+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2017. október 1. vasárnap, 23:00
Estére nagyrészt a szavazóhelyiségek körüli balhék is elcsendesedtek Barcelonában, ahol vasárnap tartottak népszavazást Katalónia függetlenségéről. Több videó is felkerült a netre, amin a szavazókat ütlegelő rohamrendőröket lehet látni, a város közterein viszont kulturáltan tüntettek az emberek pro és kontra. Barcelonában élő olvasónk levideózta, lefotózta, és el is magyarázza az eseményeket.

 

A Plaça Catalunya nevű főtér közepén egy spanyol zászlókkal felszerelkezett függetlenségellenes csoport kezdett tüntetni: lekezelő dolgokat is üvöltöztek a katalán népszavazásról, mire megjelent egy kisebb, katalán zászlós csoport is, és szóváltások kezdődtek.

 

Erre megjelentek a rendőrök, körbevették a teret, és amikor kezdett eldurvulni a helyzet, közbeléptek. Nem volt semmi agresszió, kulturáltan megkérték először a spanyol zászlós csoportot, majd a katalánokat is, hogy menjenek tovább. Ez egyébként a Nacional Policía, azaz a nemzeti rendőrség volt. Estére azért az emberek hazamentek, de az ablakon kihajolva edényekkel, üvegekkel csörömpölnek továbbra is a tüntetés jeléül – kommentálja a másfél éve Barcelonában élő Kisida István a fenti videót, amit a telefonjával készített. Mit mondja, a város tele van a spanyol és a katalán rendőrség embereivel is. 

 

Az azért fura volt a főtéren, hogy a kivetítőn ment a katalán tévé, ahol meg verték az embereket.

 

Az emberek nem szóltak hozzá semmit, nyugodtan nézték – tette hozzá István. Az internetre rögtön felkerült a vasárnapi szavazásról néhány videó, amelyen rohamrendőrök durva agresszióval viseltetnek a szavazókkal vagy békés tüntetőkkel szemben: egyeseket (gyakran akár nőket) kirángatnak a tömegből és gumibotoznak. István azonban azt mondja, ő nem látott ilyen atrocitásokat: nagyobb tömegek vannak a szavazóépületek előtt, és szinte mindenhol azt skandálják, hogy „Votarem” azaz „Szavazni fogunk!”  Szerinte bár van, hogy eldurvulnak a rendőrök, de általában próbálják okosan megoldani a dolgokat, „nem akarnak ők se bekerülni a tévébe.”

 

Inkább kisebb csoportok szoktak összeverődni, és üvöltözésbe torkollanak a vélemények, de a legtöbbször békésen szétszélednek.

 

A város mondjuk tele van ragasztva spanyol zászlós matricákkal, amit nyilván provokációnak szánnak, meg néhány helyen látni „votarem” grafitit – összegzi.

 

 

Egy függetlenségi népszavazáson meglehetősen furcsának tűnik, hogy az ellenérdekelt felekhez tartozó rendőrök közösen tartják fenn a rendet. István ennek ellenére azt mondja: nem látott konfliktust a spanyol és a katalán rendőrök között, bár tény, hogy a főbb csomópontokon a spanyolok vannak, a katalán kollégáikat a másodlatos helyszínekre küldték. „Itt az utcám végén is van egy kisebb szavazóhelyiség, és összegyűltek a spanyolok protestálni. Itt a katalán rendőrség volt, engedett mindent. Amikor jött egy spanyol zászlós lány, akin látszott hogy balhét akar, azonnal ott termettek, és mielőtt a tömegbe bement volna, megkérték, hogy ne csináljon semmit, majd addig tartották szóval, amíg elment” – meséli István.

 

Felvetettük neki, hogy némely spanyol rohamrendőrök brutalitását elnézve 2006 jut eszébe a magyar szemlélőnek, de Kisida István azt mondja: a hasonlat eléggé sántít. Nagyon különbözik a két helyzet, hiszen most Katalóniában nem az emberek és a politikai hatalom szembenállásáról van szó, hanem spanyol-katalán, sőt, katalán-katalán ellentétről. Ugyanis a függetlenség kérdése a katalánokat is megosztja, sokan inkább az egység pártján vannak, mert nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a függetlenség után, és attól is félnek, hogy kívül találják magukat az EU-n. 

 

Viszont az, ahogy a spanyolok kezelik az ügyet, az eddig szkeptikusokat is a függetlenség felé hajtja

 

– mondja István. 

 

Ezt jól illusztrálja egyébként Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök nyilatkozata is, aki az agresszív rendőri fellépésre a rendőrök munkájának méltatásával reagált, és azzal, hogy egyáltalán semmilyen referendum nem volt Katalóniában. 

 

Az a baj, hogy a helyzet megoldásához párbeszéd kellene, de mind a két parlament (a katalán és a spanyol is) nagyon populista helyzetből közelíti meg, és mindenki csak a szavazatokra megy, így viszont nincs semmi párbeszéd, csak hergelik az embereket – értékel István. Szerinte ez a népszavazás már úgyis érvénytelen lesz, mivel a spanyol hatóság nem számolta meg a szavazatokat. Ráadásul sok szavazat hiányozni fog, és amúgy még a katalánok közül is sokan alkotmányellenesnek tartják a szavazást. Az látszik, hogy

 

az árok most mélyebb, mint valaha: a spanyolok és a katalánok között is és belül a katalánok között is

 

– sorolja István, aki azzal búcsúzik: estére úgy tűnik, hazamentek az emberek, az utcája végén lévő szavazóhelyiség is elcsendesült, de azért az ablakokban csörömpöléssel jelzik az emberek: továbbra is megvan a tüntetéshangulat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás