Közös beadvánnyal fordul a hatpárti ellenzék az Alkotmánybírósághoz az alapítványosítás ügyében

Beadványban kérik, hogy a testület semmisítse meg az április 27-én elfogadott közvagyonátmentő alapítványi törvényt. A hat ellenzéki párt szerint meg kell állítani az ország kifosztását, ezermilliárdos közvagyonról van szó.

„Az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok – DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd – közös beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, és ezzel állítsa meg az ország kifosztását.”

Ezt közölte az Azonnali érdeklődésére az MSZP, a DK és az LMP sajtóosztálya április 28-án délután. Az egységes szövegű, rövid közlemény szerint április 27-i, közös sajtótájékoztatójukon az összellenzék képviselői már leszögezték, „ígéretet tesznek arra, hogy a haveroknak kijátszott nemzeti vagyont a 2022-es kormányváltást követően visszaszerzik és visszaadják a magyar embereknek”.

Az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP-s kétharmados többség és független képviselők – Volner János és Fülöp Erik volt jobbikos és mi hazánkos politikusok –, illetve Ritter Imre német nemzetiségi szószóló szavazatával átment az a sarkalatos törvény, amely mintegy 1000 milliárd forintos közvagyont utal a pár éve létrehozott, vagyonkezelő közalapítványi formájában, kormánypárti befolyású kuratóriumok alatt működő testületek tulajdonába.

Az Azonnalinak korábban interjút is adó, a kormány korlátlan járványügyi felhatalmazását alkotmányos alapon kritizáló Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász még április 28-án reggel, Facebook-oldalán vetette fel: ugyan „illúziói nincsenek” de reméli, az ellenzéki parlamenti képviselők azért indítványozni fogják az Alkotmánybíróságnál, hogy a most elfogadott törvényt az semmisítse meg.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: „amíg a siker esélye nem nulla, és nincs más jogi lehetőség, azt kell csinálni, amit lehet. Ezt meg lehet. Ja, meg kifogásokat keresni, az is lehet, de az nem érdekel, amit egy szavazattal vagy annak hiányával még ki fogok tudni fejezni egy év múlva.”

Hozzátette, a bíróság döntésétől függően ennek az is haszna lehet, hogy amennyiben a törvényt elutasítják, úgy az Alkotmánybíróság szerepéről is „lehull a lepel” az ügy kapcsán.

Arról, hogy miért nem vált ki nagy felháborodást a közvagyon alapítványokba való kiszervezése, Szűcs Donát véleménycikkét itt olvashatjátok.

NYITÓKÉP: Gyurcsány Ferenc / Facebook