Vasárnap tartják a horvát megyei és városi helyhatósági választások második fordulóját. A legnagyobb figyelem a fővárost kíséri, ahol az újbaloldal és a szélsőjobboldal jelöltje áll egymással szemben, és az újbalos jelölt akár a szavazatok több, mint kétharmadával lehet polgármester. A választások azonban pártja, a Možemo számára másutt is főpróbát jelentenek – ezzel sikeresen tudott a horvát újbaloldal országosan is megjelenni.
Vasárnap tartják Horvátországban a helyhatósági választások második fordulóját. Már a két héttel korábbi választáson hatalmas – bár nagyon is sejthető – meglepetés történt: Zágrábban az újbaloldali, marxista és zöld pártokból alakult Možemo jelöltje, Tomislav Tomašević 45 százalékkal az első helyre futott be. Ezzel a politikus egymaga több szavazatot szerzett, mint a három másik, őt követő jelölt. Végül a második fordulóba
Utóbbinak persze ez siker, elvégre egyrészről igazi ideológiai csatává alakíthatta a két forduló közötti kampányt, amiben marxizmussal, nemzetközi pénzügyi támogatások elfogadásával, genderelmélettel, globalizmussal vádolhatta meg újbalos ellenfelét. Másrészről pedig megmutatkozott a tendencia, hogy Zágrábban a jobboldali szavazók inkább a széljobbra húznak, elvégre Škoro maga mögé utasíthatta Davor Filipovićot, a kormányzó konzervatív HDZ polgármesterjelöltjét, aki a maga 9 százalékával csak a negyedik helyen végzett.
A zágrábi választással egyben véget ért végleg a 2000 óta tartó Bandić-korszak. Milan Bandić, korrupt, minden politikai oldal felé nyitott polgármester idén váratlanul szívrohamban elhunyt, a személyére épített Bandić365 pártnak pedig nem sikerült mást a helyére találnia, a párt polgármester-jelöltje, Jelena Pavićić Vukičević 11 százalékot szerzett, azaz éppen lemaradt Škoro mögött.
Tomislav Tomašević nyugodtan készülhetett a második fordulóra, elvégre egyrészről pártjának az első forduló alapján többsége lett a zágrábi közgyűlésben (de azért a szocdemekkel is megállapodtak), másrészről
Ellenfele, Škoro ezzel szemben sem a HDZ-, sem a bandićista hívek között nem számít mindenképpen elfogadható jelöltnek – azaz kialakulhatott egy olyan helyzet, ahol éppen az újbalos jelölt tudott mérsékeltebbnek tűnni. Bizonyosan szorosabb második fordulóra lehetett volna számítani, ha a HDZ vagy a Bandić-párt jelöltje jut tovább.
A felmérések szerint Tomaševićnek 63 százaléka, Škoronak pedig 20 százaléka van – de 13 százalék csak az utolsó pillanatban dönti el, hogy elmegy-e egyáltalán és kire szavazni.
Akiknek viszont egyetemi diplomájuk van, ott Tomašević áll 70 százalékkal az élen. Az, hogy a feminista Možemo jelöltje főleg a nők között népszerűbb, nem annyira meglepő, az azonban a párt fiatalos imidzsének ellentmond, hogy a 60 és 69 év közötti nők körében a legerősebbek.
Honnan indult, és hova jutott az újbaloldal?
Tomašević először 2017-ben jelent meg a zágrábi politikában, akkor a Zagreb je naš (Zágráb a miénk) nevű mozgalom jelöltje volt. Noha csak három százalékot szerzett, de ezzel is be tudtak jutni a városházára, valamint építkezésbe kezdtek. A mozgalom lett gyakorlatilag a Bandić-féle korrupt városvezetés legélesebb kritikusa. Egyben ezen zágrábi újbalos szcénábol nőtt ki 2020-re az a Možemo-párt, amely már a 2020-as nyári választásokon a negyedik legnagyobb pártként tudott parlamentbe jutni.
A párt regionális jelenléte azonban nagyon eltérő volt. Miközben Zágrábban már a parlamenti választásokon is 20 százalék felett szereztek – és jól szerepeltek a hagyományosan baloldali Isztriában és a fiumei megyében –,
A párt azonban tudatosan építkezik, és csak ott indult el idén is a helyhatósági választásokon, ahol már volt egy erősebb bázisa. Városi szinten csak nyolc városban próbálkozott: Zágráb mellett Pólában, Pisinoban (Pazinban), Károlyvárosban (Karlovacban), Eszéken, Splitben, Fiumében (Rijekában) és Dubrovnikban. Megyei szinte még kevesebb helyeken állított listát (dalmát és szlavón megyékben nem is próbálkozott), a városokban viszont (még a szlavón Eszéken is) bejutott a helyi parlamentekbe. Megyei szinten pedig főleg Isztriában szerepelt nagyon jól, ahol majdnem tíz százalékot szerzett, valamint a károlyvárosi (karlovaci) megyében, ahol nyolc százalékot kapott.
Itt a možemos Suzana Jasić 35 százalékot szerzett az első fordulóban – igaz, ellenfele, a balliberális olasz-horvát IDS párt részéről már az első fordulóban 47 százalékot kapott. Isztria kemény balosságát mutatja, hogy Pisinóban a harmadik jelölt is balos volt: a 11 százalékot szerzett szocdem Boris Demark. Amúgy Pólában is jól szerepelt a Možemo, de ott a 14 százalék nem volt elegendő a második fordulóba. Amúgy Póla is keményen vörös, az egyetlen jobboldali jelölt 6 százalékot kapott (azaz a városban 94 százalék valamelyik balos jelöltre szavazott).
A választások megmutatták, hogy
A fővároson kívül csak a városokban, vagy az egyébként is mindig balra húzó Isztriában tudott komolyabb erővé válni, Dalmácia és Szlavónia viszont továbbra is teljesen fehér folt a Možemo térképén.
Kik ők és mit akarnak? Az egyik politikusuk elmondta nekünk.
NYITÓKÉP: Tomislav Tomašević / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.