A szélsőjobboldali Szabadságpárt frakcióvezetőjének annyira elege van Sebastian Kurzból, hogy azt javasolja: a konzervatív ÖVP-n kívüli minden többi párt fogjon össze egy új kormányban. De vajon lehet-e esélye egy ilyen, a magyar ellenzéki összefogásra hajazó osztrák kormánykoalíciónak?
Amint arról az Azonnali beszámolt: május elején nyomozást indított Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár ellen a korrupciós államügyészség. Szerintük Kurz legalább három ügyben nem mondott igazat egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt – holott ez jogilag kötelessége, azaz hamis tanúzás gyanúja merülhet fel vele szemben.
miután idén pénzügyminisztere, Gernot Blümel ellen az a vád fogalmazódott meg, hogy illegális adományt vett át egy szerencsejátékcégtől. Noha ő erre nem akar emlékezni, a korrupciós államügyészség februárban házkutatást is tartott nála.
Emellett pedig kikerültek azon SMS-üzenetek, amelyeket Kurz váltott az osztrák állami vagyonügynökség vezetőjével, Thomas Schmid-del, akinek még kinevezése előtt megígérte:
Emiatt tehát felmerülhet, hogy Schmid nem szakmai okokból, hanem Kurz-cal és Blümel-lel való jó kapcsolatai miatt kapta az állást – Blümel írta is neki, hogy ne aggódjon semmi miatt, mert „a családhoz tartozol”.
Amúgy Kurz kapcsán is azért indult el az eljárás, mert a korrupciós államügyészség szerint nem mondott volna igazat arról, hogy mennyire volt beavatva Schmid kiválasztásába. Kurz azt állította, hogy csak utólag értesítették volna erről – de az SMS-eiből az derül ki, hogy nagyon is ő tehetett javaslatot Schmidre.
Blümel lemondását az ellenzék – ahol a szocdemek, a széljobbosok és a liberálisok ülnek – azért követelte, mert politikus nem volt hajlandó egy alkotmánybírósági döntést – ami szerint iratokat ki kellett volna adnia egy parlamenti bizottságnak – végrehajtania, és végül a köztársasági elnöknek kellett az alkotmányban garantált alkotmánybírósági döntés-végrehajtási jogkörét használnia, és Blümelt az iratok kiadására felszólítania. Kurz-cal szemben pedig azért fogalmazódik meg kritika, mert nyomozás van ellene folyamatban, és maga Kurz is azzal számol, hogy ezt vádemelés is követheti. Bár
Az osztrák sajtó eközben azt találgatja, hogy mikor lehet elegük a Kurz körüli botrányokból azon Zöldeknek, akik 2020 januárja óta közösen kormányoznak a konzervatív Néppárttal – sőt, a párt adja Alma Zadić személyében az igazságügyminisztert. Zadić számára azért is kellemetlenek az ügyek, mert azt a Christian Pilnacek minisztériumi szekcióvezetőt, aki állítólag iratokat játszott ki Blümel pénzügyminiszternek az ellene folyó eljárásokról, csak idén februárban mentette fel – noha még nem elbocsátotta – a tisztségéből.
Persze elvileg összeállhatna azon szélsőjobboldali FPÖ-vel, amellyel 2017 és 2019 között egyszer már kormányzott – de az FPÖ nemrég egy frakcióhatározatban zárta ki annak lehetőségét, hogy előrehozott választások nélkül álljanak be bármilyen kormány mellé. Sajtóhírek szerint a párt elnöke, Norbert Hofer egyezkedett volna egy kormányzati szerepről – azaz, hogy az FPÖ beugrik a Zöldek helyére – Kurz-cal, bár ezt Hofer tagadta, igaz, azt ezt elutasító frakcióhatározatnál nem volt jelen. Mindehhez jön az is, hogy a párt frakcióvezetője, Herbert Kickl – aki amúgy 2017 és 2019 között Kurz belügyminisztere volt – mostanra a kancellár legélesebb kritikusa lett, akit a lockdown miatt még diktatúrával is megvádolt.
noha azon ügyek, amelyekben a parlamenti vizsgálóbizottság – ahol Kurz elvileg nem mondott volna igazat – vizsgálódik, az FPÖ-t is érintik, mert a 2017 és 2019 közötti korrupciós és protekciós ügyekről van főleg szó.
Kickl nemrég azt követelte, hogy „helyre kell állítani Ausztria politikai higiéniáját”, és ennek érdekében egy olyan – akár csak átmeneti – kormányra lenne szükség, amelyben nincs ott az ÖVP. Ez praktikusan azt jelenti, hogy szerinte – erősorrend szerint –
Az ÖVP amúgy 1945 óta – az 1970 és 1987 közötti időszak kivételével – mindig kormányon volt (bár nem mindig vezető pártként).
Kickl javaslatát azonban az FPÖ-pártelnök Hofer elvetette, aki azt mondta, hogy „Ausztria nem Hohenems” – ezzel arra a vorarlbergi városkára utalt, ahol a Zöldek és a szélsőjobboldal közösen kormányoz. A szociáldemokraták részéről azonban Franz Schnabl, a párt alsó-ausztriai elnöke már nem volt ilyen elzárkózó, szerinte az SPÖ nem zárkózhat el az ötlettől, „ha az ÖVP a káoszkancelláron [azaz Kurzon] kívül nem tud kompetens, integrer személyeket felmutatni”.
Ugyanis 1983 és 1987 között a két párt – szocdem kancellár alatt – közösen kormányzott, igaz, az FPÖ-ben akkor még a német nacionalista tábor mellett azon liberális csoport is erős volt, amely aztán 1993-ben Liberális Fórum néven kiszakadt. (A Liberális Fórum mostanra feloldódott gyakorlatilag a Neosban.) Burgenland tartományt is az SPÖ és az FPÖ közösen kormányozta 2015 és 2019 között.
NYITÓKÉP: SPÖ-, FPÖ- és Zöldek-plakátok a 2019-es választási kampányban Bécsben / Illés Gergő, Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.