Feljelentették a kardiológiai intézetet, amiért negyedmillióért imaláncot szervezett, azt válaszolták a rendőrségnek, hogy az imának gyógyító hatása van

A rendőrség szerint nekik nem feladatuk a tudományos kezeléseket ellenőrizni. Az intézet egyébként korábban éppen azzal érvelt, hogy ha tudományosan lehetne az ima működését bizonyítani, az már nem lenne hit.

Elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitányságának Bűnügyi Osztálya a Magyar Ateista Társaság (MATT) egyik tagjának feljelentését a fővárosi Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet ellen, amelyet azért tett, mert negyedmillió forintért imamozgalmat indítottak az intézet alapítványának költségére – derül ki az Azonnali birtokába került rendőrségi határozatból.

A feljelentő azzal indokolta, hogy szerinte törvénytelen lehetett az egészségügyi intézmény az ima világnapjára szervezett akciója, mert a Gottsegen György Alapítvány az Országos Kardiológiai Intézetért alapító okiratban sehol nem szerepel a szakrális események szervezése, alapítása, így kétséges, hogy az alapítvány által kezelt vagyont az alapító okiratban megjelölt célra használták fel.

Ennek pontos költsége egyébként egy, szintén a MATT által kikért közérdekű adatigénylésből derült ki, amely alapján a 250 ezer forintos összegből egy reklámfilmet forgattak a Szívünk imája nevet kapott mozgalomnak.

A rendőrség megkereste az alapítványt, amely azt válaszolta nekik, hogy az imának gyógyító ereje van, amit az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás is bizonyított, ezért az imamozgalom nem az orvosi módszerek helyett, hanem azok mellett alkalmazandó.

A hatóság ezt el is fogadta arra hivatkozva, hogy nekik nem feladatuk „az akár tudományos, akár kísérleti jelleggel folytatott kezelések ellenőrzése”, így mivel a tájékoztatásuk szerint az imamozgalom szpotjára költött pénz is gyógyítási célokat szolgál, nem merül fel a hűtlen kezelés gyanúja, a rendőrség lezárta az ügyet.

Ha bizonyítható, már nem hit 

Az egyébként, hogy arra hivatkoznak, hogy az ima gyógyító hatását kutatások is bizonyították, azért érdekes, mert korábban éppen azt fejtegették, hogy ha ez így lenne, az a hit lényegét venné el. Az adatigénylésre adott válaszon érződik: látták, hogy az adatkérést egy ateista szervezet küldte és érezhetően ehhez is fogalmazták rá a reakciót.

Az Andréka Péter főigazgató főorvos neve alatt érkezett levélben – amellett, hogy itt is leírták, hogy az imát nem az orvoslás helyett, hanem mellette kell alkalmazni – úgy fogalmaznak: „Ha Isten létét tudományosan be tudnánk bizonyítani, akkor a hozzá való viszonyulás megszűnne hit lenni. Természetesen vizsgálható, hogy nagyobb valószínűséggel gyógyulnak-e azok a betegek, akikért imádkoznak. Ha ez így van, a nem hívő kutatók számára a placebohatás lehet az érvényes magyarázat.”

Hozzáteszik, hogy ugyanakkor a hívők ezt Isten beavatkozásaként élik meg, „ami tudományos bizonyítékot nem igényel”, mert számukra ez a tapasztalás valósággá válik és tovább mélyíti a hitüket.

Vagyis bár ehhez a levélhez mellékeltek ezzel kapcsolatos szakirodalmat is ­– melyek egyike például a vallásos eseményeken való részvétel és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálja – a rendőrségnek küldött válaszukkal ellentétben kifejezetten azt állítják, hogy az ima mint gyógyító eszköz nemcsak nem igényel bizonyítékot, de épp a dolog lényegét venné el, ha bizonyítható lenne a működése.

Az ateisták fellebbeznek 

„A tudományos konszenzus szerint az imának nincs gyógyító ereje, viszont a rendőrség elfogadta az alapítvány tájékoztatását, mely szerint számos tudományos kutatás bizonyítja az ima hatásosságát. Ez nagyjából olyan, mintha egy kuruzsló elleni feljelentést azzal utasítanának el, mert az pár tudományos(nak látszó) tanulmányt lobogtat arról, hogy az általa folytatott kezelés hatásos. Vagy egy piramisjáték szervezői azt állítanák, hogy az elsikkasztott pénz megvan” – reagálta az elutasító határozatra Waldmann Tamás, a MATT elnöke az Azonnalinak.

A szervezet azt tervezi, hogy fellebbeznek az elutasítással szemben.

Waldmann szerint, ha az alapítvány pénzből 250 ezer forintot áltudományos célra költenek el, akkor ennyivel kevesebb pénz áll rendelkezésre az alapítvány céljaira, vagyis a szívbetegségek minél korszerűbb gyógyítására és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet tudományos és oktatási feladatainak ellátására. „Kár érte a magyar embereket és az intézet dolgozóit is” – summázta.

CÍMLAPKÉP: Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet / YouTube