Külföldi vagy, de itt élsz életvitelszerűen? A magyar kormány szerint eddig jogellenesen kaphattál csak oltást

A kormányinfón kiderült még az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és döntött a kormány arról is, hogy hogyan pótolja az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

„A járványügyi korlátozások a védettséggel nem rendelkezők számára fenn fognak maradni, augusztusig biztosan” – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azaz akinek nem lesz védettségi igazolványa,

Gulyás Gergely elmondta, hogy a védettségi igazolások szükségességéről, illetve a védett és nem védett személyek közötti jogi különbségtételről Európa-szerte folyik a vita, Magyarországon viszont erről az újranyitásról szóló nemzeti konzultációban megkérdezték az embereket, és a kormány ez alapján lép a kérdésben.

Ami az átoltottságot illeti, a miniszter beszámolója szerint az ötmillió beoltottat (akik legalább az első oltásukat megkapták) elérése május harmadik hetére várható, utána viszont a kormány arra számít, hogy jelentősen le fog lassulni a lakosság átoltása, köszönhetően annak, hogy az oltakozni szándékozók nagy része addigra már sorra kerül.

Jelenleg egyébként 4 millió 150 ezer felett van a beoltottak száma, ami a felnőtt lakosság 53 százalékát teszi ki – ezzel Gulyás szerint sikerült megtörnünk a járvány harmadik hullámát. Körülbelül egymillió vakcinára regisztrált fő van, aki még nem kapta meg az első oltását, és jelenleg is szabadon lehet az EESZT rendszerében a már regisztráltaknak időpontot foglalni a Sinopharm, a Sputnyik és az AstraZeneca vakcináira, míg a Pfizer készítményéből az elkövetkező hetekben 130-140 ezer, a Modernáéból 20-30 ezer adagot lehet majd felhasználni első oltásra.

De mi van azokkal, akik nem kapják meg a védettségi igazolásokat?

Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarországon az oltásra való jogosultságot nem az állampolgársághoz köti a kormány, hanem ahhoz, hogy itt tartózkodik-e: ezért aztán

Gulyás mindazonáltal hozzátette, hogy arra kérte a kormányhivatalokat, hogy a védettségi igazolványhoz kapcsolódó panaszokkal (például valaki itthon kapott oltást, de nem postázták ki neki tíz munkanapon belül az igazolványt) soron kívül foglalkozzanak.

A miniszter elmondta, hogy szerinte helyes döntés volt a kormány részéről, hogy az első oltást követően postázzák ki a védettségi igazolványokat – annak ellenére is, hogy a TASZ szerint például problémás, hogy a teljes védettséget adó második oltás előtt ez már megtörténik –, de olyan tervezet is van az asztalon, hogy

Külön érdekes kérdés a Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó, itt dolgozó, tajszámmal rendelkező külföldi állampolgárok ügye, akik közül jó páran már megkapták az első vagy akár a második, ismétlő oltást is, mégsem postázták ki még nekik a védettségi igazolványukat – az Azonnalit több érintett felkereste, de ebben a cipőben jár egy 2009 óta Magyarországon élő szerkesztőségi tagunk is.

A magyar kormány azonban nem érti az ő problémáikat, sőt, azok fel sem merülhetnének: a miniszter szerint ugyanis

Mondta mindezt úgy Gulyás, hogy pár perccel korábban még arról beszélt, hogy a magyar kormány nem köti állampolgársághoz a vakcinák beadását.

A miniszter kitért arra is, hogy április 30-a óta a magyar védettségi igazolvánnyal rendelkezők karanténkötelezettség nélkül jöhetnek be külföldről Magyarország területére – a napokban pedig meg fog jelenni a kormányhatározat arról, hogy a karanténmentesség a védettségi igazolással rendelkező nagykorú társaságában érkező 18 év alatti fiatalokra is vonatkozzon.

Ezenfelül a kormány az összes szomszédos országgal, – továbbá azokkal az államokkal is, ahol tömegesen nyaralni szoktak magyarok, vagy akikben erre hajlandóság van– , tárgyal annak érdekében, hogy kétoldalú megállapodásokat kötve elfogadják egymás védettségi igazolványait a nemzetközi utazások újraindításához, a határátlépéskor – ezekkel a megállapodásokkal kiküszöbölhető az is, hogy a magyar igazolványokon nem szerepel, hogy milyen vakcinával oltották be az illetőt. Jelenleg ilyen kétoldalú megállapodás van érvényben Szlovénia, Bahrein, illetve Szerbia és Montenegró esetében.

Így kárpótolja a kormány az önkormányzatokat

Döntött a kormány arról is, hogy az önkormányzatokat hogyan kárpótolja a kieső helyi iparűzési adóbevételek kapcsán. Mint ismeretes, a kormány az önkormányzatok egyik jelentős bevételi forrását, a helyi iparűzési adót a felére csökkentette annak érdekében, hogy – érvelésük szerint – több forrás maradjon a munkavállalókat foglalkoztató vállalati szféránál és a cégeknél.

Orbán Viktor még tavaly jelentette be, hogy a 25 ezer fő alatti települések esetében a kormány a központi költségvetés terhére hiánytalanul kipótolja a kieső összeget az önkormányzatoknak, a 25 ezer fő feletti települések esetében pedig ez egyéni megállapodás kérdése lesz.

A kormány most arról döntött, hogy a 25 ezer fő feletti települések számára 23 milliárd forintot biztosít a hipa-bevételek pótlására a központi költségvetésből, az önkormányzatokat három csoportra bontva:

+ a legszegényebb önkormányzatok számára hiánytalanul, 100 százalékban megtéríti a kormány a kieső hipa-bevételeket;

+ a közepes gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok esetében 75 százalékos lesz a térítés;

+ a jó helyzetben lévő, leggazdagabb önkormányzatok számára pedig projektekhez kötött fejlesztési támogatást fog nyújtani a kormány, így 1,7 milliárd forintnyi összeg juthat bölcsődék, óvodák és egyéb kulturális intézmények fejlesztésére.

Ha már pénz: az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alapból Magyarország csak a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást hívja le – a kormány azonban még a teljes, kamatmentes hitelt is tartalmazó 5800 milliárdos összeggel kalkulálva dolgozta ki a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a tervet ettől függetlenül nem kell lényegében újraírni, mert azt eleve úgy dolgozták ki, hogy mi az, amit a vissza nem térítendő támogatásból valósítanának meg, és mi az, amit a kamatmentes hitelből.

Korózs Lajos miatt bojkottálták a fideszesek az ülést, ahol az endometriózisban szenvedő nők ügyét tárgyalták volna

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kezdte el tematizálni a meddőséget is okozni képes endometriózisban szenvedő nők ügyét, akiktől – állítása szerint – a kormány elvette a társadalombiztosítás terhére elvégezhető beavatkozások lehetőségét az egészségügyi kettős szolgálati jogviszony tiltásával. Így ugyanis az endometriózist kezelő szakorvosok jellemzően a magánegészségügybe áramlottak, és a betegek csak a magánegészségügyben, súlyos százezrekért férnek hozzá a szükséges ellátáshoz.

Ezzel kapcsolatban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta, hogy az állam évente egymilliárd forintot biztosít az endometriózissal kapcsolatos egészségügyi ellátásokra, és az állami szférában négy orvosi egyetemen, valamint a győri Petz Aladár Oktató Kórház Rehabilitációs Centrumban is foglalkoznak az endometriózisos betegek diagnosztizálásával és ellátásával.

Szél Bernadett egyébként egy törvénymódosító javaslatot is benyújtott a kérdésben, ami azt célozta, hogy a különleges szakértelmet igénylő betegségek esetében (mint az endometriózis) biztosítsanak kivételt az összeférhetetlenségi szabályok alól, és legyen lehetőség a másodállásra és a magánellátásban kezelt betegek állami rendszerben való műtéti ellátására. Az illetékes Népjóléti bizottság fideszes többsége azonban kedden nem ment el a bizottság ülésére, így az ezt az ügyet is tárgyalni hivatott bizottság nem volt határozatképes.

Ezzel kapcsolatban mind Szentkirályi Alexandra, mind Gulyás Gergely arra hivatkozott, hogy

Szó volt még ezekről is

+ A nyári táborok megtarthatóságáról a kormány májusban fog döntést hozni.

+ A kormány előbb megvárja, hogy hány olyan érettségiző lesz, aki valami – például hatósági házi karantén – miatt nem tudja letenni a vizsgát, és az országos operatív törzs ezt követően fogja megvizsgálni, hogy indokolt-e soron kívüli pótlási lehetőséget biztosítani a számukra.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook