A szélsőjobboldali német párt egykori elnöke, Frauke Petry könyvet írt az AfD-n belüli tapasztalatairól, távozásának okairól. Ebben kemény vádakat fogalmaz meg egykori pártjával szemben: Svájcból illegális pénzek érkeztek volna a jelenlegi pártvezetéshez.

Miközben a német szélsőjobboldali párt alkotmányvédelmi megfigyelés alá kerül radikális kapcsolatai miatt, a párthoz közelálló értelmiségi holdudvar már egy új párt lehetőségét kutatta meg – eszerint a németek negyede kész lenne akár a jelenlegi AfD-től balrább álló új konzervatív erőre szavazni.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Először a még keményebb szigor mellett volt, mostanra viszont a szabadságjogokért aggódik már. De az igazi koronavírus-tagadók mellett a párt nem tud erős arcélt felmutatni ebben a válságban. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Míg egy éve a szélsőjobboldali pártot a volt NDK területén a legerősebb erőnek mérték, most már ott is visszazuhant a harmadik helyre. A párt országosan se áll jól. De mi ennek ez oka?

Egyre fokozódik az ellentét az EU- és idegenellenes párt vezetése és a tagságban nagyon befolyásos szélsőjobboldali platform között.

Henryk M. Broder szereti provokálni a politikailag korrekteket, a bevándorlásellenes német AfD frakciója előtt beszélve azonban ugyanúgy beszólt aktuális közönségének is. Az eredmény: egy vitatott közös fotó az AfD frakcióvezetőjével és egy szellemes szöveg. Szavazna-e zsidó németként az AfD-re Broder? Ez is kiderül! Az Azonnali a magyar sajtóban egyedüliként most részleteket közöl a beszédből.

A dexit, azaz Németország kilépése az Európai Unióból: ez az új hivatalos célja az eredetileg eurókritikus pártként indult, de szélsőjobboldali szólamokkal egy ideje tartósan 12 százalék körül tanyázó német AfD-nek. A párt felszámolná az Európai Parlamentet is, azt ugyanis nem tartja demokratikusnak.

Az AfD keleti fenegyereke szerint hiába a volt NDK-s területek adják a bázist és a legtöbb szavazót, az irányt a nyugatiak határozzák meg. Például most azzal, hogy kiszorítanák a széljobbot, amelynek egy része önálló keletnémet AfD-t szervezne.

Alexander Gauland AfD-társelnök „nemzetiszocialista badarságról” beszél, az AfD egyik tartományi szervezete pedig éppen most zárta ki elnökét, aki a holokauszttagadókat támogatta megelőzőleg. A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

Ma választ Németország négy leggazdagabb tartományának egyike, Hessen. A verseny nyílt: újabb meglepetést okozhatnak a Zöldek, akár lehet balos kormány is. A középnémet tartomány felé leginkább Merkel néz izgalommal. Ha nagyot bukik a CDU, abba Merkel is beleremeghet.