+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 14. péntek, 15:15
Még Nicola Sturgeon skót első miniszter is elnézést kért az emberektől, amiért az akcióban skót rendőrök is részt vettek. Sokan az eset után szuverén skót bevándorlási politikát követelnek.

Több száz fős tömegtüntetést váltott ki csütörtökön az, hogy a brit bevándorlásügyi hivatalnokok kora reggel, a Glasgowban található Kenmure streetről két indiai állampolgárt állítottak elő. Ugyan a két indiai férfi már 10 éve élt Skóciában, de legális tartózkodási engedélyük nem volt.

 

Ilyen esetekben a Priti Patel vezette, konzervatív brit Belügyminisztérium az „ellenséges környezet” kialakításának elvét követve a brit bevándorlási hivatal bejelentés nélkül, rajtaütésszerűen jelenik meg az országban illegálisan tartózkodók címén, akiket ezután egy menekülttáborba szállítják, amíg ki nem toloncolják az Egyesült Királyságból.

 

Május 13-án azonban a glasgow-i Kenmure streeten és környékén lakók egy emberi jogokkal foglalkozó civil szervezet riasztására óriási tömegben jelentek meg a helyszínen, és

 

mintegy 8-9 órán át követelték a rendőröktől, hogy a elfogottakat engedjék el.

 

Végül maga a tömeg nagysága és hangulata miatt további rendőri erőket kellett mozgósítani Glasgowból, egy férfi pedig, hogy a bevándorlásiak rabomobiljának elindulását végképp megakadályozza, az autó alá feküdt, és mintegy nyolc órát töltött ott.

 

 

A tömeg szónokai és a lefogott férfiak ügyvédje is felhívták arra a figyelmet, hogy brexit utáni bekeményített brit bevándorláspolitika embertelen, erkölcstelen és nem szolgálja Skócia érdekeit. Az összegyűlt tiltakozók pedig azt követelték a hatóságoktól, hogy

 

engedjék el a szomszédaikat.

 

A deportálásellenes akciónak külön hangsúlyt adott, hogy a két férfi muszlim vallású volt, az akcióra pedig Ramadan idején került sor, emiatt a skót nagyváros muszlim közösségének jelentős része is a tiltakozók között volt, ugyanakkor számos más szervezet, és egyszerű többségi skót baloldaliak alkották a tömeg többségét.

 

Az ügy odáig fajult, hogy egy tüntető nőt több rendőr is erőszakosan fogott le, és emelt ki a tömegből, ez pedig tovább borzolta a kitartó tüntetők kedélyeit. Végül Nicola Sturgeon, a május 6-án, meggyőző többséggel újraválasztott skót első miniszter, később pedig Hamza Yousaf, skót igazságügy-miniszter is telefonon próbálta elérni Priti Patelt, arra kérve, hogy tekintsen el a deportálástól a két férfi esetében, azonban a belügyminisztert nem érték el.

 

A helyzet végül csak csütörtök estére oldódott meg, amikor Glasgow rendőrfőnöke a „közrend és köznyugalom megőrzése céljából” elrendelte, a két lefogott férfit engedjék el, a helyszínről pedig a rendőrség vonuljon el. A tömeg a kiengedetteket üdvirvalgással fogadta, majd a „Say it loud, say it clear, refugees are welcome here!” (Mondd ki hangosan és tisztán: szívesen látjuk a menekülteket!) jelszó alatt vonultak el egy közeli mecset elé, és még néhány órát vártak, biztosítva azt, hogy a belügyesek lopva nem jönnek vissza az emberekért.

 

 

Különösen fontos az is, hogy a skót rendőrök nem a brit Belügyminisztérium parancsára hagyták el a helyszínt – ahova csak a tüntetést biztosítani mentek –, hanem a glasgow-i rendőrkapitányságtól, így pedig a bevándorlási hivatal eljárása egyfajta brit – skót szuverenitási feszültséget is okozott.

 

Ugyan az ilyen rajtaütésszerű elfogási gyakorlat ellen már közel 16 éve vannak civil akciók és tiltakozások, a szervezők szerint most fordult először elő, hogy glasgow-i polgárok százai spontán megjelentek megvédeni két polgártársukat.

 

Az egyik aktivista ezzel kapcsolatban úgy összegzett: „Rossz várossal kezdtek ki.”

 

„GLASGOW - EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 1-0: A NÉPAKARAT MEGÁLLÍTOTTA A DEPORTÁLÁST". A FÜGGETLENSÉGPÁRTI THE NATIONAL NAPILAP CíMLAPJÁN SKÓT SZUVERENITÁSI KÉRDÉST CSINÁLT A MENEKÜLTPÁRTI TÜNTETÉSBŐL. FOTÓ: THE NATIONAL NEWSPAPER / FACEBOOK

 

A Guardian tudósítása szerint ez már a második deportálás volt Skóciából amit egy hónap alatt megkíséreltek, és a brit liberális lap szerint London egy politikai jelzésnek szánta az akciót. Ugyanis az események ugyanakkor történtek, amikor Holyroodban, a skót parlamentben az újonnan megválasztott képviselők felesküdtek.

 

Az eset miatt több skót politikus is megszólalt, akik szuverén skót bevándorlási politikát követelnek,

 

míg Nicola Sturgeon első miniszter elnézést kért a skótoktól, amiért a skót rendőrség is részt vett az akcióban, igaz ők nem a deportálásban vettek részt, hanem a tüntetéseket biztosították csupán.

 

Az akció végkimenetelét többen is úgy értkelték, hogy ez jól megmutatta: a brit és a skót közvélemény láthatóan máshogyan vélekedik a bevándorlás kérdéséről, így Skóciának ebben a bevándorlás kapcsán is autonómiát kellene kapnia, hogy saját kormánya dönthessen erről, London nélkül.

 

NYITÓKÉP: Tömeg állja körül a deportálásra szánt rabomobilt a glasgowi Kenmure streetet 2021. május 13-án, hogy két indiai férfi kitoloncolását megakadályozzák.  FOTÓ: Andrew Learmonth / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Göd 2020-ban az ellenzéki belharcok szimbóluma lett. Fekete-Győrék a saját jelöltjüket visszaléptetik Dorosz javára,
akit a Jobbik is támogat.

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Egy hónapig minden a fociról fog szólni, a szurkolók közös mámorban ünneplik csapataik győzelmét a kocsmák teraszain és az utcákon. Összeszedtünk tizenegy helyet Budapesten, ahol megúszhatod mindezt.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

A független képviselő szerint a pontszerzés is már akkora népünnepélyt váltana ki, hogy sokan bizony nem tudnának másnap munkába menni.

Így jelenleg az LMP titkárát már kettő, míg a DK-s Czeglédy Csabát egy párt támogatja. Ugyanakkor elég szoros előválasztást ígér kettejük harca.

A hét elején meghirdetett akció igen népszerű: reggel már rengetegen álltak sorba az oltásért, majd azt követően miccsért és kenyérért.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás