Sebastian Kurz lehet von der Leyen utódja 2024 után? Ő most kizárja ezt

A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.

A neokonzervatív berlini napilap, a Die Welt egy április végi cikkében úgy értesült, hogy a jelenlegi osztrák kancellárt

A lap szerint Kurz kancellárt főleg az Európai Néppárt – ahova maga is tartozik – favorizálja, de mellette lennének azon kis- és középméretű tagállamok is, amelyek elleneznék a német-francia Európa-terveket. A Die Welt cikke azt is kiemeli, hogy Kurz révén javíthatóak lennének a kapcsolatok a keleti tagállamokkal is.

Noha Kurz és pártja elkötelezett EU-párti, a kancellár többször is bírálta a jelenlegi EU-t a lassú oltóanyag-beszerzés miatt, szerinte egyes országok – köztük Ausztria – nem lakosságarányosan részesültek a közösen elosztandó vakcinákból.

Az EU-kritika persze belpolitikai célokat is szolgált, elvégre egyrészről a lassú oltásokért a koalícióspartner Zöldek vezette egészségügyi minisztériumot tette felelőssé (noha az EU-val a néppárti pénzügyminisztérium tárgyalt az elosztásról), másrészről pedig terelni tudta a figyelmet a pártját érintő korrupciós botrányokról. Amint arról az Azonnali írt: Kurz pénzügyminiszterénél februárban házkutatást is tartottak, mert illegális pártadományok elfogadásával gyanúsították, valamint az osztrák vagyonkezelő jelenlegi vezetőjének mobiljáról kikerültek olyan üzenetek („megkapsz mindent, amit akarsz” – írta neki Kurz), amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a posztot baráti alapon töltötték be.

Noha Kurz Néppártja még mindig vezeti a közvélemény-kutatásokat,

a három párt együtt 47 százalékon áll, a 33 százalékra mért Néppárt legfeljebb a 18 százalékos FPÖ-re számíthatna (a két párt Kurz alatt 2017 és 2019 között kormányzott már közösen), de a lockdownellenessége miatt élesen Kurz-ellenessé vált FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kickl kizárta, hogy pártja bármikor is támogatna még egyszer egy Kurz vezette kormányt.

A bécsi balliberális Der Standard napilap emlékeztet arra, hogy egykoron Wolfgang Schüssel, korábbi néppárti kancellár kapcsán is felmerült a bizottsági elnöki poszt. A politikus azonban – aki Jörg Haiderrel alakított 2000-ben kormányt, és ezért EU-szankciókban részesült – túl jobboldalinak számított a posztra. Ez Kurz-cal szemben is felmerülhet, bár a német Die Welt éppen emiatt tartaná jónak a jelöltségét, mert szerintük

ami már abban is megmutatkozott, amikor tavaly nyáron több kisebb gazdagabb országgal közösen blokkolta, majd a végösszegben lefaragta a járvány miatti közvetlen EU-hitelfelvételt. Azaz Kurz ellenzi mind a közös hiteluniót, mind az EU-kompetenciák további szélesítését.

NYITÓKÉP: Etienne Ansotte / EC, 2020