai Bizottság: a koronavírus-járvány alatt megszaporodó álhírek és dezinformációk miatt a nagy techcégektől minden hónapban jelentést kér majd arról, hogyan küzdenek ezek terjedése ellen. Kína és Oroszország sem úszta meg a kritikát.