Mennyire kell tudnia angolul Magyarország miniszterelnökének?

Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, az ellenzék potenciális miniszterelnök-jelöltjét elkezdte támadni a Fidesz, amiért nem beszél olyan jól angolul, mint Orbán Viktor. De vajon mennyire akadály ez egy miniszterelnök esetén? Mit csinálnak a nemzetközi találkozókon és fogadásokon az ilyen politikusok? Korábbi diplomatákkal, külügyminiszterekkel és európai integrációs tárgyalásokon résztvevő politikusokkal jártunk utána!

Május 8-án jelent meg egy portrécikk az Economistban Karácsony Gergelyről, Budapest főpolgármesteréről, ahol Karácsonyt mint Orbán leendő 2022-es kihívóját mutatják be. A cikkhez a brit hetilap megkereste Karácsonyt is, aki elsütött arról egy viccet, hogy míg ő magas és vékony, Orbán alacsony és kövér. Ezért a kijelentéséért Karácsony később Facebook-posztban elnézést kért, mint írta: rossz vicc volt.

Azonban a történet itt nem ért véget, ugyanis Fürjes Balázs, a budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos is reagált Karácsony interjújára: 

ezért vélhetően az idegennyelv-tudás hiánya miatt csúszott ki a száján ez a nyelvbotlás, és szerinte hátrány érné Magyarországot, ha egy olyan miniszterelnöke lenne, aki nem tud az informális beszélgetésekbe bekapcsolódni – ami a legtöbb esetben angol nyelven zajlik Európában. A vádra Karácsony Gergely is reagált: szerinte Orbán Viktor valóban jobban beszél angolul, mint ő, hiszen míg neki egy középfokú nyelvvizsgája van, addig Orbán korábban az Oxfordon is tanult Soros-ösztöndíjjal.

Szóval épp ideje volt megtudni, tényleg ennyire fontos-e az angoltudás.

A tolmács ráragad a politikusra

Hogy a diplomáciában mennyire fontos az angol nyelv ismerete, arról Görög Ibolya protokollszakértőt kérdeztük. Az uniós, illetve a nemzetközi szinten való kapcsolattartásban az angol, a francia vagy a német nyelv valamelyikének ismerete mindenképpen szükséges, ugyanakkor hiába beszélik akár tökéletesen a nyelvet, az államközi tárgyalásokon általában tolmácsokon keresztül kommunikálnak: „Csak a tolmács tudja visszaadni az elhangzottakban a nüanszokat, és fontos, hogy a kommunikációban semmi ne menjen félre”, ezért szerinte 

A protokollszakértő emellett elmondta, hogy a folyósokon, illetve a szünetekben zajló kommunikációhoz mindenképpen szükséges valami nyelvtudás. A kérdésünkre, hogy mit csinálnak azok a politikusok a szünetekben, az informális beszélgetések alkalmával, akik nem beszélnek egy idegennyelvet sem, Görög azt mondta, hogy ugyan már ritkának számít, hogy valaki ne beszélne legalább egy idegennyelven, „de ekkor nyilván tolmáccsal beszélgetnek. A tolmács ráragad a politikusra, és ahova az illető megy, megy vele. Az pedig a másik fél intelligenciáján múlik, hogy ő miként fogadja ezt.”

A nyelvtudás önmagában nem elegendő a sikeres diplomáciához

Nagy József, a felvidéki Összefogás párt elnökségi tagja 2010 és 2012 között még a Most-Híd politikusaként a jobboldali-liberális szlovák Radičová-kormány környezetvédelmi minisztere volt, 2014 és 2019 között pedig a párt EP-képviselője. Nagy az Azonnalinak elmondta: az angol nyelvtudás minden szempontból előny a nemzetközi porondon.

A tárgyalások gördülékenyebben folynak, fesztelenebbül és jobb hangulatban, ha nincs szükség tolmácsra, de Nagy szerint kormányzati pozícióban a mindennapi munkához, e-mailezéshez, a dokumentumok elolvasásához is elengedhetetlen az angol nyelvismeret:

Markó Béla, 2004 és 2007 között romániai európai integrációs ügyekért felelős RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes az Azonnalinak arról beszélt, hogy a hivatalos tárgyalásokon általában a saját országuk nyelvét használják a politikusok, ilyenkor magától értetődő, hogy tolmáccsal értekeznek: „Viszont az a tapasztalatom, hogy ma már általános követelmény az angol nyelv ismerete. Mi 1990-ben szembesültünk ezzel a problémával, amikor az RMDSZ-szel bekerültünk a román parlamentbe és akkoriban elég sűrűn vettünk részt különböző megbeszéléseken nyugati diplomatákkal.”

Markó szerint már 1990 után érződő tendencia volt, hogy az angol nyelv fontossága felerősödik, „de el lehetett boldogulni az angolon kívül nagyon sok esetben a franciával, ritkábban a némettel is.

Egy kötetlenebb beszélgetés esetén is mindig volt valaki, aki tolmácsoljon, de azért voltak olyan alkalmak, hogy akadály volt a nyelvismeret hiánya: „Kell a nyelvismeret, de nemcsak a diplomáciához, hanem tulajdonképpen a politikához is, hiszen ma már a politika nemzetközi jelenlétet is feltételez.” Markó szerint azonban a nyelvtudás önmagában nem elegendő, hiszen mellé a diplomácia különböző szabályait is el kell sajátítani.

Hasonlóan látja Sólymos László, a szlovákiai Most-Híd elnöke, aki 2016 és 2020 között a Fico-, majd a Pellegrini-kormányok környezetvédelmi minisztere volt. Sólymos az Azonnalinak elmondta: szakmai tárgyalásokon mindig tolmácsot használt, azonban ő ezt inkább előnynek érezte, mert 

Szerinte az angol nyelvtudás nem feltétele annak, hogy valaki korrekt viszonyt ápoljon a partnerekkel, ugyanakkor a legalább társalgási szintű ismerete nagyon fontos. „Nagyon sok mindent lehet elintézni” nem formális találkozókon, vacsorákon, így ebből a szempontból jelentős hátrány, ha egy politikus az angol nyelvtudás hiánya miatt nem vesz részt a bensőségesebb beszélgetéseken. 

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere az Azonnalinak elmondta, mindig is voltak olyanok, akik nem beszélnek angolul, például „láttam olyan vezető olasz politikust, aki az olaszon kívül semmit nem beszélt”, illetve szerinte a franciák nemzeti büszkeségből nem igazán használnak a saját nyelvükön kívül mást – persze akadnak kivételek. „Külügyminiszter kollégám volt Bernard Kouchner, francia külügyminiszter, aki nagyon jól tud angolul, és szemrebbenés nélkül váltott át angolra, ha mások angolul beszéltek. Ezért a francia sajtóban többször meg is támadták, mert »elárulta« a francia nyelvet.”

De mi a helyzet az állam- és kormányfőkkel?

Németh Zsolt, korábbi fideszes külügyi államtitkár, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke az Azonnalinak arról beszélt, hogy az angol nyelvismeret nagyon nagy mértékben segíti a diplomáciát, hiszen így informálisan is lehet egyeztetni.

Azonban szerinte ezt csak a nyelvvizsgával nem lehet mérni: „Nekem középfokú nyelvvizsgám van, de itt nem is ez számít, hanem az, hogy valaki mennyire ismeri az adott szaknyelvet. A szaknyelv ismeretének párosulnia kell egy kellő önbizalommal, hogy társalgásba tudjon az illető bocsátkozni, mert sokszor ez is lényeges akadálya az eszmecserének” – válaszolta az Azonnali megkeresésére Németh, aki a többiekhez hasonlóan elmondta, hogy egy diplomatának elengedhetetlen a nyelvismeret, de ez állam- és kormányfők esetén azért már nem teljesen van így: „Az ő tevékenységük alapvetően nem igényli a személyes érintkezést, a személyes megegyezést, hiszen az ő stábjaik elvégzik ezeket a feladatokat.”

Balázs Péter szerint ezen a szinten igenis áthidalható probléma a nyelvismeret hiánya. „Nagykövetként láttam Horn Gyulát Németországban, aki egy kukkot nem tudott németül, de volt egy olyan jó tolmácsa, aki minden rezdülését nagyon jól fordította.

– emlékezik vissza a korábbi külügyminiszter.

Ugyanakkor Balázs szerint tudni kell, hogy mikor kell tolmácsot használni: „Orbán Viktor elég pocsék angolt beszél, és néha a tolmácsok küszködnek is vele, és azt mondják, hogy inkább beszélne magyarul” – véli Balázs, aki nem gondolja azt, hogy Karácsony Gergelyt hátrány érné egy tárgyaláson, ha nem tudna olyan jól angolul: „Meg tud tanulni olyan szinten, hogy a fehér asztalnál és a kávézás közben elboldoguljon.” De a legfontosabb szerinte nem a nyelvtudás: „Az első a személyes hitele, a bizalom, a következő pedig a mondanivalója: Nagyon jó, ha valaki tud egy nyelvet, de nem ezen múlik a diplomácia sikeressége.”

Mit csinál egy politikus, aki nem beszél idegennyelvet?

Az informális találkozókról a felvidéki Nagy József elmondta, hogy az angolul nem beszélők általában azok társasáságát keresik, akikkel szót értenek, és velük „kisebb csoportokat alkotnak”, kizárják magukat a kommunikációból, vagy olyan emberek társaságában vesznek részt a beszélgetéseken, akik tudnak közvetíteni köztük és az angolul beszélők között. Pedig – emlékeztet rá Nagy –

Aki viszont nem beszél angolul, az nem tudja befolyásolni a hangulatot, a beszélgetést, a gondolatmenet irányát – ezt pedig Nagy szerint tolmácson keresztül lehetetlen megtenni. Markó Béla szerint is mindig volt olyan ezeken a fogadásokon, aki nem tudott angolul, de az adott ember sem álldogált ott egyedül, mert azért volt valakivel kommunikálnia, ha ismerte a francia vagy a német nyelvet.

Balázs Péter szerint az informális találkozókon csak akkor ül valaki egyedül, „ha depressziós és odaül a sarokba. De ha aktív, akkor beszélget és fordítanak neki. Én nagykövetként több politikusnak is fordítottam” – mondta Balázs, majd hozzátette, hogy nem mindig angolul próbálnak egymással beszélni a politikusok:

csak németül. Ilyenkor általában a közelben álló nagykövet, vagy akár államtitkár odalép, és zajtalanul tolmácsol” – mesélte tapasztalatait Balázs, aki elmondta, hogy ilyenkor akár a hazai politikai ellenfelek is segítenek egymásnak. Így tett Szijjártó Péter külügyminiszter is, amikor a dél-koreai nagykövet szavait fordította Karácsonynak a videón, amit a kormánymédia a főpolgármester lejáratására túrt elő nemrég.

„Nagy ostobaság lenne a nemzetközi kapcsolatokba belekeverni a pártpolitikai dolgokat. Az országok állandóak, de a kormányok nagyon gyorsan változnak. A pártpolitikai ellentéteken elegánsan át kell lépni, és a két állam egymáshoz fűződő kapcsolatait kell nézni” – véli Balázs.

A miniszter, aki alig tudott angolul

Simon Zsolt 2002 és 2006 között az MKP, 2010 és 2012 között pedig a Most-Híd politikusaként vezette a szlovák Dzurinda- és Radičová-kormányok mezőgazdasági tárcáját; jelenleg a Magyar Fórum nevű parlamenten kívüli párt elnöke.

sem a Szlovákia uniós csatlakozását előkészítő tárgyalásokon, sem a későbbi tárgyalásokon az uniós országok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában, hiszen végig tolmácsoltak neki.

A korábbi miniszter az Azonnalinak azt mondta, sokkal inkább a tárgyalópartner szándékán múlik, hogy milyen megegyezéssel zárul a tárgyalás, mint azon, hogy a politikus mennyire beszéli jól az angolt. Ha a partnerek szemében szalonképes politikát képviselünk, akkor a nyelvi probléma áthidalható – fogalmazott Simon, hozzátéve, hogy ugyanakkor a háttérbeszélgetéseken nagyon fontos az angol nyelvtudás, de a kommunikáció szinte minden esetben megoldható tolmáccsal, a nagyon szűk körű informális beszélgetéseket leszámítva.

Mindent összevetve Simon úgy gondolja, a „gyönge angol nyelvtudása” nem akadályozta abban, hogy megfelelően képviselje Szlovákia mezőgazdaságát az Európai Unióban.

Itt szedtünk össze olyan európai politikusokat, akik nem tudnak valami jól angolul, mégis egész jól elboldogulnak.

NYITÓKÉP: Karácsony Gergely / Facebook