Izrael mellett áll a német szocdemektől az olasz szélsőjobbig számos nyugat-európai politikus

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

A közel-keleti konfliktus Európa országaiban is különféle reakciókat váltott ki a politikusokból. A jobb- és szélsőjobboldalon egyre inkább látható az a tendencia, hogy Izrael mellett áll ki – ami nem ritkán az iszlámmal szembeni ellenérzéseikből következnek.

Ausztria: semlegesség izraeli zászlóval?

Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár kirakatta az izraeli zászló a kancellária tetejére. A konzervatív politikus ezt azzal indokolta, hogy „az Izrael elleni terrortámadásokat a legkeményebben el kell ítélni”, és kijelentette, hogy ezen helyzetben Izrael mellett áll ki. A reakciók nem várattak magukra. Mohammed Javad Zarif iráni külügyminiszter – aki az atomprogramról tárgyalni érkezett volna Bécsbe – lemondta tiltakozásul az utazását.

amiért szerinte a muzulmánokon verné le Kurz, hogy egykoron Európában a zsidókat üldözték.

Ha nem is ilyen durva módon, de az osztrák politikában sem tetszett mindenkinek, hogy Kurz kitette az izraeli zászlót. Heinz Fischer, korábbi szociáldemokrata államfő a Wiener Zeitung napilapban írt véleménycikkében bírálta Kurz egyoldalúságát: Fischer szerint eleve a konfliktust nem lehet ennyire egyoldalúan nézni, mintha csak Izrael mellett kéne szolidaritást kifejezni. Másrészről

– például ezért nem is tagja a NATO-nak –, és ilyen minőségében nem engedheti meg, hogy egy konfliktusban ne közvetítőként, hanem az egyik oldal támogatójaként lépjen fel.

Kurzot bírálta a szélsőjobboldali FPÖ elnöke, Norbert Hofer is, ő is Ausztria semlegességét emelte ki. Az osztrák politikában az SPÖ és az FPÖ a semlegesség kemény támogatója – a két párt ellenzi is mindig, hogy akár csak felmerüljön a NATO-tagság. Mindazonáltal az FPÖ azért talált alkalmat arra, hogy az iszlámot is bírálhassa: a bécsi palesztinpárti tüntetéseken megjelent antiszemitizmusért a bevándorlást tették felelőssé.

Sebastian Kurz a vádakra, hogy megsértené Ausztria semlegességét, a Jüdische Allgemeine német zsidó hetilapban azt mondta, hogy „a terrorral szemben nem lehet semlegesnek maradni”.

Németország: a szocdemek alakítani akarják Izrael külpolitikáját

Németországban az ország történelme miatt eleve fontos az Izrael melletti kiállás. Ezzel szembeni, határozott palesztinpárti vélemények leginkább csak a kommunista Linke részéről hallhatóak. A párt aktivistái a vasárnapi palesztinpárti tüntetéseken is jelen voltak a német városokban.

– igaz, azt valakik később ellopták –, a liberális FDP és a szélsőjobboldali AfD pedig a mostaninál is határozottabb kiállást szorgalmazott Izrael mellett. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje szombaton egy zsinagógában állt ki Izrael mellett, és szerinte nem lehet eltűrni, ha a német városokban olyan tüntetések vannak, ahol Izrael létét vonják a résztvevők kétségbe. Markus Söder, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök pedig azt mondta, hogy azon menedékkérőket, akik antiszemita véleményeket fogalmaznak meg, azonnal ki kell toloncolni az országból.

A szociáldemokraták is Izrael mellett foglaltak állást, Norbert Walter-Borjans társelnök azt is kijelentette, hogy a párt továbbra is megszavazza az Izraelbe irányuló német fegyverszállítmányokat.

A politikus konkrétan azt várja el, hogy Izrael hallgasson jobban a konfliktusok elkerülésének, befejezésének és a két-állam-megoldás megvalósításának kérdésében Berlinre. A szocdem felvetést a neokonzervatív Die Welt napilap indulatos cikkben utasította vissza: „Németország aztán tényleg az utolsó állam, amelynek joga lenne, Izrael számára bármit is előírni.”

Azt mondta, hogy noha a párt eleve elutasít mindenféle fegyverexportot, de Izraellel szemben Németországnak történelmi felelőssége van, azaz ezen állam vonatkozásában nem ellenzi, ha német fegyvereket szállítanak oda. Azonban nem mindenki ért vele egyet a saját pártjából: Niema Movassat, a Linke Bundestag-képviselője azt mondta, hogy a német történelemből adódó felelősség éppen azt diktálja, hogy az ország mindenféle fegyverexportot szüntessen be.

Olaszország: balközéptől jobbszélig Izrael mellett

Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt elnöke azt mondta, hogy Izrael a jelenlegi katonai akcióival túllépné a legitim védekezés megengedett határait. Mindazonáltal a politikus résztvett Rómában egy Izrael-párti tüntetésen – a balközép főtitkár mellett itt többek között Matteo Salvini, Lega-elnök, Virginia Raggi, Róma ötcsillagos polgármestere, Maria Elena Boschi, a liberális Renzi-párt (Italia Viva) parlament frakcióvezetője, Antonio Tajani, a Forza Italia politikusa és Carlo Calenda, a szociálliberális Azzione-párt elnöke is megjelent.

Massimo D´Alemma, egykori posztkommunista miniszterelnök bírálta is ezért Lettát, a politikus úgy látja, hogy

Az Öt Csillag Mozgalomból mára kiszorult, radikálpopulista Alessandro di Battista pedig apartheidmódszerek alkalmazásával vádolta meg Izraelt. Matteo Salvini, Lega-elnök azonban azt közölte, hogy halálos fenyegetést kapott Izrael melletti kiállása miatt – a szélsőjobboldali politikus felé az olaszországi zsidó hitközségek kifejezték a szolidaritásukat.

Franciaországban: betiltott palesztinpárti tüntetés

Franciaországban Gérald Darmanin belügyminiszter betiltott több, Párizsba tervezett palesztinpárti tüntetést is, mert antiszemita kilengésektől tartott. Ezellen élesen tiltakozott a francia baloldal. Jean-Luc Mélenchon, a nemzeti-kommunista Lázadó Franciaország elnöke szerint Franciaország ma a világ egyetlen országa lenne, ahol nem lehetne „Izrael szélsőjobboldali kormánya” tüntetni. A szocialista Olivier Faure pedig azt mondta, hogy mindenkit megillet a gyülekezési szabadság.

Azonban a baloldalról is voltak, akik egyetértettek a döntéssel. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere – aki a párt államfőjelöltjeként is felmerült – bölcs döntésnek nevezte a tiltást. A jobboldali politikusok azonban nem csupán a tiltást támogatták, de kifejezték szolidaritásukat is Izraellel. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke elfogadhatatlannak nevezte a Hamasz támadásait Izrael ellen.

Valérie Pécresse, a Párizs környéki régió elnöke – egyben a jobboldali liberális Szabadok párt elnöke – viszont hiteltelennek érzi Le Pen kiállását, szerinte ugyanis a Nemzeti Tömörülésben továbbra is vannak antiszemiták. Példaként említette, hogy Jean-François Jalkh jelenleg is a Le Pen-párt európai parlamenti képviselője lehet, holott 2000-ben még kétségbe vonta, hogy a gázkamrákban Zyklon-B-t alkalmaztak volna.

NYITÓKÉP: Izraeli zászló a bécsi kancellárián / Sebastian Kurz, Twitter