Világpolitika: Trump tagadja, hogy a klotyóban húzta le a hivatalos elnöki iratokat

Egy tényfeltáró könyv szerint viszont a Fehér Ház alkalmazottai rendszeresen tapasztalták, hogy összetépett elnöki papírok darabjai miatt dugultak el a vécék.

Valószínűleg szintet lépett a Donald Trump elnöki működéséről szóló, időnként elképesztő részleteket produkáló tényfeltárás azzal a könyvvel, amit a New York Times riportere, Maggie Haberman készül megjelentetni, és amiből jó reklámérzékkel kiszivárogtattak néhány részletet.

Trumpról – egyébként éppen a New York Times – írták már azt, hogy közvetlen köre „csendes ellenállást” szervezett az elnökkel szemben, és például visszatartottak információkat, mert attól féltek, a kiszámíthatatlan és lobbanékony vezető még valamilyen végzetes lépésre szánja el magát valamilyen fegyveres konfliktusban.

Maggie Haberman most ennél jóval profánabb, ha úgy tetszik a szemmagasságnál is alacsonyabb nézőpontból hívja fel a figyelmet Donald Trump érdekes munkastílusára.

Azt állítja a Fehér Házban dolgozó forrásokra hivatkozva, – mint a Politico cikke idézi – hogy Trump a számára felesleges, vagy érdektelen iratokat sokszor egyszerűen összetépte és lehúzta a vécén – ami emiatt többször eldugult.

Az ügy súlyát mutatja, hogy maga – az egyébként Magyarországra készülő – volt elnök is úgy érezte reagálni kell, természetesen azt állította, hogy

az egész fake news, amit „egy újságíró fabrikált, hogy reklámot csináljon a nagyrészt fikción alapuló könyvéhez”.

Trumpról egyébként a héten a Washington Post azt állította, hogy az Amerikai Nemzeti Levéltár az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, azt kérve: vizsgálja ki, vajon a volt elnök megsértette-e a hivatalos iratokra, dokumentumokra vonatkozó iratkezelési szabályokat, mert

előfordult, hogy Trump mandátuma lejártával „dobozszámra vitte ki” hivatalából a legkülönfélébb dokumentumokat, ellenőrizetlenül.

Trump természetesen ebben az esetben is tagadta, hogy bármilyen szabályt megsértett volna.

NYITÓKÉP: Illusztráció, ez nem a kérdéses vécé, fotó: Wikimedia Commons, Tia Monto