+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2017. október 1. vasárnap, 23:00
Estére nagyrészt a szavazóhelyiségek körüli balhék is elcsendesedtek Barcelonában, ahol vasárnap tartottak népszavazást Katalónia függetlenségéről. Több videó is felkerült a netre, amin a szavazókat ütlegelő rohamrendőröket lehet látni, a város közterein viszont kulturáltan tüntettek az emberek pro és kontra. Barcelonában élő olvasónk levideózta, lefotózta, és el is magyarázza az eseményeket.

 

A Plaça Catalunya nevű főtér közepén egy spanyol zászlókkal felszerelkezett függetlenségellenes csoport kezdett tüntetni: lekezelő dolgokat is üvöltöztek a katalán népszavazásról, mire megjelent egy kisebb, katalán zászlós csoport is, és szóváltások kezdődtek.

 

Erre megjelentek a rendőrök, körbevették a teret, és amikor kezdett eldurvulni a helyzet, közbeléptek. Nem volt semmi agresszió, kulturáltan megkérték először a spanyol zászlós csoportot, majd a katalánokat is, hogy menjenek tovább. Ez egyébként a Nacional Policía, azaz a nemzeti rendőrség volt. Estére azért az emberek hazamentek, de az ablakon kihajolva edényekkel, üvegekkel csörömpölnek továbbra is a tüntetés jeléül – kommentálja a másfél éve Barcelonában élő Kisida István a fenti videót, amit a telefonjával készített. Mit mondja, a város tele van a spanyol és a katalán rendőrség embereivel is. 

 

Az azért fura volt a főtéren, hogy a kivetítőn ment a katalán tévé, ahol meg verték az embereket.

 

Az emberek nem szóltak hozzá semmit, nyugodtan nézték – tette hozzá István. Az internetre rögtön felkerült a vasárnapi szavazásról néhány videó, amelyen rohamrendőrök durva agresszióval viseltetnek a szavazókkal vagy békés tüntetőkkel szemben: egyeseket (gyakran akár nőket) kirángatnak a tömegből és gumibotoznak. István azonban azt mondja, ő nem látott ilyen atrocitásokat: nagyobb tömegek vannak a szavazóépületek előtt, és szinte mindenhol azt skandálják, hogy „Votarem” azaz „Szavazni fogunk!”  Szerinte bár van, hogy eldurvulnak a rendőrök, de általában próbálják okosan megoldani a dolgokat, „nem akarnak ők se bekerülni a tévébe.”

 

Inkább kisebb csoportok szoktak összeverődni, és üvöltözésbe torkollanak a vélemények, de a legtöbbször békésen szétszélednek.

 

A város mondjuk tele van ragasztva spanyol zászlós matricákkal, amit nyilván provokációnak szánnak, meg néhány helyen látni „votarem” grafitit – összegzi.

 

 

Egy függetlenségi népszavazáson meglehetősen furcsának tűnik, hogy az ellenérdekelt felekhez tartozó rendőrök közösen tartják fenn a rendet. István ennek ellenére azt mondja: nem látott konfliktust a spanyol és a katalán rendőrök között, bár tény, hogy a főbb csomópontokon a spanyolok vannak, a katalán kollégáikat a másodlatos helyszínekre küldték. „Itt az utcám végén is van egy kisebb szavazóhelyiség, és összegyűltek a spanyolok protestálni. Itt a katalán rendőrség volt, engedett mindent. Amikor jött egy spanyol zászlós lány, akin látszott hogy balhét akar, azonnal ott termettek, és mielőtt a tömegbe bement volna, megkérték, hogy ne csináljon semmit, majd addig tartották szóval, amíg elment” – meséli István.

 

Felvetettük neki, hogy némely spanyol rohamrendőrök brutalitását elnézve 2006 jut eszébe a magyar szemlélőnek, de Kisida István azt mondja: a hasonlat eléggé sántít. Nagyon különbözik a két helyzet, hiszen most Katalóniában nem az emberek és a politikai hatalom szembenállásáról van szó, hanem spanyol-katalán, sőt, katalán-katalán ellentétről. Ugyanis a függetlenség kérdése a katalánokat is megosztja, sokan inkább az egység pártján vannak, mert nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a függetlenség után, és attól is félnek, hogy kívül találják magukat az EU-n. 

 

Viszont az, ahogy a spanyolok kezelik az ügyet, az eddig szkeptikusokat is a függetlenség felé hajtja

 

– mondja István. 

 

Ezt jól illusztrálja egyébként Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök nyilatkozata is, aki az agresszív rendőri fellépésre a rendőrök munkájának méltatásával reagált, és azzal, hogy egyáltalán semmilyen referendum nem volt Katalóniában. 

 

Az a baj, hogy a helyzet megoldásához párbeszéd kellene, de mind a két parlament (a katalán és a spanyol is) nagyon populista helyzetből közelíti meg, és mindenki csak a szavazatokra megy, így viszont nincs semmi párbeszéd, csak hergelik az embereket – értékel István. Szerinte ez a népszavazás már úgyis érvénytelen lesz, mivel a spanyol hatóság nem számolta meg a szavazatokat. Ráadásul sok szavazat hiányozni fog, és amúgy még a katalánok közül is sokan alkotmányellenesnek tartják a szavazást. Az látszik, hogy

 

az árok most mélyebb, mint valaha: a spanyolok és a katalánok között is és belül a katalánok között is

 

– sorolja István, aki azzal búcsúzik: estére úgy tűnik, hazamentek az emberek, az utcája végén lévő szavazóhelyiség is elcsendesült, de azért az ablakokban csörömpöléssel jelzik az emberek: továbbra is megvan a tüntetéshangulat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás