Jön a kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben, és a kötelező munkahelyi oltás is

Újra emelkedik a covidban elhunytak száma, a magyar kormány pedig válaszul Joe Biden kottájából kezdett el játszani.

• A munkaadói szervezetek javaslatára lehetőség nyílik a vállalkozásokban a dolgozók covid elleni beoltásának kötelező előírására;
• november 1-től visszatér a kötelező maszkviselés a tömegközlekedési eszközökre;
• és újra jön a látogatási tilalom a kórházkban, a szociális intézmények vezetői a tilalom elrendeléséről saját hatáskörben dönthetnek.

Ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtt tartott kormányinfón a kormány szerdai döntései nyomán. Noha korábban Orbán Viktor miniszterelnök és kabinetje tagjai is rendre úgy nyilatkoztak, az oltás kötelező jellegének bárminemű kiterjesztésén még csak nem is gondolkoznak, Gulyás Gergely most úgy érvelt, igazolható és bizonyított, hogy a vakcina minden eddigi esetben hatékonyan akadályozza meg a vírusfertőzés terjedését, ezért az átoltottság arányának növelése kiemelt cél kell, hogy legyen.

Kérdésre azt is hozzátette Gulyás, a munkahelyi kötelező oltás egyelőre az első két dózisra vonatkozik csak majd és amennyiben orvosi igazolást hoz bárki,

az állami szabályozáshoz hasonlóan felmentést kaphat, míg akik igazolás hiányában sem kérik az oltást, fizetés nélküli szabadságra küldhető és egy év után el is küldhető immár magánvállalkozásoktól is.

Hozzátette, főként a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara és a turizmus szervezetei kérték, tehát főként a foglalkoztatók igényeit vették figyelembe a rendeletnél, ami 1-2 napon belül megjelenik majd a Magyar Közlönyben is. A kancelláriaminiszter ugyanakkor már elárulta,

az első oltási dózist december 15-ig kell megkapnia azon cégek dolgozóinak, ahol a munkáltató ezt előírta.

Hatályban pedig Gulyás Gergely szerint az intézkedés addig marad, „amíg a járvány velünk van és emberi életeket veszélyeztet”. A rendkívüli jogrend itt csak abban számít a miniszter szerint, hogy most rendeletben is előírhatják, ha a jogrend megszűnik, akkor törvényi szintű szabályoknál át lehet tekinteni, mi az, ami törvényben is maradhat és mi az, ami nem.

Egy másik kérdésre később hozzátette, nem ő dönt arról, nyilvánosságra hozzák-e majd a súlyos kórházi kezeltek közötti átoltottság arányát, egy korábbi kormányinfón viszont annyit elmondott, 45 százalék a kórházba kerültek között az oltottak száma.

A tömegközlekedésen november 1-től visszavezetett kötelező maszkviselés előzménye, hogy október 26-án Karácsony Gergely budapesti főpolgármester már kérte a maszkviselést a város lakóitól a BKV járatain, kiemelve, hogy a fertőzések és halálozások száma is növekszik.

A csütörtöki hivatalos járványadatok szerint Magyarországon 45 ember hunyt el egyetlen nap alatt, igaz a hivatalos közlemény megjegyzi, „idős, krónikus betegekről” van többségében szó és igazoltak 4039 új fertőzést is.

Ezzel ismét a tavasz óta nem látott emelkedő görbére állt át a járvány terjedése, igaz, a közlemény is hangsúlyozza, hogy a viszonylag magas átoltottság miatt „a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb.”

A most bevezetett magánvállalkozási, illetve a korábban bevezetett állami kötelező oltási rendeletek legközelebbi párhuzama Joe Biden amerikai elnök rendszere, amellyel szeptember 10-én, két elnöki rendeletben az Egyesült Államok-szerte engedélyezte egy bizonyos munkavállalói szám fölötti foglalkoztatónál és a nagy egészségügyi intézményeknél az előírható kötelező oltást. Az intézkedést széleskörű kritika kísérte az országban.

Migráció, benzinárak, Elkxrtuk, Békemenet, Bige László büntetése

A miniszter ezek után Ilva Johansson belügyi európai biztost kritizálta, aki úgy fogalmazott, a koronavírus elleni védekezés fontos eleme, hogy a bevándorlókat is bevonják a programokba. Gulyás szerint inkább az őket kizáró Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel ért egyet, aki hangsúlyozta, a menedékkérők ellen „kerítéseket és falakat” is tudnak támogatni. Gulyás kifejezte, a magyar kormány újabb „nagy migrácós válságtól” fél a közeljövőben.

Az emelkedő benzin- és energiaáraknál kapcsán Gulyás arra a kérdésre, hogy van-e lélektani határ, amely fölött az üzemanyagárakat maximálni kell-e, azt válaszolta, hogy a helyzetet folyamatosan figyelik, azt is hangsúlyozta, hiába 500 forint most a 95-ös benzin literenkénti ára, ők már csökkentették korábban a benzin jövedéki adóját.

Az Európai Helyreállítási Alap magyar pénzeinek kifizetése kapcsán Gulyás ismét azt a kormányzati álláspontot hangsúlyozta, a pénzek visszatartása szerinte egyértelműen azt jelzi, hogy „Brüsszel be kíván avatkozni a magyar választásokba”, ezért húzódik el a kifizetések vitája.

Egy másik kérdésre pedig közölte, szerinte nem ők készítették azt a dossziét, amit Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt hétfőn úgy mutatott be, mint amit előválasztási ellenfele, a DK kapott meg a Fidesztől az ő lejáratására alkalmas információkkal. Gulyás szerint ha a Fidesz állította volna össze az anyagot, „az profibb munka lenne”. 

Az Origo kérdésére válaszolva a miniszter azt is elárulta, látta a 800 millió forintból, jelentős állami támogatással készült, 2006-os eseményekről szóló Elkxrtuk című filmet, és „jónak tartja”.

Ugyancsak a kormányzati befolyás alatt álló hírportál kérdésére elárulta, jók azok a jogszabályok, amelyek alapján a Gazdasági Versenyhivatal súlyosan megbüntette Bige László nagyvállalkozót a műtrágya árának emelése miatt. Gulyás Gergely hangsúlyozta, ugyan jogorvoslati joga Bigének is van, de ő egy „baloldali milliárdos” a műtrágya ára pedig megháromszorozódott, tehát szerinte jogos a beavatkozás.

Egy másik sajtókérdésre azt is közölte a miniszter, nem lát semmiféle problémát azzal, hogy sokszor önkormányzati pénzen, szervezett buszoztatással érkeztek emberek az október 23-i Békemenetre, hogy ott meghallgassák Orbán Viktor beszédét.

A sajtótájékoztatót teljes egészében itt lehet visszanézni:

NYITÓKÉP: Magyarország kormánya, Facebook