A jelenlegi világjárvány elhúzódását az országonként eltérő oltási arányok (vagy éppen azok elmaradása) is okozza. A Nemzetközi Valutaalap több más nemzetközi szervezettel ezért kidolgozta, hogyan és mennyi összegből lehetne sokkal gyorsabban véget vetni a világjárványnak. Ez nemcsak szolidaritási kérdés, hanem a fejlett államok gazdasági érdeke is.
A jövő heti londoni G7-csúcstalálkozó előtt több nemzetközi szervezet vezetője is közös globális cselekvést követel a világjárvány megállítása érdekében. A német balliberális Spiegel hetilap számára írtak ebben a témában közös cikket az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetői. Szerintük
miközben a világ többi részén éppen az oltóanyagok drágasága miatt lassú az oltás. Mindez nem egyszerű szolidaritási probléma szerintük, elvégre ha a világ lakosságának nagyobbik része beoltatlan marad még a közeljövőben, akkor ott kifejlődhetnek olyan mutációk is, amelyek a fejlett országokba bejuthatnak, és amelyek ellen esetleg a mostani oltások már nem is védenek. A nyílt levél aláírói „kétpályás járványról“ írnak, mert a fejlett és fejlődő országok között jelentős szakadék alakult ki az oltási arányok tekintetében.
Ha pedig a járvány egyhamar nem tűnik el – sőt, még újabb hullámok jönnek –, akkor a világgazdaság helyreállása is várat még magára, hatalmas gazdasági károkat okozva az oltásban elöljáró fejlettebb államok számára is. Ezért szorgalmazzák a levélírók: éppen a fejlett országok önös érdeke diktálja, hogy a fejlődő országokba is hamarabb jussanak el a vakcinák, ezzel
Az IMF-terv
A Nemzetközi Valutaalap már májusban letett egy tervet az asztalra, amely a fejlődő országok oltását segíteni akarja. Jelenleg ugyanis hatalmas a szakadék. A legfrissebb adatok szerint
Összességében a fejlett országok között 18 százalékos az átoltottság (Kínában tíz százalékos), miközben a legszegényebb országoknál 0-8 százalék között van az átoltottság.
Az IMF-terv azt várja el a fejlett államoktól, hogy 50 milliárd dollárból támogassanak egy világszintű – a fejlődő országokba irányuló – oltási programot. Az IMF számításai szerint
amivel már világszinten lehetne a járványt megállítani.
Az IMF azt várja el többek között az EU-tól, az USA-tól, Nagy-Britanniától, de Dél-Koreától és Japántól is, hogy már 2021-ben legalább egymilliárd vakcinát adományozzanak a szegényebb államoknak. Ennek a kerete a már most is folyó – de csak kevés vakcinaadományt jelentő – Covax-program lehetne. Azaz egyszerűen ennek keretében kéne megsokszorozni a vakcinaszállítmányokat, ugyanis csak az EU-ban és az USA-ban a számítások szerint idén több, mint 700 millió dózisnyi többlet lesz a vakcinákból, amelyekre ott már nem lesz szükség.
Az IMF nemcsak vakcinaadományokat, de a helyi tesztelési és egészségügyi szolgáltatások javítását, valamint a fejlődő államokba kitelepített vakcinagyártást is javasol.
A mindehhez szükséges 50 milliárd dollárt nagyrészét (35 milliárd dollárt, azaz keddi árfolyamon 9 915 735 272 201 forintot) a fejlett országoknak kéne adományként – tehát nem hitelre – adni, a maradék költséget pedig a nemzetközi szervezetek, köztük az IMF vagy a Világbank, vállalná át.
Az IMF itt is hangsúlyozza: nem csupán szolidaritásról, hanem a gazdasági érdekről is szó van, azaz az 50 milliárd dollár a világgazdaság hamarabbi talapra állásával sokszorosan térülne meg. A világgazdaság GDP-növekedésének 40 százaléka – ha 2025-ig sikerül a talpra állás – éppen azon fejlett államoknál jelenne meg, amelyektől most ezt a befektetést várnák el.
Négy nemzetközi szervezet sürget gyors cselekvést
A nemzetközi világszervezetek vezetői is a Spiegel-cikkben ezt a tervet javasolják. Ők úgy számolnak, hogy
A javaslatuk szerint
1. A vakcinaadományozás felgyorsításával 2022 első negyedévére minden országban 40 százalékos átoltottságot kellene elérni.
2. Emellett vakcinagyártási kapacitások bővítésével helyben is lehetne összesen egymilliárd vakcinát – az adományokon felül – előállítani.
3. Segíteni kell a teszt- és egyéb egészségügyi kapacítások kiépítését.
A négy nemzetközi szervezet vezetője emellett bejelentette, hogy
1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) segíteni fogja a tagországai likviditását.
2. A Világbank az év közepéig 50 országban kezd oltási programok támogatásába.
3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a szállítási utak és szabályok könnyítését ígéri meg.
4. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig szintén plusz anyagi forrásokat szabadít fel.
A tervhez azonban a fejlett államok csatlakozása és anyagi segítsége is szükséges.
NYITÓKÉP: Első beoltott személy a nyugat-afrikai Nigériában idén márciusban / DW Africa, FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.