+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2017. október 1. vasárnap, 23:00
Estére nagyrészt a szavazóhelyiségek körüli balhék is elcsendesedtek Barcelonában, ahol vasárnap tartottak népszavazást Katalónia függetlenségéről. Több videó is felkerült a netre, amin a szavazókat ütlegelő rohamrendőröket lehet látni, a város közterein viszont kulturáltan tüntettek az emberek pro és kontra. Barcelonában élő olvasónk levideózta, lefotózta, és el is magyarázza az eseményeket.

 

A Plaça Catalunya nevű főtér közepén egy spanyol zászlókkal felszerelkezett függetlenségellenes csoport kezdett tüntetni: lekezelő dolgokat is üvöltöztek a katalán népszavazásról, mire megjelent egy kisebb, katalán zászlós csoport is, és szóváltások kezdődtek.

 

Erre megjelentek a rendőrök, körbevették a teret, és amikor kezdett eldurvulni a helyzet, közbeléptek. Nem volt semmi agresszió, kulturáltan megkérték először a spanyol zászlós csoportot, majd a katalánokat is, hogy menjenek tovább. Ez egyébként a Nacional Policía, azaz a nemzeti rendőrség volt. Estére azért az emberek hazamentek, de az ablakon kihajolva edényekkel, üvegekkel csörömpölnek továbbra is a tüntetés jeléül – kommentálja a másfél éve Barcelonában élő Kisida István a fenti videót, amit a telefonjával készített. Mit mondja, a város tele van a spanyol és a katalán rendőrség embereivel is. 

 

Az azért fura volt a főtéren, hogy a kivetítőn ment a katalán tévé, ahol meg verték az embereket.

 

Az emberek nem szóltak hozzá semmit, nyugodtan nézték – tette hozzá István. Az internetre rögtön felkerült a vasárnapi szavazásról néhány videó, amelyen rohamrendőrök durva agresszióval viseltetnek a szavazókkal vagy békés tüntetőkkel szemben: egyeseket (gyakran akár nőket) kirángatnak a tömegből és gumibotoznak. István azonban azt mondja, ő nem látott ilyen atrocitásokat: nagyobb tömegek vannak a szavazóépületek előtt, és szinte mindenhol azt skandálják, hogy „Votarem” azaz „Szavazni fogunk!”  Szerinte bár van, hogy eldurvulnak a rendőrök, de általában próbálják okosan megoldani a dolgokat, „nem akarnak ők se bekerülni a tévébe.”

 

Inkább kisebb csoportok szoktak összeverődni, és üvöltözésbe torkollanak a vélemények, de a legtöbbször békésen szétszélednek.

 

A város mondjuk tele van ragasztva spanyol zászlós matricákkal, amit nyilván provokációnak szánnak, meg néhány helyen látni „votarem” grafitit – összegzi.

 

 

Egy függetlenségi népszavazáson meglehetősen furcsának tűnik, hogy az ellenérdekelt felekhez tartozó rendőrök közösen tartják fenn a rendet. István ennek ellenére azt mondja: nem látott konfliktust a spanyol és a katalán rendőrök között, bár tény, hogy a főbb csomópontokon a spanyolok vannak, a katalán kollégáikat a másodlatos helyszínekre küldték. „Itt az utcám végén is van egy kisebb szavazóhelyiség, és összegyűltek a spanyolok protestálni. Itt a katalán rendőrség volt, engedett mindent. Amikor jött egy spanyol zászlós lány, akin látszott hogy balhét akar, azonnal ott termettek, és mielőtt a tömegbe bement volna, megkérték, hogy ne csináljon semmit, majd addig tartották szóval, amíg elment” – meséli István.

 

Felvetettük neki, hogy némely spanyol rohamrendőrök brutalitását elnézve 2006 jut eszébe a magyar szemlélőnek, de Kisida István azt mondja: a hasonlat eléggé sántít. Nagyon különbözik a két helyzet, hiszen most Katalóniában nem az emberek és a politikai hatalom szembenállásáról van szó, hanem spanyol-katalán, sőt, katalán-katalán ellentétről. Ugyanis a függetlenség kérdése a katalánokat is megosztja, sokan inkább az egység pártján vannak, mert nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a függetlenség után, és attól is félnek, hogy kívül találják magukat az EU-n. 

 

Viszont az, ahogy a spanyolok kezelik az ügyet, az eddig szkeptikusokat is a függetlenség felé hajtja

 

– mondja István. 

 

Ezt jól illusztrálja egyébként Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök nyilatkozata is, aki az agresszív rendőri fellépésre a rendőrök munkájának méltatásával reagált, és azzal, hogy egyáltalán semmilyen referendum nem volt Katalóniában. 

 

Az a baj, hogy a helyzet megoldásához párbeszéd kellene, de mind a két parlament (a katalán és a spanyol is) nagyon populista helyzetből közelíti meg, és mindenki csak a szavazatokra megy, így viszont nincs semmi párbeszéd, csak hergelik az embereket – értékel István. Szerinte ez a népszavazás már úgyis érvénytelen lesz, mivel a spanyol hatóság nem számolta meg a szavazatokat. Ráadásul sok szavazat hiányozni fog, és amúgy még a katalánok közül is sokan alkotmányellenesnek tartják a szavazást. Az látszik, hogy

 

az árok most mélyebb, mint valaha: a spanyolok és a katalánok között is és belül a katalánok között is

 

– sorolja István, aki azzal búcsúzik: estére úgy tűnik, hazamentek az emberek, az utcája végén lévő szavazóhelyiség is elcsendesült, de azért az ablakokban csörömpöléssel jelzik az emberek: továbbra is megvan a tüntetéshangulat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás