+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 18. szombat, 10:19
75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Elzárhatják a Törökország felé irányuló uniós pénzcsapokat, és egy, a német média által megszerzett uniós dokumentum alapján 75 százalékkal csökkenthetik a Törökországnak nyújtott EU-s előcsatlakozási támogatásokat – számol be a Deutsche Welle az esseni Funke Mediengruppe által megszerzett belső dokumentumról.

 

A levélben, melyet az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell küldött ki az Európai Parlamentnek, az áll, hogy Törökország ezentúl csupán 168 millió eurót fog kapni az uniótól,

 

ebből pedig 150 millió a demokrácia és a jogállamiság erősítésére fog menni, a maradék 18 millió pedig vidékfejlesztésre.

 

Borrell érvelése szerint a radikális, 75 százalékos csökkentést Törökország szíriai katonai beavatkozása, valamint az illegális Ciprus melletti gázfúrásai indokolják. Törökország már tavaly nyár óta próbálkozik, hogy meddig mehet el a Ciprus melletti földgázmezők feltárásával, de novemberben az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba emiatt: a törökök akkor úgy védekeztek, territoriális joguk van a mezők feltárására, és nem ritkán a török cipriótákra hivatkoznak ezzel kapcsolatban.

 

A földgázmezőkön felül a másik probléma, az északkelet-szíriai kurd automóm terület elleni beavatkozás. Ide még Törökország október elején vonult be, miután Donald Trump lényegében zöld utat adott ennek. Ez nagy felháborodást váltott ki az uniós vezetők körében, az Európai Unió akkor fel is szólította Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy állítsa le az egyoldalú beavatkozást. Ez nem történt meg, ráadásul akkor az is komoly botrányt okozott, hogy a beavatkozás elítéléséről szóló uniós szövegtervet Magyarország egyedüliként eredetileg megvétózta.

 

A segélyek csökkentése ugyanakkor nem érinti a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi paktumot:

 

ennek keretében az Európai Unió 3,5 milliárd eurót ajánlott fel Törökországnak arra, hogy az tartsa a területén, és a balkáni útvonalon át ne engedje Európába az oda tartó menedékkérőket. A séma eddig egészen jól működött, hiszen a balkáni útvonalon valóban drasztikusan lecsökkent az Európai Unióba tartó migránsok száma, habár Törökország 2016-os kérése, hogy a menedékkérők marasztalásáért cserébe gyorsítsák fel a törökök EU-csatlakozási tárgyalásait, nem volt sikeres. 

 

BORÍTÓKÉP: Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök (b), Recep Tayyip Erdoğan török elnök (k) és Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke (j) 2017-ben / Európai Bizottság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás