Kitáltalt Erdoğanékról Törökország egyik legkeményebb maffiózója

2021.06.16. 07:01

Ki tudja miért, de az évek óta külföldön élő Sedat Peker, a török maffia legmagasabb rangú, körözött keresztapája éppen a hetekben kezdett videósorozatban megvádolni vezető török állami figurákat korrupcióval és gyilkosságban való részvétellel. Mindenki tudja róla, hogy valóban rálátott mindenre, ami a szervezett bűnözés és az állam között történt, mégsem maga a rendszer lehet a célpontja, hanem leginkább Süleyman Soylu török belügyminiszter elit köre. Erdoğan viszont egyelőre Peker ellen ígér bosszút és kiáll Soylu mellett, kérdés, hogy meddig.

Kitáltalt Erdoğanékról Törökország egyik legkeményebb maffiózója

Rég nem látott, a kilencvenes évek zavaros idejére emlékeztető botrány rázta meg májusban a 2016-os puccskísérlet után az országot elborító egyre nagyobb autoriter elnyomás miatt látszólag csendes Törökországot. Május 19-én a kilencvenes évek egyik legfontosabb maffiafőnöke, az ultranacionalista Szürke Farkasokhoz is köthető Sedat Peker ugyanis elkezdte borzolni a kedélyeket. A manapság Dubajban időző maffiafőnök, akit szervezett bűnözésben elkövetett súlyos bűncselekményekkel vádolnak hazájában – körülbelül olyan figura az országban, mint Magyarországon Fenyő János volt –, azóta egy sor YouTube-ra feltöltött videóban vádolta meg a szervezett bűnözői csoportjával való együttműködéssel Erdoğan kormányának és kormánypártjának prominens tagjait.

A főbb vádak Süleyman Soylu belügyminiszter ellen szólnak, de a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) volt miniszterelnökét és korábbi, sikertelen isztambuli polgármesterjelöltjét Binali Yıldırımet is a maffia segítésével vádolta meg.

A május végén robbanó ügynek csak mostanra, június közepére lettek következményei. A videók állítása alapján a szervezett bűnözés elleni rendőrségi osztály előállította az Iparszövetség elnökét, Feridun Öncelt, aki a kormánykoalícó kisebbik tagjának számító szélsőjobbos Nemzeti Akció Pártjában (MHP) is területi elnök az ország déli részén. Peker a videóiban őt „Feridun elnökként” címzi, és azt állítja róla, ő intézte a vezető politikusok felé áramló kenőpénzek és üzleti lehetőségek nagyrészét.

SÜLEYMAN SOYLU TÖRÖK BELÜGYMINISZTER (BALRA) ÉS DIMITRISZ AVRAMOPULOSZ GÖRÖG EU-S BEVÁNDORLÁSÜGYI BIZTOS (JOBBRA) 2016-BAN. FOTÓ: DA / FLICKR

A mélyállam embere

A legújabb hírek pedig arról szólnak, hogy magát Sedat Pekert is elérhette a rezsim keze. Az ankarai köztársaságpárti, de az utóbbi időben jelentősen leszorított napilap, a Cumhuriyet június 13-án éjjel, riportere információi nyomán arról számolt be, hogy az egykori maffiavezér titkára szerint Pekert felkereste a dubaji rendőrség és azt ajánlották neki, négyszemközt tartsanak egy megbeszélést valahol, de elektromos hangrögzítésre alkalmas eszközt ne vigyen magával. A titkára szerint Peker erre végül ráállt, este 11 körül elindult valahová találkozni a hatóság embereivel, azóta azonban sem az alkalmazottjai, sem a családja nem hallott felőle.

Sedat Peker, aki 2019-ben azután távozott Törökországból, hogy első- és másodfokon is elítélték, videóit egy egységes történet részeként, nyilván külső tanácsokat követve adja elő. Előadásai azon kérdés köré épülnek, hogy miért árulta el őt, befolyásos jótevőjét az AKP felsővezetése, miért hagyták, hogy per legyen az ügyéből, és milyen kellemetlen dolgokat akarnak eltüntetni azzal, hogy őt eltüntetik.

A videók néhol elég durva részleteket is közölnek, például amikor Peker részletezi, hogyan segítettek az AKP-képviselő Tolga Ağarnak, az egykor rettegett és befolyásos, de azóta éppen korrupció miatt elítélt egykori miniszter, Mehmet Kemal Ağar fiának abban, hogy

egy őt nem éppen kellemes színben feltüntető cikkeket közlő ifjú újságírónőt elraboltasson, megerőszakoljon, majd kegyetlenül kivégezzen.

Peker szerint ennek a nőnek a halálát a rendőrség öngyilkosságként rögzítette, mivel az idősebb Ağarnak egykori rendőrfőnökként még mindig komoly befolyása van a testületben. Hozzátette, ez csak az egyik azon számos eset közül, amikor tudomása volt arról, hogy vezető politikusok ügyeit a szürkefarkas-maffia intézte helyettük. A maffia leszámolásait, gyilkosságait cserébe pedig fedezték a kormánypárt emberei.

A maffiavezér május 30-án további rázós állításokat tett. Megnevezett egy török kormánykörökből irányított privát fegyverkereskedő céget, a SADAT-ot, amely állítása szerint illegálisan szállított fegyvert és muníciót a szíriai, Aszad elnök ellen harcoló Al-Kaida-csoportnak, a Dzsabhat al-Nuszrának. Sedat Peker ezzel kapcsolatban azt sugallta, hogy

a radikális iszlamistákat a maffián és saját emberein keresztül maga Soylu belügyminiszter látta el ezekkel a szállítmányokkal, titokban.

Beszélt azután részletekbe menően arról is, hogy további, Soylu miniszter körébe tartozó politikusok és üzletemberek is közpénzen élnek elképesztő luxuséletet a közönség szeme elől gondosan eltakarva.

A fia gyilkosságát elintéző Mehmet Kemal Ağar említése nem egyszerű fordulat volt Pekertől, hanem minden töröknek erős jelzés arról, mire is akart kilyukadni. 2001-ben éppen Ağar volt ugyanis az, aki a maffia, a szélsőjobboldal és a politikai elit kapcsolatára fényt derítő Ergenekon-botrányba miniszterként belebukott. A botrány egy 1999-es véletlen teherautó-baleset miatt robbant ki, az egyik autóban ugyanis megtalálták egy szürke farkas bérgyilkos, egy rendőrfőnök és egy kormánypárti politikus holttestét is.

A nyomozás utáni vádemelésben már arról volt szó 2001-ben, hogy „Ergenekon” néven török szélsőjobbolali csoportok a kormány megdöntésére, vezető, baloldali irányultságú török értelmiségiek, például a később irodalmi Nobel-díjat is kapó Orhan Pamuk kivégzésére is készülnek, tehát

ők alkotják azt a fajta mélyállamot (derin devlet), amire senki sem szavazott, de ami befolyásos elitcsoportokból, a rendőrségből, török milliárdosokból és a maffiából szerveződve valójában tudja irányítani az ország életét.

A borzalmasan nagy botrány végül jelképe lett az éppen Recep Tayyip Erdoğan iszlám ihletésű mozgalmának megválasztását nagy részben kiváltó képnek, amely szerint a köztársasági török elit rothadt, erkölcstelen, és a faji ultranacionalizmussal és annak militáns csoportjaival működik együtt.

Az Ergenekon volt az a botrány is, ami az akkor még a politika peremén létező nacionalista pártot, az MHP-t és militáns szárnyukat, a Szürke Farkasoknak becézett Idealista Lelkek Testvériségét (Ulku Ocaklari) először hivatalos szinten is kapcsolatba hozta az ország szervezett bűnözésével. És noha az AKP 2002 után, kezdeti éveiben éppen a tiszta kezű, vallásos antinacionalisták imidzsét viselte, ami majd megszabadítja az országot a botrány által is jelzett mélyállamtól és fertőtől, Sedat Peker mostani videói arra céloznak, hogy a 2016-os puccsleverés ide, különböző vélt összeesküvések oda, az AKP idején a mélyállam tovább virágzik Ankarától a szír határig és az EU-ba átjárót jelentő Edirnéig.

Szürke múlt

A teljes Peker-botrány ugyan óriásit szólt a törököknél, a közélet tapasztalt megfigyelői azonban két dolgot menten feltűnőnek találtak a botrányos videósorozat körül.

Bár Sedat Peker ezekben magasrangú kormánytisztviselőkről állítja, hogy hozzá hasonlóan köztörvényes bűnözők, a török kormány egyetlen percre sem blokkolta az erről szóló videókat a YouTube-on, pedig máskor ennél jóval kevesebbért is teljes weboldalakat, hírportálokat tüntetnek el a török polgárok szeme elől.

+ A keresztapa az állításaira, vádjaira semmiféle konkrét írásos bizonyítékot nem mutatott, nem tett elérhetővé hangfelvételeket, csupán „mesél” a régi dolgokról, tehát bizonyító erejűnek mindez azért nem nevezhető.

+ Erdoğan elnök ugyan napokig nem szólalt meg az ügyben, de később egyértelműen kiállt Soylu és Yildirim ártatlansága mellett, és ekkor már „Törökország ellenségének” is nevezte Pekert. Köztudott azonban, hogy egyrészt Yildirim egy bukott, gyenge és népszerűtlen AKP-s politikus, Süleyman Soylu pedig a múltban privát körben kritizálta Erdoğant, többek között az elnök fiának, Bilalnak és vejének Berat Albayraknak növekvő befolyása miatt is, elvileg tehát az elnök a teljhatalma előtt álló egyik utolsó párton belüli akadályt is láthatja a miniszterben.

A cenzúra tehát elmaradt, és bár elvileg Erdoğanéknak lenne oka arra, hogy Soylut és kilentúráját kormányon belül sakkban tartsák, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy Sedat Peker „beszédei” ne a valóságot tartalmaznák.

Az Al-Monitor nevű, független közel-keleti oknyomozó portálnak az ankarai nemzetbiztonság neve elhallgatását kérő egyik munkatársa a videókkal kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Pekernek nem kell mindent elmondania, amit tud, egyszerűen csak annyit kell csinálnia, hogy jelzi, mit tud. Amikor a hozzá hasonló maffiavezérek a közönség számára láthatóan is megjelennek, az azt is jelzi, hogy az elnöknek ideje elég erősen megrostálni a vezető káderek állományát. Erdoğan szerintem ezért a saját hasznára tudja fordítani Peker minden szavát. Így úgy látom, Sedat Peker még most is az államérdekeket szolgálja.”

Ez a Szürke Farkasok múltja alapján is több, mint valószínű értelmezés. A hetvenes évek óta megerősödő, alapvetően titkos struktúrákra épülő szervezet politikai céljai közé tartozik az örmény szeparatisták és a kurd szocialisták és keresztények teljes elnyomása és bármiféle kisebbségi jog vagy lét megszüntetése Törökországban, akár erőszakos eszközökkel is.

Minden, amit a Szürke Farkasokról tudni akarsz

A Szürke Farkasok a magyar politikába 2018-ban kerültek be, amikor az ellenük miniszterelnök-jelöltként induló jobbikos Vona Gábort Orbán Viktorék médiája azzal járatta le, hogy Vonáról előásott egy korábbi videót, ahol éppen a török szélsőjobb egy gyűlésén építgette a fajmagyar-fajturáni kapcsolatokat. Igaz, erről a jelenetről a kormánymédia az egyszerűség kedvéért azt terjesztette, iszlamista gyűlés volt.

De mostanában nem nálunk, hanem a különböző tömegtüntetéseken a kurd felvonulókat terrorizáló szerepük miatt Németországban és Franciaországban is téma a részben nyugaton élő, részben az ottani alvilágban is nagy szerepet játszó szervezet: 2020 novemberében a francia kormány terrorszervezetként betiltotta őket, a német szövetségi kormány pedig egyenesen 2018 óta, folyamatosan ezt tervezi. Most viszont az EU és Erdoğan közötti romló viszony után akár az Európai Parlament is dönhet majd arról, hogy a Farkasok repülnek a terrorszervezetek EU-s listájára is.

A SZÜRKE FARKASOK EMBLÉMÁJA EGY MATTFEKETE AUDIN MÜNCHENBEN. HELYBEN IS KEVERIK A BAJT. FOTÓ: HENNING SCHLOTTMANN / WIKIMEDIA COMMONS

A szervezetet a világ talán akkor ismerte meg, amikor 1981-ben egy szimpatizánsuk, Mehmet Ali Agca sikertelen fegyveres merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen. Az iszlám helyet a törökök türk-ázsiai sztyeppei hagyományát, pogány misztikumot hirdető farkasok viszont elég korán ki kellett, hogy alakítsák tervezett terrormerényleteik független anyagi hátterét is.

Van olyan magyar levéltáros szerző, a korábban a 444.hu-nak is nyilatkozó Orbán-Schwarzkopf Balázs, aki azt állítja: a Szürke Farkasok a nyolcvanas évektől Bulgáriában, majd Magyarországon szinte teljesen szabadon működhettek, a Szovjetunió és a kádári állambiztonság hallgatólagos védelme alatt. A török kamionok ebben az időszakban igen sokszor heroint, fegyvert csempésztek a nyugat és a szocialista blokk felé. A levéltáros saját kutatásainak állítása szerint a magyar államot ebben a korszakban főleg a Technika Fegyvergyár termékeinek valutára váltása és a szocialista tömbbel baráti országok, illetve felszabadítási szervezetek felfegyverzése miatt érdekelték a török nacionalisták, az üzlet nagyrésze pedig Bulgáriában bonyolódott.

Akármi is az igazolható Orbán-Schwarzkopf könyvének állításaiból, az mindenképpen bizonyos, hogy kilencvenes évekre a gazdasági és politikai káoszba fulladó Törökországban az ultranacionalisták rendkívül meggazdagodtak.

Hagyományosan például – az ellenzéki-nacionalista Jó Párt kiválásáig – az immár az AKP-vel szövetséges MHP párt a Szürke Farkasok segítségével uralta Antalya környékének legjobban futó kaszinóit és mulatóit is, így a Nemzetgyűlésbe is mindig MHP-s politikus került ebből a közegből.

Még mindig van esélye az ellenzéknek

2016, és különösen az ellenzéki isztambuli polgármesterjelölt megválasztása után azonban most egyre inkább ismét bajba kerülhet az AKP és MHP szövetségére épülő török kormánykoalíció. Egyrészt a nemzeti fizetőeszköz, a líra már a 2020 elején robbant covidválság előtt is bajban volt, mostanra pedig az infláció kezd óriási méreteket ölteni. A pénzpiacok bizalmát főleg az rengette meg, hogy 2020-tól kezdődően az egyre paranoidabb elnök a jegybank elnökét is lecserélte egy hűséges, de dilettáns emberére, alapkamat-emelésről pedig ideológiai okokból (az iszlám hit tiltja a kamatszedést) hallani sem akar.

A teljes válság közepén pedig, az immár erősen beszorított közéletben, a bebörtönzött és elmenekült újságíróktól immár nem félve kezdett az MHP vezetése régi maffiakapcsolataik publikus rehabilitálásába. 2020 októberében például a párthoz kötődő egykori nagy maffiavezérek és politikusok együtt fotózkodtak a török riviérán lévő Bodrum városában, így korábban elképzelhetetlen módon készült közös kép a börtönviselt Alaattin Çakicı egykori Szürke Farkas-tag heroincsempészről (és később titkosszolgálati besúgóról), és Mehmet Ağarról is. Az MHP vezetése most őket is „nép hősökként”, elitellenes bajnokokként akarja eladni, ami ismét csak hozzájárulhatott Sedat Peker nyelvének megnyílásához velük kapcsolatban, csakúgy, mint a farkasok ellen irányuló sorozatos európai lebukások és állami akciók.

Ezenkívül hiába próbálja most a török rezsim monstre perrel szétszedni a kurd-baloldali párt HDP maradékait is, úgy tűnik,

a köztársaságpárti, balközép CHP által szervezett ellenzéki blokk még így is komoly eséllyel indulhat majd Erdoğan ellen a 2023-as elnökválasztáson.

Egy júniusi felmérés szerint például a CHP színeiben elnökjelölti kampányt fontolgató ellenzéki ankarai polgármester, Mansur Yavaş jelenleg a legnépszerűbb török politikus, őt párttársa, Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester követi, és Erdoğan jelenleg mögöttük csupán a harmadik. Kormánykoalícióban vele politizáló társa, a veterán ultanacionalista Devlet Bahçeli MHP-elnök eközben az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusa, a megkérdezettek 33 százaléka kedveli csupán és 58 százaléka utasítja el egyértelműen.

Noha az elmúlt két választás alapján a nemzetközi megfigyelők megállapították, hogy a török választások tisztaságával kapcsolatban mostanában már súlyos kétségeink lehetnek, ekkora különbségek már okkal zavarhatják a rezsimet. Azt, hogy éppen ők és az immár velük teljes egységben mozgó török titkosszolgálat használják-e föl Sedat Pekert most egy kis népszerűségnövelő, antikorrupciós takarításra, vagy esetleg egy valóban elszabadult maffiavezér súlyos állításaira igyekeznek megfelelően reagálni, most még tudni nem, csupán sejteni lehet.

NYITÓKÉP: Reis Sedat Peker / Youtube

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek