Hullanak a fejek Sebastian Kurz körül, személyi következmények a korrupciós vádak miatt

A Sebastian Kurz körüli korrupciós ügyekbe kezdenek belebukni magas állami tisztségviselők is. Múlt héten visszalépett egy alkotmánybíró, mert a kiszivárgott üzenetek szerint kommentár nélkül tűrt rasszista és szexista megjegyzéseket. Kedden pedig a Kurz körüli botrányok egyik főszereplője jelentette be: azonnali hatállyal visszalép az állami vagyonkezelő éléről.

Amint arról az Azonnali több cikkben is beszámolt:

A löketet Heinz-Christian Strache elhíresült Ibiza-videója adta. Noha a videóban elhangzottak kapcsán nem lehetett büntetőjogi felelősséget megállapítani – Strache ellen is más ügyek (a párttól kapott pénzek hűtlen kezelése vagy hivatali visszaélés) miatt indultak eljárások –, a videóban Strache az osztrák politika megvehetőségéről, bizonyos üzleti körökkel való összefonódásáról is beszélt.

Miről szólnak az ügyek?

Emiatt alakult meg aztán egy parlamenti vizsgálóbizottság is 2020-ban, amely – amint a bizottság neve is mondja – „a türkiz-kék (ÖVP-FPÖ – a szerk.) kormány feltételezett megvásárolhatóságát“ hivatott vizsgálni. Noha ezt a köznyelvben csak Ibiza-bizottságként ismerik, valójában

A bizottságot az ÖVP először nem is akarta átengedni, végül az alkotmánybíróságnak kellett erre köteleznie a parlamentet. A bizottságnak persze így is néppárti elnöke lett: azt maga Wolfgang Sobotka házelnök vezeti.

Az alkotmánybíróságnak eddig már többször be kellett avatkoznia a sikeres parlamenti vizsgálóbizottsági munka érdekében. Többek között az osztrák taláros testület mondta ki, hogy az igazságügyi minisztériumnak ki kell adnia az egész Ibiza-videót a bizottságnak, tehát nem csak azt a tizenvalahány percet, ami a sajtóba is kikerült.

Idén pedig – miután Gernot Blümel néppárti pénzügyminiszter egy másik üggyel összefüggésben megtagadta, hogy bizonyos dokumentumokat átadjon a vizsgálóbizottságnak – szintén az alkotmánybírák kötelezték Blümelt az adatszolgáltatásra.

Blümel azonban még ennek sem tett eleget, azaz figyelmen kívül hagyott egy alkotmánybírósági döntést, aminek végül a testület – az osztrák alkotmány 146 paragrafus (b) bekezdése értelmében – az államfőnél próbált meg érvényt szerezni, az ugyanis akár még a hadsereget is bevetheti, ha egy miniszter nem hajt végre egy alkotmánybírósági döntést. Katonai erőre nem lett szükség, elég volt egy államfői felszólító e-mail, és Blümel többhónapos késéssel – ráadásul egyes adatokat eleve titkosítva, azaz a bizottság számára olvashatatlanná téve – kiadta a kért papírokat.

Blümel nem csak ezzel került a hírekbe. A néppárti pénzügyminiszternél már februárban a korrupciós államügyészség házkutatást tartott, a gyanú szerint ugyanis a politikus illegális pártadományt fogadott el egy szerencsejáték-cégtől. Ezt ő ugyan tagadja – de a Novomatic szerencsejáték-cég vezetőjével folytatott SMS-üzeneteiben egyértelmű utalás van arra, hogy a Novomatic valamilyen adomány miatt szeretett volna Kurz kancellárral találkozni.

Eljárás Kurz ellen

Memóriazavarokkal Kurz kancellár is küzd. Májusban emiatt vele szemben is eljárást indított a korrupciós államügyészség. Arról van szó, hogy Kurz kancellár a parlamenti vizsgálóbizottság előtt – ahol a meghallgatott személyekre, mint egy bírósági eljárásban, a tanúkra az igazmondás kötelezettsége vonatkozik –

Ezt az állítását nemcsak az cáfolja, hogy a szintén megszerzett SMS-ek között maga Schmid mond köszönetet Kurznak a kinevezéséért, de Kurz – számos puszit dobó emojival tarkítva – közölte is vele, hogy „megkapsz mindent, amit akarsz”. Kurz persze még hivatkozhatott ennek kapcsán arra, hogy ő ezt csak általánosságban írta volna – botrány az osztrák állami kinevezések mögötti protekció miatt így is lett –, azonban aztán előkerültek olyan SMS-ek is, amelyekből viszont egyértelműen kiderül: Kurz nagyon is be volt vonva Schmid kiválasztásába.

Bár mivel az osztrák jog szerint a hamis tanúzás tényállása ebben az esetben csak szándékosság esetén áll meg, Kurz egy elítéléstől megmenekülhet. A kancellár végig arra hivatkozik, hogy ha nem is mondott el mindent, az csak figyelmetlenség, emlékezetzavar miatt lehetett. Másrészről azért ügyesen – azaz jogilag levédhető módon – fogalmazott a tavalyi vizsgálóbizottsági meghallgatásakor, amikor bár nem ismerte el, hogy tudott volna Schmid kinevezéséről, de azt igen, hogy informálták róla.

Mivel – mint írtuk – ehhez szándékos magatartást kéne bizonyítani, igazából ha nem kerül elő valami újabb SMS, amiben Kurz nyíltan beszélne arról, hogy hazudni fog a bizottság előtt, nehézkes lesz az elítélését elérni.

Kedden Schmid lemondott, zuhan az ÖVP

A korrupciós vádak egyik főszereplője, Thomas Schmid – aki a gyanú szerint protekcióval került az osztrák állami vagyonügynökség élére – kedden bejelentette: azonnali hatállyal lemond a cég éléről. Schmid volt az egyik oka, ami miatt a botránysorozat kirobbant. Kurznak miatta kellett tavaly a vizsgálóbizottság előtt tanúvallomást tennie – és ennek kapcsán merült fel, hogy hamisan állította volna, hogy nem segítette volna Schmid kinevezését. Holott maga Schmid – a kikerült SMS-ek szerint – külön köszönetet is mondott Kurznak a segítségéért, hozzátéve:

A Kurz körüli botrányok jelentősen megtápéztak az ÖVP és Sebastian Kurz népszerűségét. Egy mostani választásokon az ÖVP már csak 29 százalékot kapna, a szociáldemokraták pedig hibahatáron belülre kerülve gyakorlatilag fej-fej mellett állnak a Kurz-párttal: az SPÖ 28 százalékot szerezne. A Kurz körüli botrányok feltárásában jelentős szerepet játszó liberális Neos is erősödni tudott: a párt 11 százalékot kapna, ezzel leelőzné a 10 százalékos Zöldeket. Mindezek alapján

Eközben Kurz az FPÖ-re se számíthatna, mert a 20 százalékra mért pártot éppen hétfőn vette át az a Herbert Kickl, aki az FPÖ-t a Kurz-ellenesség legkeményebb pártjává akarná tenni.

Első bukás már múlt héten: egy alkotmánybíró lelép

Mivel az osztrák államügyészség Blümel, Kurz és Schmid mobiltelefonjait mind lefoglalta – és noha azok előzetesen minden üzenetet töröltek, sikerült mégis visszaállítani azokat –, nem kizárt, hogy a többezer üzenet közül, amelyeknek kiértékelése zajlik éppen, még előkerülhetnek a konzervatív politikusokra nézve kínos részletek.

Egy másik üggyel összefüggésben éppen ez történt. Az ügyészség ugyanis Christian Pilnaceknek, az igazságügyi minisztérium egykori – idén felfüggesztett – büntetőjogi szekcióvezetőjének mobilját is lefoglalta. Pilnacek szerepe azért fontos, mert a gyanú szerint

Az ÖVP-hez közelálló – még a néppárti igazságügyi vezetés idején a minisztériumba került – Pilnacek több néppárti politikussal is jó kapcsolatot ápol. Ezek egyike Wolfgang Brandstetter, egykori (2013 és 2017 közötti) néppárti igazságügyi miniszter, akit 2018-ban az ÖVP-FPÖ-kormány alkotmánybírónak jelölt.

A Pilnacek és Brandstetter közötti SMS-ek is előkerültek most. Pilnacek üzenetváltásait az ellenzéki liberális Neos küldte el a sajtónak. A liberális párt azzal indokolta lépését, hogy ez a köztársaság, az igazságszolgáltatás és alkotmánybíróság tekintélyének megőrzése érdekében volt szükséges. Bár ezen üzenetek konkrétan a Kurz körüli ügyekkel nem függnek össze, az első komoly személyi következményt ezek okozták. Pilnacek Brandstetternek éles szavakkal kritizálta az alkotmánybíróságot – különösen két korábbi döntés (az eutanázia büntethetőségét mérséklő, valamint a fejkendő-tilalmat enyhítő) verte ki nála a biztosítékot.

Noha Brandstetter nem tett maga is ilyen megjegyzéseket, de a kritikák szerint Pilnacek kiszólásait az SMS-ekben is vissza kellett volna utasítania.

Miután napvilágra kerültek az SMS-ek, Brandstetter elhatárolódott Pilnacektől. De azt mondta: egy privátbeszélgetésben nem érezte helyénvalónak barátját azon szavakért helyreutasítani, amelyeket azonban – amint állítja – ő maga élesen elvetne.

Noha sem Pilnacek, sem Brandstetter nem követett el semmit, ami büntetőjogi felelősségüket felvetné, Brandstetter bejelentette: július elsejei hatállyal lemond az alkotmánybírói posztjáról. Ausztriában az alkotmánybíróság mellékállásnak számít, Brandstetter főállásban ügyvéd.

Az alkotmánybírósági törvény (VfGG) ugyanis nemcsak büntetőjogi felelősség esetében teszi ezt lehetővé, de akkor is elmozdíthatja a testület valamely tagját, ha – amint a VfGG 10. cikkelye szabályozza – a viselkedése a hivatala által megkövetelt tisztelet és bizalom kapcsán méltatlannak bizonyul. Márpedig egy akár privátbeszélgetés is, amiben egy alkotmánybíró nem utasítja helyre egyrészről a testületét érintő kritikát, másrészről szexista és rasszista megjegyzéseket kommentár nélkül eltűr, ilyen viselkedésnek számíthat. Az alkotmánybíróság ÖVP által jelölt elnöke, Christoph Grabenwarter professzor maga is azt mondta, hogy sokkolták a Pilnacek és Brandstetter közötti üzenetváltások – azaz Brandstetter valóban számíthatott arra, hogy ha nem mond le, maga a testület menti fel.

A Brandstetter-Pilnacek-ügy az ellenzéknek újabb alkalmat ad arra, hogy támadják Alma Zadić zöld igazságügyi minisztert. A szociáldemokraták és liberálisok szerint ugyanis Zadićnak nem elég felfüggesztenie Pilnaceket, de el is kéne végre bocsátania. Valamint azt követelik, hogy a minisztérium jobban segítse a Pilnacek körüli ügyek vizsgálóbizottsági feltárását.

Brandstetter kapcsolata azonban nem először bizonyul problematikusnak Pilnacekkel. Idén februárban ugyanis lefoglalta

– noha ebben az ügyben még nincs vádemelés sem, ez megalapozhatja a hivatallal való visszaélést, ugyanis Brandstetter nem adhat ki információkat, amelyek hivatali titkot képeznek.

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz telefonál / SK, FB