Eljött a nap, amikor Zágrábban kétharmaddal nyerhet az újbaloldal

Szerző: Techet Péter
2021.05.30. 08:00

Vasárnap tartják a horvát megyei és városi helyhatósági választások második fordulóját. A legnagyobb figyelem a fővárost kíséri, ahol az újbaloldal és a szélsőjobboldal jelöltje áll egymással szemben, és az újbalos jelölt akár a szavazatok több, mint kétharmadával lehet polgármester. A választások azonban pártja, a Možemo számára másutt is főpróbát jelentenek – ezzel sikeresen tudott a horvát újbaloldal országosan is megjelenni.

Eljött a nap, amikor Zágrábban kétharmaddal nyerhet az újbaloldal

Vasárnap tartják Horvátországban a helyhatósági választások második fordulóját. Már a két héttel korábbi választáson hatalmas – bár nagyon is sejthető – meglepetés történt: Zágrábban az újbaloldali, marxista és zöld pártokból alakult Možemo jelöltje, Tomislav Tomašević 45 százalékkal az első helyre futott be. Ezzel a politikus egymaga több szavazatot szerzett, mint a három másik, őt követő jelölt. Végül a második fordulóba

12 százalékos eredményével Miroslav Škoro, énekes-borász, a szélsőjobboldali Haza Mozgalom elnöke tudott továbbjutni.

Utóbbinak persze ez siker, elvégre egyrészről igazi ideológiai csatává alakíthatta a két forduló közötti kampányt, amiben marxizmussal, nemzetközi pénzügyi támogatások elfogadásával, genderelmélettel, globalizmussal vádolhatta meg újbalos ellenfelét. Másrészről pedig megmutatkozott a tendencia, hogy Zágrábban a jobboldali szavazók inkább a széljobbra húznak, elvégre Škoro maga mögé utasíthatta Davor Filipovićot, a kormányzó konzervatív HDZ polgármesterjelöltjét, aki a maga 9 százalékával csak a negyedik helyen végzett.

MIROSLAV ŠKORO, A SZÉLSŐJOBBOLDALI HAZA MOZGALOM ELNÖKE UGYAN CSAK 12 SZÁZALÉKOT SZERZETT, DE Ő JUTOTT TOVÁBB A MÁSODIK FORDULÓBA. FOTÓ: MŠ / FB

A zágrábi választással egyben véget ért végleg a 2000 óta tartó Bandić-korszak. Milan Bandić, korrupt, minden politikai oldal felé nyitott polgármester idén váratlanul szívrohamban elhunyt, a személyére épített Bandić365 pártnak pedig nem sikerült mást a helyére találnia, a párt polgármester-jelöltje, Jelena Pavićić Vukičević 11 százalékot szerzett, azaz éppen lemaradt Škoro mögött.

Tomislav Tomašević nyugodtan készülhetett a második fordulóra, elvégre egyrészről pártjának az első forduló alapján többsége lett a zágrábi közgyűlésben (de azért a szocdemekkel is megállapodtak), másrészről

már csak matematikailag is neki van esélye, elvégre a kieső baloldali jelöltek szavazataival is bőven 50 százalék felett szerepelhet.

Ellenfele, Škoro ezzel szemben sem a HDZ-, sem a bandićista hívek között nem számít mindenképpen elfogadható jelöltnek – azaz kialakulhatott egy olyan helyzet, ahol éppen az újbalos jelölt tudott mérsékeltebbnek tűnni. Bizonyosan szorosabb második fordulóra lehetett volna számítani, ha a HDZ vagy a Bandić-párt jelöltje jut tovább.

A felmérések szerint Tomaševićnek 63 százaléka, Škoronak pedig 20 százaléka van – de 13 százalék csak az utolsó pillanatban dönti el, hogy elmegy-e egyáltalán és kire szavazni.

Škoro egyetlen szavazórétegben vezet csak: a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők között a szélsjobboldali politikus több, mint 60 százalékon áll.

Akiknek viszont egyetemi diplomájuk van, ott Tomašević áll 70 százalékkal az élen. Az, hogy a feminista Možemo jelöltje főleg a nők között népszerűbb, nem annyira meglepő, az azonban a párt fiatalos imidzsének ellentmond, hogy a 60 és 69 év közötti nők körében a legerősebbek.

Honnan indult, és hova jutott az újbaloldal?

Tomašević először 2017-ben jelent meg a zágrábi politikában, akkor a Zagreb je naš (Zágráb a miénk) nevű mozgalom jelöltje volt. Noha csak három százalékot szerzett, de ezzel is be tudtak jutni a városházára, valamint építkezésbe kezdtek. A mozgalom lett gyakorlatilag a Bandić-féle korrupt városvezetés legélesebb kritikusa. Egyben ezen zágrábi újbalos szcénábol nőtt ki 2020-re az a Možemo-párt, amely már a 2020-as nyári választásokon a negyedik legnagyobb pártként tudott parlamentbe jutni.

A párt regionális jelenléte azonban nagyon eltérő volt. Miközben Zágrábban már a parlamenti választásokon is 20 százalék felett szereztek – és jól szerepeltek a hagyományosan baloldali Isztriában és a fiumei megyében –,

Szlavóniában és Dalmáciában nem tudtak labdába rúgni.

A párt azonban tudatosan építkezik, és csak ott indult el idén is a helyhatósági választásokon, ahol már volt egy erősebb bázisa. Városi szinten csak nyolc városban próbálkozott: Zágráb mellett Pólában, Pisinoban (Pazinban), Károlyvárosban (Karlovacban), Eszéken, Splitben, Fiumében (Rijekában) és Dubrovnikban. Megyei szinte még kevesebb helyeken állított listát (dalmát és szlavón megyékben nem is próbálkozott), a városokban viszont (még a szlavón Eszéken is) bejutott a helyi parlamentekbe. Megyei szinten pedig főleg Isztriában szerepelt nagyon jól, ahol majdnem tíz százalékot szerzett, valamint a károlyvárosi (karlovaci) megyében, ahol nyolc százalékot kapott.

Zágráb mellett az újbalos pártnak a közép-isztriai Pisinoban (Pazinban) lehet esélye még polgármestert adnia.

SUZANA JASIĆNEK LEHET ESÉLYE MÉG AZ ORSZÁG MÁSODIK MOŽEMOS POLGÁRMESTERÉVÉ VÁLNIA, DE A PÁRT ISZTRIÁN KÍVÜL ALIG VAN JELEN. FOTÓ: MOŽEMO / FB

Itt a možemos Suzana Jasić 35 százalékot szerzett az első fordulóban – igaz, ellenfele, a balliberális olasz-horvát IDS párt részéről már az első fordulóban 47 százalékot kapott. Isztria kemény balosságát mutatja, hogy Pisinóban a harmadik jelölt is balos volt: a 11 százalékot szerzett szocdem Boris Demark. Amúgy Pólában is jól szerepelt a Možemo, de ott a 14 százalék nem volt elegendő a második fordulóba. Amúgy Póla is keményen vörös, az egyetlen jobboldali jelölt 6 százalékot kapott (azaz a városban 94 százalék valamelyik balos jelöltre szavazott).

A választások megmutatták, hogy

a Možemo még mindig inkább zágrábi projekt.

A fővároson kívül csak a városokban, vagy az egyébként is mindig balra húzó Isztriában tudott komolyabb erővé válni, Dalmácia és Szlavónia viszont továbbra is teljesen fehér folt a Možemo térképén.

Kik ők és mit akarnak? Az egyik politikusuk elmondta nekünk.

NYITÓKÉP: Tomislav Tomašević / Facebook

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek