Mi alapján dől el, hogy melyik rakétát szedi le az izraeli Vaskupola, és melyiket nem?

Esernyőt az eső ellen, Vaskupolát a rakéták ellen: szakértővel jártunk utána, hogyan működik Izrael légvédelmi rendszere.

A több évtizede húzódó izraeli-palesztin konfliktus újabb állomásához érkeztünk el, amikor a Gázai övezetet irányító Hamasz terrorszervezet öt nap alatt megközelítőleg 2800 rakétát lőtt ki Izraelre – ez a szám pedig jelenleg is csak nő. Izrael azonban hozzá van szokva ahhoz, hogy állandóan konfliktus van az ország körül: az állam 1948-as kikiáltása óta ugyanis öt arab-izraeli háború zajlott le – amelyek izraeli győzelemmel zárultak –, illetve a kétezres évek elejétől magával a Hamasszal is már többször kisebb háborúkba keveredett a zsidó állam 2008-ban, 2012-ben és legutoljára 2014-ben.

A régóta izzó ellentéteket pedig tovább bonyolította Irán: a perzsa állam annak érdekében, hogy befolyását növelje és regionális ellenfeleit gyengítse, több terrorszervezetet is rakéták sokaságával fegyverzett fel – köztük például a Hamaszt is. Izrael erre többek között egy új, a világon egyedülálló rakétavédelmi rendszerrel válaszolt. 

Az ellenrakéta-rendszerek királynője?

Az ellenséges rakéták már a kétezres évek eleje óta komoly problémát okoztak Izraelnek. 2001 és 2011 között megközelítőleg 11 ezer rakétát lőttek ki a Gázai övezetből, ami ellen egyedül az óvóhelyek nyújtottak menedéket. A Vaskupola-projektet 2007-ben – a második libanoni háború után – választotta ki az akkori védelmi miniszter Amir Peretz, végül a rendszert 2011 áprilisára sikerült üzembe helyezni, választ adva ezzel a Hamasz által kifejlesztett és Gázából kilőtt rövid hatótávolságú Khasszam-rakétákra.

Dr. Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője az Azonnalinak elmondta, hogy az egy amerikai-izraeli kollaboráció eredménye, amely rövid hatótávolságú, akár tömegesen érkező rakéták elfogására lett kifejlesztve.

A védelmi rendszer három részből áll:

1. egy radarból, ami pásztázza a területet, és beméri azokat a rakétákat, amelyeket kilőttek;

2. a kilőtt rakéták megsemmisítésére szolgáló ellenrakétákból;

3. illetve az irányítóközpontból.

Egy Vaskupola-üteg, amiből jelenleg kilencet használnak, egy 150 kilométer sugarú területet képes védelmezni, és három vagy négy kilövőállomást tartalmaz, amikből a Tamir-ellenrakétákat indítják – egy ilyen kilövőállomásban 20 rakéta található. Mindemellett ezek az ütegek igen mobilisak – pont azért, hogy könnyen pozíciót tudjanak váltani. Ez pár óra alatt lebonyolítható.

Iron Dome working over Tel Aviv after rocket barrages pic.twitter.com/bGHlf9jr7u

— ELINT News (@ELINTNews) May 11, 2021

Dr. Kis-Benedek szerint ezeket az ütegeket elsősorban lakott területek és katonai létesítmények védelmére használják, és azért nem 100 százalékos hatékonysággal dolgoznak.

Egy Tamir-ellenrakéta ugyanis 90 ezer dollárba kerül, így vannak területek, amiket nem is védenek – mondja a szakértő. Hozzátette: az izraeliek által mondott 90 százalékos hatékonyságot azért nehéz ellenőrizni, mert ahhoz pontosan kéne tudni az ellenséges rakéták számát, és hogy abból mennyi csapódott be lakatlan területekre – amikre ugye a Vaskupola nem indít ellenrakétákat.

A Vaskupola fontos fejlesztéseken ment keresztül az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően képes több, komplex módon érkező veszélyforrást egyszerre is hatástalanítani, mint például rakétákat, drónokat vagy lövedéksortüzeket.

Exportcikk lett a Vaskupola

Kis-Benedek József elmondta, hogy az izraeliek jó pár országnak adtak már el a védelmi rendszerből, ami valójában a rövid hatótávolságú rakéták elleni védelemre alkalmas elsősorban – így vannak országok, akiknek nem is éri meg ilyet vásárolni. Ezért van az, hogy olyan országokat érdekel a Vaskupola, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, India és egy pár ázsiai ország, akik számára az elmúlt napok rakétaözöne újabb bizonyítékként szolgálhatott a védelmi rendszer hatékonyságát illetően.

Dél-Korea – amely Izraelhez hasonló helyzetben van az Észak-Korea által jelentett rakétafenyegetettség okán – tavaly jelentette be, hogy egy Vaskupola-szerű légvédelmi rendszer kifejlesztésén dolgozik, persze a saját egyedi helyzetéhez igazítva.

Izrael légvédelmi rendszere azonban nem merül ki a Vaskupolában, pont a rendszer egyedisége miatt szükség volt olyan képességek kifejlesztésére is, ami közepes és nagy hatótávolságú rakéták ellen is alkalmas, a kis hatótávolságú Vaskupolát kiegészíti ugyanis a közepes hatótávolságú Dávid Parittyája és a nagy hatótávolságú rakétákból álló Nyíl.

FOTÓ: Egy Tamir-ellenrakéta indul neki az égnek. Izraeli Légierő / Twitter