Jól alszanak? Nagy stresszben kéne lenniük – így néz ki a kínai befolyás Szlovákiában

A szlovák egyetemi szférában jelenlévő kínai befolyásról írt tanulmányt egy pozsonyi think tank. Ijesztő reakciót kaptak az egyik kínai intézet szlovák vezetőjétől, aki szerint az egész csak egy vicc volt.

Miközben Magyarországon a Fudan egyetem Budapestre költözése, és az egyetem kampuszára felvett kínai hitel miatt hangos a sajtó, Szlovákiában egy más jellegű, kínai befolyáshoz köthető botrány tört ki április közepén.

Szlovákiában nem olyan látványos a kínai befolyás, mint a keleti nyitás Magyarországán. A Fudan-kampuszhoz vagy a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló gigaberuházások helyett óvatosan, elsősorban az akadémiai szférában építi szlovákiai befolyását a távol-keleti ország.

Kínai titkosszolgálati jelenlét

Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, a szlovák és a cseh titkosszolgálatok a 2019-es évre vonatkozó jelentéseikben az orosz mellett a kínai titkosszolgálati jelenlétet nevezték meg legintenzívebbnek az országaikban. Míg a szlovák titkosszolgálat jelentése azt emelte ki, hogy a kínai hírszerzőket főleg a telekommunikációs szektor érdekelte, addig Csehországban a kínai hírszerzés a cseh akadémiai szférában volt különösen aktív a cseh titkosszolgálat szerint.

A jelentés kiemeli, hogy a cseh-kínai együttműködés keretében több közös tudományos program is futott – diákcsere-programok, tudományos munkatársak „kölcsönzése”, közös kutatási programok –, amik lehetőséget biztosítottak a kínai hírszerzés számára a kapcsolatépítésre.

– fogalmaz a cseh jelentés.

Hasonló jelenségről számol be egy szlovákiai tanulmány, ami a kínai jelenlétet vette górcső alá a szlovák felsőoktatásban. Az Ázsia Tanulmányok Közép-Európai Intézete (Central European Institute of Asian Studies, CEIAS) nevű, pozsonyi központú cseh-szlovák-osztrák think tank által készített tanulmány a szlovák egyetemek kínai kapcsolatait megvizsgálva arra jutott, hogy az ország 23 állami egyeteme, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia 26 kutatóintézete összesen

Nyomulás az akadémiai szférában

A CEIAS szerint ezen kapcsolatok többsége a természettudományokra összpontosul, és nem jelent kockázatot, ám van köztük olyan is, ahol a kínai partner részt vesz az ujgur kisebbség „emberi jogainak megsértésében” vagy együttműködik a Kína haderejével, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel. 

Az előbbire példa a Huawei együttműködése a Kassai Műszaki Egyetemmel, a Zsolnai Egyetemmel és a Szlovák Tudományos Akadémia Anyagkutatási Intézete.

A Zsolnai Egyetem a Huawei a Safe City-koncepciójának fejlesztésében működik közre, ami az egyetem szerint a közlekedésre összpontosít – a CEIAS szerzői azonban aggályosnak tartják, hogy

A Zsolnai Egyetem és a Kassai Műszaki Egyetem együttműködik több olyan kínai egyetemmel, amik szorosan kötődnek a kínai hadsereghez, ezért a CEIAS ezeket a kapcsolatokat magas kockázatúnak tartja. 

A Nagy Testvér figyel

A CEIAS tanulmányának megjelenése után az intézet munkatársai e-mailt kaptak a pozsonyi Konfuciusz Intézet szlovák igazgatójától, Ľuboslav Štorától. Az intézet a 300 Konfuciusz Intézet egyike, amiken keresztül Kína oktatási kapcsolatokat épít kínai és a külföldi egyetemek között, a célja pedig a kínai nyelv és kultúra népszerűsítése, valamint a kínai nyelvoktatás támogatása világszerte. (Magyarországon az ELTE-n, az Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen működik egy-egy Konfuciusz Intézet.)

A Pozsonyi Konfuciusz Intézet igazgatójának levele úgy kezdődött, hogy

Ľuboslav Štora a CEIAS-on az ujgurok említését kérte számon. „Nem vehetik komolyan, hogy több kínai vállalat belekeveredett a kínai muszlim kisebbség megfigyelésébe és elnyomásába. Ki fizeti önöket ezekért a badarságokért?” – fogalmazott Štora. A CEIAS igazgatója, Matej Šimalčík, aki egyben a tanulmány egyik szerzője is, a levél miatt tiltakozott a Konfuciusz Intézetnél, amire Štora csak annyit írt neki válaszul:

Ľuboslav Štora, mielőtt a Konfuciusz Intézet igazgatója lett volna, a ZTE nevű kínai techcég szlovák leányvállalatát vezette. A Denník N megkeresésére Štora azt írta, hogy a reakciója aránytalan volt és azt valójában viccnek szánta, ugyanis továbbra sem hiszi el, hogy a CEIAS-nál komolyan gondolják, hogy a kínai cégek részt vennének az ujgurok elnyomásában. Štora a saját reakcióját ehhez hasonló túlzásnak tartja, az abszurd reakciójával a CEIAS állításainak abszurditására szeretett volna rámutatni. Nem szándékozott senkit megbántani, nem is gondolta volna, hogy a szavait bárki komolyan veszi.

A CEIAS munkatársai szerint azonban Štora reakciója beleillik abba a sorba, ahogy Kína fellép az ujgurok miatti nemzetközi kritikák ellen, így a levél tartalmán nem lepődtek meg – inkább azon, hogy ezt a Konfuciusz Intézet szlovák igazgatója küldte nekik.

NYITÓKÉP: Xi Jinping, Kína elnöke érkezik meg Baliba 2013-ban. FOTÓ: APEC 2013 / Flickr