Szerző:
Renczes Ágoston
Miért a háziorvosoknak kellett hívogatniuk az oltás miatt az embereket, amikor ez tipikus callcenteres meló lenne?
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
A kormány a saját hatalmas sikereként adja el az oltáskampányt. Azt nem is lehet vitatni, hogy az átoltottság tekintetében tényleg jól állunk. A kormány immár hagyományos különutaságának ezúttal nemcsak a saját szemszögéből látszik az értelme, hiszen az, hogy ennyire jól állunk, annak is köszönhető, hogy az uniós beszerzési mechanizmuson kívül máshonnan is szerzünk vakcinát.
A sikerben ennyi a kormány szerepe; az viszont, hogy az emberek odamennek az oltóhelyre, és ott megkapják az oltást, az – mint annyi minden más – azért működik, mert az országot egyben tartó, erőn felül teljesítő emberek végzik el azt a melót, amit a kormány másokkal is elvégeztethetne.
Hétfőtől már egészen 21. századi módon lehet időpontot foglalni oltásra. Ez igazán vérpezsdítő hír abban az országban, ahol a hivatali ügyintézés és állami egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, vagy egyáltalán: bármilyen állami szolgáltatás igénybevétele esetenként roppant körülményes lehet.
Az időpontfoglalóban hétfőre, keddre és szerdára lehet időpontot foglalni a Sinopharm-vakcinára. Ennek megfelelően nem is lehet kiválasztani a vakcina típusát, de valószínű, hogy akik összerakták ezt a rendszert, meg tudnák oldani, hogy ha többféle vakcina lenne elérhető, akkor azt is ki lehessen választani.
Mindenesetre az önmagában jó, hogy van egy ilyen rendszer – feltéve, hogy működik: Szlovákiában és Csehországban durva pofáraesés lett, amikor hasonlóval próbálkoztak: akadozott és leállt a rendszer, gyakran előfordult, hogy mire az ember végigcsinálta a foglalást, már nem volt elérhető az időpont, vagy épp többen tudtak regisztrálni valamelyik oltópontra, mint amennyi vakcina ott rendelkezésre állt. Bízzunk benne, hogy nálunk nem lesz ilyen; a szlovák és a cseh problémák még az oltáskampány elején voltak, amikor óriási volt az érdeklődés a vakcina iránt.
aki felajánlotta neki az épp elérhető oltást meg az időpontot. Hogy ez miért problémás – mármint az, hogy a háziorvosnak kellett hívogatni a pácienseit –, ahhoz először lépjünk párat hátra, és nézzük meg a magyar egészségügyet, aminek az egyik központi problémájára mutat rá az a jelenség.
Az egészségügy logisztika is
Ha az egészségügyről beszélünk, akkor elsősorban azokról a speciális tudással bíró emberekre gondolunk, akik fel tudják ismerni, hogy milyen betegség gyötör minket, tudják, mit kell tenni, hogy meggyógyuljunk, adott esetben olyan beavatkozásokat tudnak végrehajtani a testünkön, amiket a birtokukban levő speciális tudás nélkül nem lehet csak úgy megcsinálni. Az orvosokról és a nővérekről van szó, azonban
A magyar egészségügynek nem csak a szakemberhiány a problémája, és nem csak az, hogy a meglévő szakemberek alulfizetettek. Igaz, hogy az orvosok kaptak egy komoly fizetésemelést – cserébe a kormány erőből átalakította az egész rendszert –, és a nővérek bérfejlesztése is évek óta folyik, ez azonban
Ezeknek a problémáknak a megoldásához ugyanis nem az orvosok és a nővérek speciális tudása szükséges, hanem másfajta tudás, ami azonban bőségesen elérhető a piacon, ahol az egymással versengő vállalatok csiszolják egyre hatékonyabbá a működésük folyamatait.
Az emberek egészségügyi ellátása nyilván különbözik egy szupermarket áruval való ellátásától, de az egészségügy rendszerszintű reformjában ezt a tudást is fel kellene használni – ahogy azt az egészségüggyel foglalkozó szakirodalom magától értetődőként kezeli.
Az egészségügyi dolgozók részéről erre lenne is igény, ahogy a Magyar Orvosi Kamara részéről is. A gond megint ott van, ahol a kasszakulcs: az egészségügy átfogó reformjához a kormánynak is partnernek kellene lennie,
– ahogy az az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény esetében is látszott.
A magyar egészségügy a fentiek miatt eleve rossz állapotban volt, a járvány pedig még nagyobb nyomást helyezett rá. A pandémia egyben egy olyan új helyzetet teremtett, aminek a kezelésére nem voltak bejáratott módszereink, az azonban ebben az esetben is igaz, hogy a rendelkezésre álló piaci szaktudás jól használható.
Callcenter-nagyhatalom
Vissza a háziorvosokhoz: akik tehát kaptak már oltást vagy épp mostanában kapják, azokat általában a háziorvosuk hívta fel telefonon, és szólt nekik, hogy melyik vakcinával van épp lehetőségük beoltatni magukat. Hogy kit hívjanak fel, azt egy listán kapták meg a központtól.
Nyilván rengeteg embert kell felhívni, amire érthető módon nincs kapacitása a kormánynak. Ezért logikusnak tűnhet, hogy szétosszák a feladatot a háziorvosok között: mindenki hívja fel a saját pácienseit. Csakhogy amikor a háziorvosok telefonálgatnak, akkor pont nem azt a speciális munkát végzik, amihez ők értenek, hanem olyan munkát, amit az ő speciális tudásuk nélkül is el lehet végezni.
Budapest fittyet hányva a huszadik századra újra a Kárpát-medence gazdasági fővárosa, ez pedig főleg azon látszik, hogy rengeteg multi tartja itt a regionális callcenterét. Ugyanis Budapest az a város, ahol nagyon könnyen találni olyan embert, aki beszéli valamelyik szláv nyelvet vagy a románt, és mellé beszél még németül vagy angolul is – már csak emiatt is kézenfekvő idehozni a multiknak a callcentereiket.
Egy adatbázisban szereplő emberek – esetünkben az oltásra regisztráltak – végighívogatása pedig tipikusan callcenteres meló lenne. Oltjuk a 80 év felettieket? Az adatbázisból kiszűrjük őket, mehet a lista a callcenternek az elérhető időpontokkal. A callcenteres munkatárs egy számítógép előtt ül, a hívásokat a rendszer indítja, ő pedig a beszélgetésnek megfelelően bejelöli, hogy a hívottnak jó-e a felajánlott vakcina meg a felajánlott időpont.
A kormány biztosan könnyedén meg tudna egyezni valamelyik céggel – vannak callcenterek, amik eleve vállalnak bérmunkát, és elvégzik cégek számára a telefonos értékesítési vagy éppen a piackutatási feladatokat – az oltáskampány telefonos részének kiszervezéséről a megfelelő adatkezelési, -védelmi és -biztonsági garanciák mellett.
Viszont nem az életkor az egyetlen adat, ami alapján eldől, hogy valaki kaphat-e vakcinát, hanem az is, hogy az illető kockázati csoportba tartozik-e. Ehhez pedig szükségesnek tűnik a háziorvosi közreműködés, hiszen ő látja, hogy a páciense kockázati csoportba tartozik-e – bár az új időpontfoglaló esetében nincs, vagy legalábbis nem látszik, hogy lenne háziorvosi közreműködés. De még mindig kevesebb meló a háziorvos számára az, hogy kap egy listát, amit végignéz, és bejelöli rajta azokat, akiknek valamelyik vakcina ellenjavallt, mint az hogy végighívogatja az összeset. Egy tudományos-fantasztikus párhuzamos valóságban legalábbis így működik.
Digilugu
Kedves balti nyelvrokonainknál – akik állítólag nagyon büszkék erre a nyelvrokonságra, pedig épp összehasonlíthatatlanul menőbbek nálunk – a digitalizáció elképesztően előrehaladott állapotban van. Az integrált egészségügyi rendszerük tárolja az összes páciens adatait – természetesen a megfelelő adatkezelési , -védelmi és -biztonsági garanciák mellett –, így például ha valaki mondjuk balesetet szenved, akkor az őt ellátó orvosnak elég, ha becsipogja a személyi igazolványát ahhoz, hogy lássa, a betegnek van-e gyógyszerallergiája, szed-e épp gyógyszert, milyen a vércsoportja, vagy esetleg terhes-e.
Észtországban az oltáskampány is ebben a keretben szerveződik. Mivel az oltás önkéntes, jelentkezni az észteknél is kell rá, de erre nincs külön oldal, ami külön adatbázis épít, hanem a digilugu nevű páciensportálra belépve lehet oltásra jelentkezni. A kockázati csoportok is ez alapján a központi nyilvántartás alapján határozták meg: elmúlt öt év kiállított számlái és felírt gyógyszerei alapján minden egyes háziorvos számára elküldték az általuk összeállított listát a kockázati csoportokról, amit a háziorvosoknak át kellett nézniük és szükség esetén korrigálniuk, a kockázati csoportba tartozó idősekkel pedig nekik kellett telefonon megbeszélniük az oltást.
Mindenki más az egészségügyi oldalra belépve tud az oltásra jelentkezni: amennyiben az oltási tervnek megfelelően már elérhető számára az oltás, választhat az elérhető vakcinák és az elérhető helyszínek között (az észtek az egészségügyi és szociális dolgozókkal kezdték, az idősekkel és a frontvonalban dolgozókkal folytatták, májustól szeretnék mindenki számára elérhetővé tenni az oltást).
Bár Magyarország egészségügyi ellátása világ jobbik felébe – sőt jobbik harmadába – tartozik a Healthcare Access and Quality Index (az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének indexe) szerint, az észt modelltől – legalábbis a digitalizációt tekinve – még fényévekre vagyunk. A koronavírus-járvány azonban kikényszeríteni látszik néhány kézenfekvő megoldást, és lehet hogy az egészségügy átfogó reformjának halaszthatatlansására is jobban ráirányítja a kormány figyelmét.
hiszen a papíron szereplő információ eleve ott volt a „felhőben”. Az oltásra való online időpontfoglalás is előrelépésnek tűnik – napokon belül kiderül, mennyire működik. Az uniós helyreállítási alapból származó pénz egyhatodát – 983 milliárd forintot – Magyarország az egészségügyre költené – mint az kiderül a társadalmi vitára bocsátott „Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéből”, és abban a kórházreform mellett többek között a digitalizáció is fontos szerepet játszik. Bízzunk benne, hogy a piaci tudás is szerepet játszik majd a megvalósításában.
A szerző fordulatos pályafutása során dolgozott callcenterben is. Olvass még Renczes Ágostontól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.