Bloomberg: Orbán Viktornak nem kell tartani attól, hogy a választások előtt forrásokat von meg az EU

Hiába döntött az Európai Bíróság úgy, hogy a jogállamiság sérülése miatt lehet forrásokat megvonni, az ukrajnai háború miatt nehézségek mindent átírtak.

Nem valószínű, hogy az EU sietni fog a jogállamisági eljárások miatt pénzügyi szankciókat bevezetni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hiszen utóbbiba az orosz agresszió miatt másfél millió menekült érkezett, és a tagállamoknak meg kell küzdeniük az ukrajnai háború miatt megugró energiaárakkal és egyéb drágulásokkal - írja a Bloomberg. 

A cikk névtelen forrásokra hivatkozva írja, hogy az óvatosság egyik oka az is, hogy nemrég ugyan az Európai Bíróság zöld utat adott a pénzmegvonásoknak,

de a mechanizmus beindítására sziklaszilárd bizonyítékokat kell szolgáltatnia a Bizottságnak arra nézve, hogy a tagállamok nem megfelelően használták az EU-s forrásokat. 

A jogállamisági eljárások allokációs források megvonásához kötését 2020 végén fogadták el, többnyire azért, mert Lengyelországban súlyosan veszélyeztetve látták a bíróságok függetlenségét, ez pedig az alapító okiratok egyik kulcseleme. Ha ez EU-nak sikerülne alkalmaznia az eljárást, a lengyelektől 130, a magyaroktól 40 milliárd eurót vonnának meg. 

Csakhogy Lengyelországból nincsenek bizonyítékok az EU-s pénzek jogtalan felhasználására nézve, így jogilag nehezen lehetne velük szemben életbe léptetni az eljárást. 
 
Eközben a varsói kormány részéről mostanság olyan jelzések érkeznek, hogy hajlandóak a vitatott igazságügyi törvényekben módosításokat eszközölni, így kaphatnak hamarosan 36 milliárdnyi eurót, amelyet a koronavírus miatti gazdasági károk enyhítésére fordíthatnak.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes nemrég az eddig visszatartott összegek felszabadítását kérte, mondván, hogy sok millió euróra van szükség az ukrán menekültek integrálásához.

A Bloombergnek nyilatkozók azt állítják, bár Magyarország kapcsán könnyebb bizonyítani az EU-s források folyamatos eltérítését és a jogállamisági normák megsértését, nagyon valószínűtlen, hogy bármiféle döntés szülessen az április 3-i választások előtt. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég azt mondta, a Magyarországgal szembeni eljárásnak nincs alapja, és nem számít rá a kormány, hogy elindulna.

Az ukrajnai háború kitörése előtt a lengyel kormány is többször jelezte, hogy szerintük nincsenek egyértelmű bizonyítékok ellenük. A háború kitörése után azonban megnőtt Lengyelország szerepe a nemzetközi tárgyalásokban, ráadásul eddig hozzájuk érkezett a legtöbb menekült, körülbelül másfél millió.

NYITÓKÉP: Európai Bizottság/Facebook