Hollandiában és az USA-ban tanul tovább a brexit után a magyar elit

A brit tandíjak elszállásával a magyar diákokat korábban is vonzó Hollandiát, valamint a bőkezű támogatási rendszert kínáló Egyesült Államok felsőoktatási intézményeit vették célba az elitgimnáziumok eddig menetrendszerűen Nagy-Britannia felé tartó végzősei.

Az EU polgárai számára kevés praktikus következménye van a Brexitnek, azonban a brit felsőoktatás uniós hálózatból való kiemelése nagy érvágás a 27 tagország diákjainak. Európa legjobban rangsorolt egyetemei az Egyesült Királyságban vannak, emellett az angol nyelv és a kedvező tandíjfeltételek miatt nagyon sok európai és magyar diák választotta a szigetországot a továbbtanuláshoz.

Míg a 2020-2021-es tanévre nagyjából 43 ezer EU-s diák jelentkezett brit egyetemekre, ez a szám 2021-2022-re majdnem felére, 26 ezerre csökkent. Ez elsősorban a tandíjak jelentős megnövekedésének köszönhető. Eddig az EU-s diákok ugyanazokkal a tandíjfeltételekkel tanulhattak, mint az Egyesült Királyság állampolgárai. Évi 9250 font volt a tandíj, ami természetesen sok, de az EU-s diákok jogosultak voltak a brit állam által finanszírozott hitelre, amit kedvező feltételekkel, munkába állás után, a diplomát megszerzők keresetének függvényében kell csak visszafizetni (tehát a hitelt inkább egy diplomásadóként is lehet értelmezni), ráadásul egy bizonyos idő után el is évül. 

Ez az Egyesült Királyság kilépésével megváltozott.

A legnagyobb akadály pedig az, hogy a brexit miatt már az EU-s diákok nem jogosultak a kedvező hitelre sem. 

Az osztály negyven százaléka jelentkezett Hollandiába

A magyar diákok előtt is ez a legnagyobb akadály. „Nagyon jól jártam volna Angliával” – mondta az AKG-ben idén végző Barni az Azonnalinak. „A London School of Economics volt nekem a legszimpatikusabb, egy ismerősünk is járt oda. De így, hogy nem EU-tagok, az angliai tanulás megfizethetetlen a legtöbbünknek.

A szintén AKG-ben végző Misi hasonló állásponton van:

„Mindenképpen jelentkeztem volna Nagy-Britanniába, ha még lenne oktatás normális áron. Angliában olyan jó az oktatási színvonal, hogy azt kár kihagyni, és amíg benne voltak az EU-ban, nagyjából egyszerűen meg is lehetett oldani, viszonylag jó támogatási rendszer volt, de most egy kész rémálom.”

Természetesen ettől még vannak páran, akik így is megpróbálnak továbbtanulni az Egyesült Királyságban. Maya, úgyszintén az AKG-ből, angliai egyetemre jelentkezett építész szakra, hogy angol nyelvterületen tanulhasson, és megtapasztalja, milyen külföldön élni. Ő elsősorban támogatásokban és ösztöndíjban reménykedik. „Van az egyetemnek olyan ösztöndíja, amit állampolgárságtól függetlenül meg lehet pályázni, illetve az angol építészkamara szintén tud adni támogatást.”

Van, aki szerencsés és még így is jogosult az EU-s diákok által eddig igénybe vett kedvezményekre. Ilyen például az Apáczai Gimnáziumban idén végző Marci, akinek

Ha nem lenne ilyen státusza, Marci azt mondja, Hollandiát próbálná meg, mert nem reális, hogy a brutális mennyiségű tandíjat kifizesse. 

Nincs egyedül: úgy néz ki, hogy Hollandia váltja fel az Egyesült Királyságot sok külföldi tanulást tervező diák körében. Az AKG-ban végző Félix szintén az London School of Economicsra akart volna menni, de, ahogy mondja:

A már említett Misi és Barni is oda tervez menni, ahogy állításuk szerint az AKG végzős évfolyamának legalább negyven százaléka. Az Apáczaiban egy végzős osztály negyede jelentkezett Hollandiába. Ezek nagyjából az elmúlt pár év angliai számainak felelnek meg. Ezt megerősíti az apáczais Samu, aki szerint elsősorban azok jelentkeznek most Hollandiába, akik eddig az Egyesült Királyságba mentek volna. 

De miért ilyen népszerű Hollandia? Egyrészt a britek kilépésével Írország után Hollandiában van a legtöbb, elsősorban nemzetközi diákokra szabott angol nyelvű kurzus, és mivel már eddig is jelentős számban mentek Hollandiába tanulni magyar diákok, már

Barni szerint a már most kint tanuló diákok mind pozitívan jeleznek vissza a holland kurzusokról, és élhető városokról számoltak be – emellett az, hogy sokan jelentkeznek oda, és már ott vannak többen is, ad egy extra biztonságérzetet. 

Természetesen, ahogy az Egyesült Királyság népszerűségének kialakulásában nagy szerepet játszott a kedvező tandíjrendszer, ez Hollandiánál sincs másképp. A legtöbb kurzus 2000 euró körüli éves áron van, azonban idén a holland állam megfelezi a tandíjat, valamint ezen felül is lehet jelentkezni segélyekre. A költség így tehát minimum felére csökken, ami ugyan

Az MIT-n és a Harvardon nem nézik az állampolgárságot

Persze nem Hollandia az egyetlen úticél. Az Engame Akadémia kutatása szerint Ausztria a legnépszerűbb ország a magyar diákok körében, ahol egy félévente fizetendő 20 eurós regisztrációs díjat leszámítva ingyenes az oktatás. A Hollandia mellett ide is jelentkező Misi szerint Ausztria azért is népszerű, mert ott van a legközelebb a megélhetés költsége a magyarországihoz, és emellett még sok magas színvonalú angol nyelvű képzést is ajánlanak.

A széleskörű angoltudás miatt nyilvánvalóan felmerül az Egyesült Államok, ami alapesetben azonban a távolság és a tandíjak miatt kevés embernek elérhető. Ennek ellenére

Az apáczais Vivien például eredetileg Nagy-Britanniába szeretett volna menni, fel is vették, de a tandíjak miatt irreális, hogy ott tanuljon. Amerikába is jelentkezett viszont, ahol többféle lehetősége van, hogy megfizethetően tanuljon:

„Vannak teljesen need blind egyetemek, mint például az MIT, a Princeton, a Yale és a Harvard, amik nem nézik a jelentkezők állampolgárságát, és kifizetik a tandíjukat és a megélhetésüket. Vannak olyan egyetemek, amik csak az amerikaiak számára nem nézik a diákok anyagi helyzetét, a külföldieknél igen, viszont aki rászorul, annak kifizetik azt, amire szüksége van. Magyarországról a legtöbb ember jogosult erre a támogatásra.”

Ez igen bőkezű támogatás, hiszen Vivien állítása szerint volt olyan ismerőse, aki gyakorlatilag keresni is tudott amerikai tanulmányain.  

Komplett iparág épült a külföldi egyetemekre való felkészítésre

A külföldi továbbtanulás egyébként az elmúlt évtizedben olyan népszerű lett, hogy kis túlzással egy egész iparág alakult ki arra, hogy felkészítsenek magyar diákokat a külföldi egyetemekre. A Milestone Intézet és a már említett Engame Akadémia például pont ezzel foglalkozik. Az utóbbi intézet kutatása megerősíteni látszik a cikkben kifejtett trendeket. Elemzésük szerint az Egyesült Királyságba jelentkező diákok száma várhatóan csökkenni fog, Hollandia viszont esélyes jelölt arra, hogy előbb-utóbb átvegye a britek helyét, hiszen már az elmúlt 5 évben is évente 20 százalékkal nőtt az ott tanuló magyar diákok száma. 

A Milestone Intézetnél, ami ugyancsak külföldi egyetemekre készít fel diákokat, szintén érzékelnek jelentős változásokat. Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy a kedvező feltételek eddig diákjaik nagy részét az Egyesült Királyság elitegyetemei felé terelték, de ez most megváltozott. 

„Ez kihívást, de több szempontból előnyt is jelent. Az amerikai és kanadai egyetemek liberal arts (szabad bölcsészeti) programjai például lehetővé teszik, hogy a diákok kevésbé szűkítsék le az érdeklődésüket, illetve nagy súlyt fektetnek a nagy társadalmi hatással járó vagy kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató projektek, kutatási programok, vezetői képességek bemutatására. Észak-Amerikában komoly ösztöndíjrendszerek épültek ki, amelyek adott esetben előnyösebbek lehetnek a diákoknak, mint az angol vagy európai intézményekben elérhető programok”

– írta nekünk a Milestone, ahonnan a brexit ellenére még mindig jelentkezett 77 diák az Egyesült Királyságba. 

Az ő számaikon is látszik az Egyesült Államok és Hollandia egyetemei körül kialakult friss érdeklődés. Míg idén 24-en jelentkeztek amerikai egyetemekre, addig jövőre 42-en tervezik ezt tenni, illetve míg idén 35 diák jelentkezett a Benelux-államokba, addig ez a szám a jövő tanév végzőseinél 75-en készülnek erre. 

Versenyképesebb diploma, specifikusabb kurzusok

Misi is elsősorban kalandvágyból tervez külföldön tanulni, illetve azért, mert mesterséges intelligenciával szeretne foglalkozni, amire Magyarországon ilyen specifikus formában nincs lehetősége.

„Mehetnék itthon informatika szakra, és az alapképzésen megtanulnék olyan dolgokat, aminek a nagy részét már tudom, vagy amúgy is megtanulnám kint egy kicsit specializáltabban. Biztos tanulnék itthon is új dolgokat, de én leginkább azzal szeretnék foglalkozni, ami érdekel.”

Van olyan diák, aki még nála is erősebben fogalmaz, és az elitgimnáziumi képzés után

Vivien még a Magyarországon az egyetemi életből gyakran kimaradó közösségi élményt nyújtó college-rendszert nevezte meg mint egy, az amerikai rendszerben kifejezetten szimpatikus elemet. „Nagyon tetszik, hogy együtt élnek az egyetemisták, közelebb kerülnek egymáshoz, és nem csak bemennek az órákra és hazamennek, hanem van rengeteg klub, programok meg kutatási lehetőségek.”

Éppen ezért egyetemi szempontból a brexit egyik legnagyobb vesztesei a brit egyetemeken az elmúlt években már kialakult magyar közösségek lehetnek. A Durhami Egyetemen például a 2017-2018-as tanévben 59 magyar diák volt. Ez idénre majdnem felére, 33-ra csökkent.

„Már idén is kevesebb magyar jött Durhambe, és a covid miatt nem is sikerült sokakat toborozni” – mondta Smátrola Eszter, a Durham University Hungarian Society elnöke az Azonnalinak. „Arra számítok, hogy jövőre még ennél is kevesebben jönnek majd, és aggódom a közösség jövője miatt.” Szerinte reális esély van arra, hogy a brexit és a covid kombója miatt a hivatalos durhami magyar közösség meg fog szűnni. Az új jelentkezési trendeket látva ez több nagy-britanniai magyar egyetemi közösség számára is reális forgatókönyv lehet.

A szerző a brit politikával foglalkozó Alsóház Podcast szerkesztője.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali