Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is konzervatív.
A Junge Freiheit című német jobboldali hetilap múlt héten ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, aminek apropóján a szerkesztőség közvélemény-kutatást végeztetett a német köztévéknek is dolgozó Forsával, hogy kiderítsék, mi a német társadalom álláspontja a konzervatívok számára fontos sarokköveket jelentő kérdésekben – mindezt pedig pártpreferencia szerinti bontásban közölték. A kutatás nagyon érdekes végeredményt hozott: aszerint ugyanis a németek pártszimpátiától függetlenül (továbbra is) kifejezetten konzervatív értékrenddel bírnak.
Igen a Leitkulturra
Ha emberek Németországba bevándorolnak, életmódjukat és magatartási normáikat az ittenihez kell igazítaniuk – ez volt a kutatás első állítása, a megkérdezetteknek azt kellett eldönteniük, hogy egyetértenek-e ezzel a mondattal vagy sem. A németek 71 százaléka márpedig egyetért, csupán 14 százalék mondta azt, hogy nem.
A kérdésfelvétel azért volt aktuális és fontos a lap számára, mert évek óta folyik a migráció és az integráció kapcsán az ún. Leitkultur-vita, azaz hogy van-e egyáltalán, illetve szükség van-e olyan vezető/mintaadó alapkultúrára, ami példaként szolgál az országba frissen érkezettek számára. A főleg a német jobboldalon használt fogalmat a szír származású, Horkeheimer- és Adorno-tanítvány politológus, Bassam Tibi vitte be a német közbeszédbe, eszerint ez
Nem meglepő, hogy az AfD-szavazók 92 százaléka, a CDU-szavazók 80 százaléka, az FDP-szavazók 78 százaléka, de még az SPD híveinek 74 százaléka is egyetértett a megkutatott állítással. Leginkább a kommunista Linke és a Zöldek tábora kritikus ezzel: de a többség ott is a Leitkultur pártján van, 60, illetve 58 százalékos támogatással.
A lap kitér arra is, hogy a migrációs háttérrel rendelkezők (azaz aki bevándorló, vagy éppen bevándorlók gyermeke, érkezzen akár svábként a Bánságból, akár szírként 2015-ben) 53 százaléka szerint is kell Leitkultur, mindössze 28 százalék utasítja ezt el.
Lehet több a patriotizmus
A németek többségének egy kicsivel több patriotizmussal se lenne baja, amit a foci Európa-bajnokság tesz aktuálissá, a német szélsőbaloldalon ugyanis sokszor már az is kiveri a biztosítékot, ha valaki a nemzeti válogatottnak szurkol vagy épp kiteszi támogatása jeléül a nemzeti lobogót nyaralója vagy épp háza ablakába. Az állítással, miszerint az iskolákban a gyerekeknek egy pozitívabb Németország-képet kellene festeni, mint amilyen az most, 61 százalék ért egyet, és mindössze 14 százalék ellenzi, a többi nem tudja eldönteni. A jobb- és baloldali pártok tábora közötti különbség szembeötlő: az AfD-sek 80 százaléka ért egyet ezzel, a CDU és az SPD híveinek 70, az FDP-nek 69 százaléka, míg a Linke és a Zöldek szavazóinak 53, illetve 46 százaléka. Utóbbiak egyébként kifejezetten megosztottak: a Linke táborának 24 százaléka ellenzi, 21 százalék nem tudja, a Zöldeknek 26 százaléka lenne ellene, 25 nem tudja.
Nem a gendernyelvre
A médiában egyre jobban eluralkodó gendernyelvre is rákérdezett az azellen egyébként rendre küzdő Junge Freiheit. Az állítás, amelyre rákérdeztek, úgy hangzott: zavar, amikor a rádióban vagy a tévében a gendernyelvet használják. (Hogy az pontosan micsoda, ebben a cikkben terjedelmi okok miatt nem fogjuk elmagyarázni, a lényeg, hogy a német nyelvben jelenlévő férfi és női formákat kibővítenék a különféle szexuális kisebbségekre való utalással, illetve visszaszorítanák a generikus maszkulinumot. A magyar sajtóban így is csak az Azonnali foglalkozott a témával, méghozzá itt.)
A németek 58 százaléka egyetértett a mondattal, 19 százalék mondta azt, hogy őt nem zavarja a gendernyelv. Még a baloldali pártok táborában is azok voltak többségben, akiket zavar: a Linke híveinek 42 százalékát zavarja mindez, 31 százalékát nem, 21 százalék pedig nem tudta, miről van szó. A legnagyobb ellenszenvvel az AfD és a liberális FDP viseltet az újbeszéllel szemben: a pártok táborainak 79 és 75 százaléka ellenzi azt, a CDU-nál ez az arány 67, az SPD-nél 59 százalék.
Hogy a társadalmi támogatottság ellenére miért erőltetik a német cégek és médiumok a gendernyelvet, azt a hetilapban Harald Martenstein, a liberális Die Zeit publicistája egy interjúban szintén felvetette: „Egyre több olyan politikai projekt van, amely véleményem szerint esélytelen arra, hogy a társadalom többségét maga mögött tudja. (...) A gendernyelv, az ellenőrizetlen migráció vagy az egyre részletesebb kvótaszabályok mögé, amelyek miatt a fehér fiúk szülei egyre inkább aggódnak gyerekük jövője miatt, belátható időn belül nem lehet társadalmi többséget rakni. Ezeket csak nyomással, autoriter módon lehet átverni a társadalmon.”
A család = apa, anya, gyerek
Miközben a lengyel és magyar kormánypártok médiáinak narratívája a nyugat bukását, a genderőrület eluralkodását, permanens Pride-ot, lángoló külvárosokat és burkában közlekedő nőket (igaz, utóbbi a maszkhordás elterjedése óta nem téma) hangsúlyozza, a Junge Freiheit kutatásából kiderül, hogy
A család elsősorban apa, anya, gyerek, hangzott az állítás, amivel a németek 57 százaléka egyetértett, 27 százalék pedig nem. Érdekes, hogy etéren a keletnémetek és melósok érdekeinek képviseletét identitáspolitizálással higító Linke és a Zöldek táborában az egyet nem értés van többségben: a kommunista párt híveinek 47 százaléka nem ért egyet a konzervatív családképpel, a zöldeknek meg egyenesen 56 százaléka utasítja azt el. Az AfD-sek 81 százaléka viszont egyetért vele, a CDU-soknál ez az arány 65, az FDP-nél 59, az SPD-nél 54 százalék.
Megjegyzik: az egyetlen korosztály, amely nem az apa-anya-gyerek családképet tartja alapnak, a 18-29 év közötti: a fiatalok 45 százaléka utasítja ezt el, és csak 39 százalékuk támogatja. Minél idősebb valaki, annál inkább ragaszkodik ehhez a családképhez, jegyzi meg a lap.
Alig van különbség a centrum pártjai között?
Rákérdeztek az AfD egyik kedvenc mantrájára is, miszerint a CDU/CSU tartalmi és ideológiai irányvonala ma már alig különbözik a szociáldemokratáktól és a Zöldektől. Az AfD mindezt azért mondja, mert magát így tudja a keletnémet példával élve ún. blokkpártokkal szembeni rendszerellenzékként beállítani, a Merkel által középre vitt CDU/CSU-tól őedig úgy próbálnak szavazókat szerezni és kormányzóképességüket bizonyítani a többiek, hogy ugyancsak megpróbálnak bemenni a politikai centrumba.
Érdekes azonban megvizsgálni a pártpreferencia szerinti bontást: a CDU-szavazók 29 százaléka egyetért az állítással (53 százalék ellenzi), az SPD híveinek 34 százaléka szerint igaz a mondat (47 százalék szerint nem), a Zöldek táborának 27 százaléka igennel válaszolt (55 nemmel). A liberális FDP szavazóinak fele se lát különbséget a centrum pártjai között, az AfD-szavazóknál ez az arány pedig 74 százalék. A magát valamennyire ugyancsak rendszerellenzékinek tartó Linke tábora ellenben érzékeny az ideológiai különbségekre: csupán 34 százalékuk véli úgy, hogy nincs nagy különbség a CDU, az SPD és a Zöldek irányvonala között.
A kutatás sajnos a regionális különbségekre nem ment rá.
Ha a magyar kormánymédiát olvasva neked valami egészen más Németország-képed van, nem véletlen: Hettyey András írt ennek okairól az Azonnalin.
FOTÓ: Markus Söder bajor miniszterelnök / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.