Nem kényszerítik térdre az oltásokat a mutációk, a médiahisztéria miatt mégis ezt hihetjük

2021.04.26. 07:10

Ezt állítja a járvány médiatudósításaival szemben szinte az első naptól kritikus Zeynep Tufekci, aki most részletes példákkal illusztrálta, miért vezet félre mindenki az a médiazaj, ami képtelen átadni azt, hogy a folyamatosan megjelenő, új vírusmutációkról egy nemrég publikált, még nem ellenőrzött tudományos eredmény mit állít, és mit nem.

Nem kényszerítik térdre az oltásokat a mutációk, a médiahisztéria miatt mégis ezt hihetjük

Brit mutáns, dél-afrikai mutáns, New York-i dupla mutáns, indiai dupla mutáns, indiai, csavart tripla mutáns – erről szólnak a napokban, a kormány által elrendelt nyitásdömping előtt a leginkább kattintott és olvasott cikkek a médiában. A halálos koronavírus miatti félelem sok helyen, így az Egyesült Államokban is úgy hágott ismét a tetőfokára, hogy Biden elnök éppen április 21-én jelentette be, már 200 millió beoltott fölött járnak.

A módszertan minden

Mindennek ellenére a különböző hírportálok és televíziók folyamatosan olyan új, „mutáns vírusokról” adnak hírt, amelyek ezen tudósítások szerint „térdre kényszerítik a Pfizer-oltást”. Zeynep Tufekci médiaszociológus utánanézett annak a vizsgálatnak, amely alapján ezeket a következtetéseket levonták a média munkásai, és azt találta:

a hírek és a szalagcímek nagyrésze egyértelműen hisztérikus és félrevezető.

Április 15-én substackes blogján Tufekci arról írt, hogy a média látszólag teljesen félreértelmezte azokat az előzetes kutatásokat, amelyek már bevett SARS-Cov-19 elleni oltásokat próbáltak ki új mutációkon. Egy héttel ezelőtt ugyanis ellepték a nemzetközi média címlapjait az olyan című cikkek, mint:

+ „A Pfizer oltása kevésbé hatékony néhány mutációval szemben!”

+ „A dél-afrikai variáns áttörheti a Pfizer-oltás nyújtotta védelmet, írja egy izraeli tanulmány”

Az újságíró az adott ország nyelvével dolgozik, ahhoz is értenie kell, a címadás pedig fontos dolog – írja Tufekci. Hozzátette: a hivatkozott, a Tel-Avivi Egyetemen készült előzetesen publikált tanulmányt megnézve az is kiderül, hogy az arról író újságírók félreértelmezték, mit mond a felmérés. Annak ugyanis a legfőbb tanulsága az volt, hogy a Pfizer alapvetően hatékony a dél-afrikai és brit mutánsok ellen, de mint akármilyen vírusvariáns ellen, csak egy bizonyos százalékban.

Egy, a járvánnyal kapcsolatos, alapvetően jó hírt sikerült rémisztőként továbbadni.

A szociológus némi nyomozással most részletesen be is bizonyítja, miért történhetett ez. Spoiler: nem azért, mert minden újságíró pénzt kapott ezért a háttérhatalomtól. A magyarázat sokkal prózaibb és egyszerűbb.

TÖMEGES OLTÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. A VILÁGON ITT HASZNÁLTÁK FEL A LEGTÖBB VAKCINÁT. FOTÓ: BALTIMORE COUNTY GOVERNMENT / FLICKR

Tufkeci szerint az ilyen vizsgálatok megértéséhez minden vakcinánál, mindenféle vírusok esetén a kulcsadat az „áttörő fertőzések” aránya, amely azt mutatja meg, hogy a vakcinával beoltottak között mennyien kapják el még a fertőzést első, vagy második dózis után is. Fontos tudni, hogy mindenhol, még a leghatékonyabb vakcináknál is van ilyen arány, mert még azok esetén is előfordul, például idősebb, gyenge immunrendszernél, hogy a védelem nem működik olyan jól.

Noha a mostanában fejét felütő, indiai variánsra még nincsenek ilyen mérések, a dél-afrika B 1.351-es variánsra, és a brit B 1.1.7-es variánsra már születtek adatok. A tanulmány előzetes összefoglalója közli azt az eredményt, hogy nyolcan fertőződtek meg a dél-afrikai variánstól, és egy ember a brit variánstól az első dózis utáni két hét, és a második dózis utáni egy hét között. Két héttel a második Pfizer-dózis után már senki nem fertőződött meg semmivel.

A kérdéses, sok újság által idézett izraeli eredményekhez egészségügyi adatbázisok adatsorait használták fel a kutatók. A teljes, előzetes összefoglaló módszertanát átvizsgálva Tufekci megemlíti, ugyan külön mérték az első Pfizer-vakcinát megkapó, és utána megfertőződőknél a két variáns arányát, és a mindkét dózis után fertőzést elkapókét is, azt retrospektív módon egy vakcinát meg nem kapó, kontrollcsoportban fellelhető vírusvariánsok arányával is összevetették, de érdekes módon ő nem találta meg az „áttöréses fertőzések” teljes mintára vetített összarányát, mármint az adatsorból ez megállapítható, de az előzetes (még nem ellenőrzött) tanulmány eredményei nem adják meg a teljes áttörési rátát.

Tufekci kiszámolta ezt helyettük, és arra jutott: 4,7 millió vizsgáltból mindösszesen 396 „áttöréses” fertőzést találtak, ezekre fókuszáltak. Tehát fertőzési arány a vizsgált esetek közül 0,0084 százalék.

Az adatgyűjtés pedig hónapokon át zajlott: 2021. január 23-i az első és március 7-i az utolsó adatfelvétel. Tehát még az utolsó adat is az amúgy nagyon gyors és hatékony izraeli oltási program egy korábbi stádiumában született, április 15-ére már a lakosságuk 50 százaléka mindkét dózist megkapta valamelyik oltásból. Számos más kontrollmódszerre sincs utalás, például nem tudni, hogy azokból, akiket a dél-afrikai mutáns megfertőzött, hányan élnek például egy háztartásban. Külön kontrollmódszerek nélkül ugyanis ez az adat is zavarba ejtően torzíthat.

Az elemzésben végül Zeynep Tufekci kifejezi, noha az izraeli tanulmány alapvetően fontos feladatokat végez el, egyáltalán sehol nem állítja, hogy „a Pfizer kevésbé hatásos a dél-afrikai mutáns ellen”, a kutatási kérdésük sem ez volt, hanem hogy azoknál, akik mégis, az első, vagy akár második oltás után megfertőződtek, melyik variáns fertőzött. Az előzetesen publikált felmérés pedig annyit állít: elenyésző arányban vannak a Pfizer-vakcina után is „áttöréses fertőzések”, ezek arányában feltehetően a dél-afrikai, B 1.351-es koronavírus mutáns lesz a ludas, az arány azonban teljességgel megfelel az előzetesen közölt vakcinahatékonysági adatoknak, tehát

nem, a dél-afrikai mutáns semmiben nem változtat az eredeti hatékonyságon.

Tufekci az elemzése végén egyszerűen leszögezi: jó lenne, ha ilyen hírek publikálása előtt az újságírók és hírügynökségi dolgozók legalább a módszertani szekciót megpróbálnák elolvasni, ugyanis itt konkrétan egy nagyon megnyugtató előzetes eredményből hoztak össze pánikkeltő cikkeket, ami azután végigsöpört a világon.

KÉSZÜLNEK A PFIZER-BIONTECH-VAKCINÁK. FOTÓ: PFIZER / FACEBOOK.

Az eredeti tanulmányt publikáló izraeli Tel-Avivi Egyetem Stern Laboratóriuma Twitteren ugyancsak próbálta elmagyarázni: vizsgálatuk nem talált súlyos hatékonytalanságot a Pfizer-oltásnál, és egyedül arra vonatkozott, hogy az amúgy kis számú „áttöréses fertőzésnél” a dél-afrikai mutáns aránya mekkora, kifejezetten a két oltás közötti, és a második dózis utáni első hét alatt, tehát két kritikus időszakban. Megállapították: a dél-afrikai variáns a fertőzés után a szervezetben megjelenik, de a vakcina miatt képtelen gyorsan terjedni, ez pedig a hatást lecsökkenti, a brit variáns pedig a két vakcináció között fertőz meg már az oltás folyamatában lévő embereket, ez azonban csak arra magyarázat, hogy miért csúszhat akár heteket is az oltási kampány hatásainak megjelenése a fertőzési statisztikákban.

Tufekci kifejezte, olyan vírust még eleve sehol nem is találtak a világon, ami a vírusra kifejlesztett oltás ellenére is ugyanolyan súlyosan fertőz, mint egy beoltatlan személy esetén. Ez még a viszonylag alacsony hatékonyságú (körülbelül 50 százalékos) influenzaoltásnál sincsen így. Akármilyen vírusvariáns is fertőz meg ugyanis, ugyanolyan pusztító már nem lesz az oltott szervezetben, mint a beoltatlanban. Vannak tehát esetek, amikor az első vakcina beadása után – például nagyon idős embereknél, még megjelenik a vírus, és esetleg életveszélyt, halált is okoz, ezek száma a vizsgált mintában azonban olyan elenyésző nagyjából, ami megfelel a Pfizer által publikált, előzetes hatékonysági aránnyal. Igaz, ezek az esetek nyilván óriási szenzációt, publicitást okoznak önmagukban is.

Valóban módosul a mutánsokkal szembeni hatékonyság, de minden vakcina véd is ellenük

Letoha Tamás kutatóorvos kérdésünkre elmondta, ez az egy eset persze még nem jelenti azt, hogy a Pfizer-oltások hatékonyságát valamennyivel ne módosítaná bizonyos vírusmutációk megjelenése.

A vakcina mRNS-e ugyanis a vírus sejthez kapcsolódásra használt tüskefehérjéjét kódolja, ha ennek kritikus szakaszai megváltoznak egy variánsban (a brit, dél-afrikai, vagy például a brazil mutánsoknál is ez történt), akkor az befolyásolhatja az eredeti vírusok ellen kidolgozott oltások hatékonyságát.

A Pfizer éppen ezért be is jelentette: már egy harmadik dózison is dolgozik, amit az eddig oltottaknak beadna, és ami az eddig vizsgált variánsok ellen kidolgozott új formulával megtalálná minden módosult tüskefehérje gyenge pontját. Letoha szerint ezeknek az új próbálkozásoknak a részleteiről keveset tudunk, mert a privát gyógyszeripar titkosan kezeli saját kísérleteit és vizsgálatait, éppen ezért az új mutánsok elleni vakcinakísérletek a végső klinikai vizsgálatok lezárultáig nagyon ritkán nyilvánosak.

A PFIZER-BIONTECH VAKCINÁIT ILYEN HŰTŐLÁDÁKBAN SZÁLLÍTJÁK, MIVEL A VAKCINÁT -70 FOKNÁL HIDEGEBB HŐMÉRSÉKLETEN KELL TARTANI. AZÓTA KIDERÜLT, HOGY ELÉG A -20 FOK IS. FOTÓ: PFIZER / FACEBOOK.

Ezek a kísérletek egyben bonyolultak is, mert például olyan helyet, ahol a brazil mutáns már „domináns” vírusvariáns, vagyis ez a legelterjedtebb, csak Brazílián belül találunk, és ugyanez igaz a dél-afrikai verzióra is. Megemlítette, hogy egy új tüskefehérje alapú vakcina, a NovaVax például éppen a dél-afrikai mutáns ellen már 89,3 százalékban hatékonynak bizonyult. De Letoha szerint szinte minden nagy oltásokat gyártó cég figyelni fog arra, hogy a mutációk ellen is hatékonyabb védelmet dolgozzanak ki. Ugyanakkor az bizonyos, hogy az oltottak védettebbnek tekinthetők a variánsokkal szemben is, mint az, akit nem oltottak be.

A kutató szerint összességében megállapítható azonban, hogy hiába az új és új variánsok, az oltás hatékony védelmet biztosít a koronavírus ellen, és a pánik, ami arra vonatkozna, hogy bármelyik vakcina „teljesen hatástalan” a vírus új variánsai ellen, jelenleg megalapozatlannak tekinthető, a vad típusú vírussal szembeni hatékonysághoz képest azonban valóban lehetnek eltérések.

Mindezt bizonyítják az Egyesült Királyságból származó, legújabb adatok is, ahol Magyarországhoz hasonlóan igen hamar, az emberek igen nagy arányát oltották be. Ez azt mutatja, hogy mostanra a szigetországban a covidfertőzések száma már 65 százalékkal csökkent, ráadásul a felmérés már akkor készült, amikor a brit mutáns már domináns volt a fertőzések között.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek