+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Egyöntetűen a Konzervatív Párt öntökönszúrásaként, de legalábbis rekordmértékű bénázásaként értékelik a megszólalók a csütörtöki brit előrehozott választások eredményét. A Theresa May vezette tory párt egy kényelmes parlamenti többségből olyan helyzetbe lavírozta magát, hogy koalíciós egyezkedésekre lesz kénytelen az abszolút többség megszerzése érdekében – sőt, az sem kizárt, hogy ez nem neki, hanem a baloldalnak sikerül. 

 

Tisztán belső politikai hatalmi harcként felfogva a dolgot ez tényleg hatalmas öngólnak tűnik. Ha viszont tágabb perspektívából, hosszú távon, a brexit kontextusában tekintünk rá, már

 

egyáltalán nem olyan biztos, hogy Theresa May tényleg olyan hülye, mint ahogy az őt lesajnálók lefestik. Sőt!

 

A brexit ügye jelenleg úgy áll, hogy a brit tory kormány – kis huzavona után parlamenti jóváhagyással – már tavasszal aktiválta az Európai Unióról Szóló Szerződés 50. cikkét, amely szerint a tagállamok önként és dalolva kiléphetnek az EU-ból. A cikk egy kétéves tárgyalási szakaszt irányoz elő, amelynek során a tagállam megállapodik az EU-val a kilépés részleteiről, valamint arról, hogy a jövőben milyen kapcsolatot kíván az EU-val fenntartani. Ebben a két évben dől el, hogy milyen mértékben és feltételekkel vesz majd részt Nagy-Britannia a közös piacban, vagyis ahogy emlegetni szokták: hogy soft brexit vagy hard brexit lesz-e. A két év lejártával – ha csak a tagállamok nem hosszabbítják meg egyhangúlag a határidőt – mindenképp megszűnnik Nagy-Britannia EU-tagsága, akármilyen dealt is sikerült (vagy nem sikerült) addigra megkötni.

 

A tervek szerint június 19-én kezdődtek volna az EU-val a kilépési tárgyalások, May pedig arra hivatkozva írta ki az előrehozott választást, hogy felhatalmazásra van szüksége ehhez. Miután a csütörtöki előrehozott választáson ugyan a konzervatívok szerezték a legtöbb szavazatot, de egyik párt sem szerzett abszolút többséget, az EU részéről már péntek reggel bejelentették: későbbre halasztják a kilépési tárgyalásokat.

 

Itt tart most a történet, innentől pedig kezdődik a spekuláció: mégpedig azzal az optimista – és Kelet-Európában némileg szokatlan – előfeltevéssel, hogy Theresa May esetleg nem a saját rövid távú hatalmi pozícióját, hanem a konzervatív párt hosszú távú stratégiai érdekeit és egyben a nemzeti érdeket tarthatta szem előtt az előrehozott választás kiírásakor.

 

Vagy ha nem is ezt tartotta szem előtt, a választás eredménye mindenesetre még jót is tehet Nagy-Britanniának és a toryknak.

 

Akkor is, ha ők alakítanak koalíciós kormányt, de hosszú távon még akkor is, ha most a kormányalakítás Corbynnak sikerül. Nézzük a két forgatókönyvet!

 

Ha a konzervatívok alakítanak kormányt az északír demokrata uniópárttal (DUP), annak brexitfronton is lesz ára. Az északírek többsége a brexit ellen szavazott a tavalyi népszavazáson, és ha muszáj is kilépni, a DUP biztosan egy minél szoftabb, enyhébb brexithez kötné a kormányzati együttműködést.

 

Hogy miért jó ez Maynek?

 

Bár az utóbbi időben harcos, hard brexiter retorikát nyomott a miniszterelnök, azt azért nem szabad elfelejteni, hogy eredetileg, Cameron belügyminisztereként még a konzervatív párt maradáspárti szárnyát képviselte. Ezért is okozott sokaknak meglepetést, hogy nem a hangos kilépéspárti Boris Johnson, hanem a csendes uniópárti Theresa May lépett David Cameron helyére tavaly nyáron. Mi történhetett azóta Theresa May fejében? Rájött, hogy mégis a hard brexit az egyedüli üdvözítő út, és teljes pálfordulásának lenne köszönhető az utóbbi hónapok retorikája? Aligha.

 

Inkább csak arról van szó, hogy May egy okos politikus, aki felmérte a problémát: úgy kell a népakaratnak megfelelő rossz döntést végrehajtania, hogy minél kevésbé ártson az országnak – hiszen a közös piacból való mind teljesebb részesedés fontos érdeke Nagy-Britanniának, ezt még az EU-szkeptikus UKIP-osok is elismerik –, és lehetőleg saját maga is minél kisebb arcvesztéssel jöjjön ki a dologból. 

 

Mivel a toryk választói hard brexitet várnak el – miközben valószínűleg fel sem mérték ennek a várható negatív hatásait –, így ezt a szöveget kellett nyomni nekik, miközben May nagyon is tudja, hogy minél enyhébb lesz a brexit, az annál jobb az országnak. A soft brexitet pedig úgy tudja majd a jövőbeli kormány minimális arcvesztéssel kitárgyalni, ha a túlságosan EU-barát koalíciós partnerre, a DUP-ra tudja fogni a dolgot. Win-win helyzet a toryk és Nagy-Britannia szempontjából is.

 

De mi van, ha a Labournek sikerül kormányt alakítani?

 

Bár EU-barátnak éppen Corbyn se mondható, azért valószínűleg viszonylag soft brexitet tárgyalna ki. Ebben az esetben a toryk mutogathatnak rá, hogy túlságosan megalkuvó volt – még ha adott esetben ők is ezt csinálták volna –, és ez segíthet nekik behúzni a következő választást. (Persze hozzá kell tenni, hogy csak innen nézve ilyen fontos érv a brexit, a brit szavazókat nyilván számos más belpolitikai ügy mozgatja a választásokon.)

 

Az kevéssé valószínű, hogy Corbyn teljesen elszabotálná a brexitet, mert akkor az Isten se mosná le róla, hogy megveszekedett antidemokrata, aki semmibe veszi a nép akaratát. Ha viszont mégis így történne, az aduász lenne a toryk kezében legalább a következő két ciklusban.

 

Ha nem tovább.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, simán meglesz a célként kitűzött ötvenezer szavazat. Kattints, és elmondjuk, hogy áll most az előválasztás!

Még mindig Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek a legtöbben, de tavaly már Venezuela is befért a top 10-be.

Egy friss kutatás szerint összehangolt akcióban terjeszthetnek hamis információkat nyugati országban az orosz titkosszolgálatok.

Andrei Babiš ellen még nem biztos, hogy vádat emelnek, miután hozzá kötődő cégen keresztül jutott uniós pénzekhez több családtagja is.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára címen fut a projekt a PIM-ben. Június 25.

Filmvetítés, majd beszélgetés a román rendszerváltás kérdéseiről június 26-án.

Pécsen amúgy is van pár elég menő épület, most pedig még fényfestéssel is felturbózzák őket. Június 27-30.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

A Fidesz-árvák után az EP-választások eredményeit elnézve létrejött a baloldal árváinak tömege is. Ez ma az egyetlen politikai tér, ahol vákuum lett.

Jó-e, ha politizálnak a zenészek akár a számaikban, akár azokon kívül, vagy inkább idegesíti ez a hallgatóságot? Orfűi videó!

Ahogy bajor politikusból német kancellár se tudott még soha lenni, európai bizottsági elnök se lesz talán. De ez nem is lenne baj. Techet Péter véleménye!

Talán rájöttél, hogy csak akkor leszel valaha államtitkár, ha belépsz a Fideszbe vagy a KDNP-be? Az Azonnali kisokosa sokat segít, hogyan csináld!

Twitter megosztás Google+ megosztás