Senki nem vétózott, újabb szankciókra szólított fel Belarusz ellen az Európai Tanács

Ezt követően az erre jogosult uniós intézmények dolgozzák ki majd a végleges, jogi erővel is bíró javaslatokat. Gyorsan döntött az EU, nem volt meglepetésvétó, kitiltják az uniós légtérből a belarusz gépeket, és úgy tűnik, a Belaruszba tartó közvetlen járatoknak is annyi. Mutatjuk az uniós tagállami vezetők döntéseit!

Valamivel több, mint egy nappal a Ryanair Athén-Vilnius járatának Belarusz feletti eltérítését és Raman Prataszevics belarusz ellenzéki aktivista letartóztatását, valamint vele együtt utazó barátnője eltűnését követően – főként az uniós légtér használatával kapcsolatos – szankciókról szóló állásfoglalást fogadott el az Európai Tanács. Erről az uniós állam- és kormányfőket tömörítő szervezet sajtószolgálata számolt be hétfőn éjjel.

Mindenképpen jó hír lehet ez a gyorsabb uniós fellépés mellett kardoskodóknak, ugyanis a diplomáciai krízisekben leginkább az elítélő és aggódó közleményekben kimerülő uniós diplomácia most a sarkára állt a szankciók kérdésében is. Ugyanakkor fontos megjegyezni:

hiszen az állam- és kormányfőket tömörítő szervezetnek nincsenek döntéshozatali jogkörei, feladata pedig csupán az unió általános irányvonalának meghatározása. Így egyelőre az Európai Tanács döntéshozatalra kérte fel a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsát. Utóbbi intézmény fogja meghozni a konkrét jogi kötőerővel bíró döntést úgy, hogy azok összhangban legyenek az uniós szerződésekkel.

Az Európai Tanács előzetes javaslatai a következők:

+ Az EU Belarusz elleni jelenlegi szankciós keretrendszere kibővül a támadásban érintett személyekkel.

+ Belarusz elleni további célzott szankciókat léptetnek életbe. Ezeknek a tartalmára a EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Bizottság elnöke tesz majd javaslatot.

+ Az uniós légtérbe nem léphetnek be a belarusz légitársaságok gépei, valamint ezen légitársaságok az EU repülőtereit sem használhatják. Ez leginkább a Belavia belarusz nemzeti légitársaságot érintheti érzékenyen, amely Európa különböző városaiba, köztük Budapestre is üzemeltetett eddig közvetlen járatokat.

+ Valamint felszólították az összes, EU-ban székelő légitársaságot, hogy kerüljék a belarusz légtér használatát.

Ezt több európai légitársaság már uniós noszogatás nélkül, önként is megtette. A Wizz Air, AirBaltic, Austrian, LOT, SAS, KLM és a Lufthansa gépei hétfőn már nem repültek a belarusz légtérben, de például a géprablásban érintett Ryanair még igen. Az EU mellett légtérkorlátozási javaslatokkal állt elő Litvánia, az Egyesült Királyság és Ukrajna is.

Nem volt vétó

Az unió közös kül- és biztonságpolitikájában a harmadik államok ellen alkalmazott szankciókról egységesen kell dönteniük a tagállamoknak, vagyis mindenkinek vétójoga van. Ezzel viszont végül semelyik tagállam nem élt, ígéretéhez híven a magyar külügy is beállt a közös nyilatkozat mögé.

A szankciók elfogadásával viszont Orbán Viktor lényegében szembement egy évvel ezelőtti álláspontjával. A magyar kormányfő tavaly júniusban ugyanis Minszkbe látogatott, ahol Lukasenka oldalán a Belarusz elleni összes uniós szankció eltörlésére szólított fel.

Végül mindkét tervet elsodorta a történelem, és a Lukasenka-rezsim maradék legitimitását is megrogyasztó, nyár végi-őszi ellenzéki tömegtüntetések.

Ennyi a szankciókat érintő rész, ezen felül a tagállami kormány- és államfők:

+ Felszólítják a belarusz hatóságokat Raman Prataszevics és barátnője azonnali szabadon bocsájtására úgy, hogy a mozgásuk szabadsága biztosítva legyen;

+ Felkérik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy sürgősen vizsgálják ki a gépeltérítést;

+ Valamint az Európai Tanács szolidaritását fejezi ki Lettországgal, miután egy kivételével Belarusz a lettek összes nagykövetségi dolgozóját kiutasította Lettország minszki nagykövetségéről. Erre azért került sor, mert a hokivilágbajnokságnak otthont adó Rigában Edgars Rinkēvičs külügyminiszter és Mārtiņš Staķis rigai polgármester

Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszter ezt „nemzetközi vandalizmusnak” minősítette, és bocsánatkérésre szólított fel. A diplomáciai ökölszabálynak megfelelően Riga arányosan reagált, így a lett fővárosból pedig egy kivételével az összes belarusz követségi dolgozónak kell mennie. Arról, hogy miért is van két zászlaja Belarusznak, és mi is ennek a jelentősége, itt írtunk részletesebben.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a Ryanair FR4978 számú járata 171 utassal a fedélzetén tartott pünkösdvasárnap a görög fővárosból Vilniusba. A fedélzeten volt többek között Raman Prataszevics belarusz ellenzéki aktivista, a NEXTA nevű hírcsatorna társalapítója, Prataszevics barátnője, valamint – Michael O'Leary Ryanair-vezérigazgató szerint – a belarusz KGB (Állambiztonsági Bizottság) négy ügynöke.

 Mikor a gép már elhagyni készült a belarusz légteret, a belarusz hatóságok eltérítették és leszállították az utasszállítót a minszki reptéren egy, a Hamasztól jövő terrorfenyegetésre hivatkozva. De természetesen nem bombát kerestek a fedélzeten, hanem letartóztatták Prataszevicset, valamint az aktivista barátnője sem utazott tovább Vilniusba. A repülő hét óra minszki veszteglés után Prataszevics és barátnője, valamint a négy KGB-ügynök nélkül érkezett meg a litván fővárosba.

BORÍTÓKÉP: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a testület május 24-i ülése előtt. Fotó: Európai Tanács / 2021