+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. november 20. kedd, 08:15
Az internetet megfigyelő, és tevékenységeikről az államnak jelentő önkéntes csapatok, úgynevezett kiberdruzsinák létrehozásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett be az orosz kormánypárt. De mit jelenthet ez az orosz internet számára?

November elején az orosz kormánypárt Egységes Oroszország képviselői egy úgynevezett „kiberdruzsinákról” szóló törvényjavaslatot terjesztettek a parlament alsóháza, a duma elé. A javaslat szerzői abban reménykednek, hogy az intézkedéssel sikerülne megfeleltetni az internetet a hatályos jogszabályoknak, valamint az illegális tartalmak levadászása is könnyebbé válna. A druzsinához pedig bárki csatlakozhatna, aki elmúlt már 18 éves,

 

és vállalja, hogy online tevékenységeiről jelent az ezt felügyelő állami szervnek, a Roszkomnadzornak,

 

írja az orosz ellenzéki Meduza.

 

De mik is azok a druzsinák?

 

A druzsina története még a Kijevi Rusz idejére nyúlik vissza, és a szláv „barát” szóból eredeztethető. A középkorban a druzsina egy adminisztratív terület haderejeként szolgált, később egyre inkább zsoldoskatonákat értettek alatta. Az ősi szláv hagyományt a Szovjetunió sem hagyta kárba veszni: Önkéntes Népi Druzsina néven tagjai, a druzsinnyikok 1955-ös megalakulásától kezdve a rendszerváltásig felelősek voltak a közrend fenntartásáért.

 

Ennyit a történeti háttérről, lássuk, a „kiberdruzsinnyikok” miben is ügyelnének az internet rendjére Oroszországban. Mivel a törvényjavaslat szövegezését még nem publikálták, nem tudni pontosan, az önkéntesek kinek is dolgoznának, hiszen az internetet Oroszországban számtalan állami szerv felügyeli a fentebb is említett Roszkomnadzor mellett. Eddig még az ügyészség is kivette a részét a munkából: sokszor úgynevezett kiberügyészek bejelentései alapján tiltattak le orosz weblapokat a bíróságok.

 

Nem könnyű ellenzéki honlapnak lenni

 

Oroszországban rendkívül tág az interneten terjedő illegális információról szóló törvény szövegezése. Ebbe bármi beletartozhat: háborús propaganda, vallási, faji és nacionalista gyűlöletkeltés, ellenségeskedés, valamint minden olyan egyéb információ, melynek terjesztése büntetőjogi lépéseket von maga után.

 

Utóbbi fogalom olyannyira tág, hogy az ügyészek erőszeretettel használják weblapok betiltására. Tavaly például a bíróságok nem kevesebb, mint 76 ezer szájt betiltását rendelték el, ez a szám pedig a kiberdruzsinnyikok közreműködésével tovább emelkedhet. Ellenzékieskedő weblapot betiltani pedig igazán könnyű Oroszországban:

 

elég „az állampolgárok jogaira, szabadságára és érdekére”, avagy „a társadalom morális és spirituális fejlődését sértő illegális tevékenységek promotálására” hivatkozni, és meg is nyílt az út a tiltás előtt.

 

A kiberdruzsinához már 2011 óta létezik hasonló szervezet Oroszországban: akkor Biztonságos Internet Liga néven jött létre egy nonprofit, ámde az államhoz közel álló szervezet. Ennek egyenes következménye lehet a druzsinákról szóló törvényjavaslat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagoltak egy Marx-szobrot.

Vladimir Bleszkebnyij tagadja a Szovjetunió megszűnését, és magát is szovjet állampolgárnak vallja, az orosz hatóságokat pedig nem tartja legitimnek.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás