+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. május 29. péntek, 15:00
Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg a nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére, júliusban pedig jöhet az első Orbán-Zelenszkij találkozó.

Május 29-én, pénteken rendezték meg végül az eredetileg március 26-ra tervezett találkozót Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter között. A találkozó célja az volt, hogy a felek megvitassák azt a komplex javaslatcsomagot, ami végre enyhülést hozhat a magyar-ukrán viszonyban. Mint ismert,

 

Magyarország 2017 óta blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását, azóta, hogy az a kisebbségeket komolyan korlátozó jogszabályokkal állt elő:

 

így például az országban az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán lett, továbbá az ukrán állam mindössze az általános iskola első négy osztályában engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását. Mint minden ilyesfajta korlátozás Ukrajnában, ezek is elsősorban majdnem 42 millió fős ország 17 százalékát kitevő orosz kisebbség ellen irányultak, de minden más kisebbség, így a 150 ezer fős kárpátaljai magyarság is kárvallottja az intézkedéseknek.

 

Az emiatt keletkezett konfliktust oldhatja fel fokozatosan az a közös deklaráció, amit pénteken fogadott el a két külügyminiszter – számoltak be róla a felek a közös sajtótájékoztatójukon.

 

Hogyan törhet meg a jég?

 

A deklaráció értelmében a két ország kész félretenni a korábbi vitáit. Ennek érdekében a felek felállítottak egy menetrendet, ami tartalmazza mind az oktatási, mind a nyelvhasználati problémák megoldása felé mutató lépéseket, valamint gazdasági fejlesztéseket is. Hogy a menetrend pontosan mit és mikorra ír elő, arról nem beszélt egyik külügyminiszter sem, Szijjártó Péter viszont elmondta, hogy júniusban három testület fog felállni: egy gazdasági és egy kisebbbségvédelmi vegyesbizottság, valamint egy közös oktatási munkacsoportot.

 

Ahogy Dmitro Kuleba fogalmazott – aki egyébként autóval érkezett Magyarországra, mert a WizzAir még nem jár –, ennek a három testületnek az lesz a feladata, hogy – az előírt menetrendnek megfelelően – tartalmommal feltöltsék azt, amiben az országok vezetői megegyeznek.

 

Amennyiben ezek a testületek sikeresen fognak működni, és megnyugtató módon lezárul az ukrán oktatási, illetve nyelhasználati törvény vitája, úgy Magyarország kész feloldani Ukrajna NATO-csatlakozásának blokkolását

 

– szögezte le Szijjártó Péter. Amíg ez megvalósul, Magyarország addig is keresni fogja az Ukrajnával közös sikertörténeteket, mert „azokon állva sokkal könnyebb a vitás kérdéseinket is megoldani”.

 

Ilyen sikertörténet lehet Szijjártó szerint az ukrán kormány abbéli szándéka, hogy – Kuleba elmondása szerint – komoly infrasturkturális fejlesztéseket terveznek Kárpátalján. Ehhez Magyarország igyekszik is megadni minden segítséget, így – mint azt a magyar külügyminiszter hangsúlyozta –

 

meghosszabbítják a kötött segélymegállapodást a két ország között, aminek keretében Magyarország ötvenmillió dollárral támogatja a kárpátaljai infrastrukturális fejlesztéseket.



Továbbá Szijjártó Péter elmondta, már csak néhány technikai kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely nyíljon a magyar-ukrán határon, továbbá új határátkelőt terveznek létrehozni Beregdéda és Beregdaróc között is. A felek abban is egyetértettek, hogy a záhonyi Tisza-hidat fel kell újítani.

 

Orbán Viktor júliusban látogathatja meg az ukrán elnököt

 

A két ország közötti diplomáciai feszültség enyhítése érdekében Dmitro Kuleba bejelentette: Orbán Viktort hivatalosan is találkozóra hívja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki épp egy éve van hivatalában. A látogatás konkrét időpontjáról még nem egyeztek meg a felek, arra minden bizonnyal a külügyminiszterek fognak javaslatot tenni, de

 

az előzetes várakozások alapján – némi időt hagyva a most felállítandó három testületnek, hogy érdemi javaslatokat tehessenek le az asztalra – az Orbán-Zelenszkij találkozóra júliusban fog sor kerülni.

 

Ahogy a magyar, úgy az ukrán fél is tett gesztusokat jószándéka jeléül, így Dmitro Kuleba hangsúlyozta, Beregszászon közös ukrán-magyar projekt keretében kórházat fognak építeni, ami szimbóluma lehet az együttműködésnek. Az ukrán külügyminiszter továbbá azt is előirányozta, hogy növeljék a magyar kvótákat az ukrán fuvarozók számára – erről az illetékes minisztériumok fognak egyeztetni. Az ukrán fél továbbá ígéretet tett arra, hogy támogatni fogják Magyarorrszág régiós kezdeményezéseit, cserébe viszont elvárják a magyar fél támogatását a NATO-csatlakozást illetően.

 

„Eljött az ideje, hogy lapozzunk, és megerősítsük a közös erőfeszítéseinket a népeink javára” – összegezte Kuleba.

 

Na de mikor utazhatunk ismét szabadon Ukrajnába?

 

Újságírói kérdésre Dmitro Kuleba elmondta, az ukrán kormány csak lassú és fokozatos határnyitásban gondolkodik, és egyelőre nincs napirenden, hogy a nem ukrán állampolgárok előtt megnyissák a határokat.

 

Szijjártó Péter is megerősítette, hogy jelenleg nincsen konkrét terv arra, hogy mikor és hogyan nyithatja meg egymás előtt a határait a két ország a járványhelyzet után. Azonban, mint a magyar külügyminiszter hangsúlyozta, amint a határnyitás reális lehetőséggé válik,

 

praktikusan először az ingázók számára tenné lehetségessé a határátjárást.

 

A teljes sajtótéjékoztatót alább lehet megnézni.

 

 

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba a közös sajtótájékoztatón / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás