Cihanouszkaja nem akar Navalnij sorsára jutni, határozottabb szankciókat sürget a Lukasenka-rezsim ellen

A belarusz ellenzéki vezető szerint Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja úgy látja: jelenleg nincs értelme visszatérnie Belaruszba, ahol a rezsim őt terroristának tartja.

Annak ellenére, hogy az augusztus 9-i elnökválasztás óta már nyolc hónap telt el, még mindig vannak tüntetők Belarusz utcáin, akik azt követelik, hogy az elcsalt elnökválasztást hivatalosan megnyerő Aljekszandr Lukasenka távozzon elnöki posztjáról, és írjanak ki egy új, ezúttal tiszta és fair választást.

Igaz, azóta a lendület alábbhagyott: míg a választások után októberben is több tízezres tüntetéseket tartottak a rezsim ellen, azóta a tüntetők száma pár százra csökkent, és a korábbi ellenzéki elnökjelölt, a jelenleg kényszerből Litvániában élő Szvjatlana Cihanouszkaja is már úgy véli: a tüntetők az utcát elvesztették.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Cihanouszkajáék feladták volna céljaikat: a háziasszonyból politikussá érett ellenzéki veszető ugyanis sorra találkozik nyugati államok vezetőivel, publicisztikát ír a Washington Postra, illetve már jó ideje Twitteren is a „demokratikus Belarusz vezetőjének” aposztrofálja magát – utalva, hogy a választásokat elcsalták, és csak kényszerből kellett elhagynia Belaruszt.

Gyorsabb és bátrabb szankciók kellenek Cihanouszkaja szerint

A korábbi elnökjelölt most az Euroactivnak adott interjút, amiben többek között arról beszélt, hogy Belaruszban a helyzet egyre inkább eszkalálódik, ezért

„A médiát, illetve az emberi jogok védőit folyamatosan támadják, és az EU-nak több figyelmet kéne szentelnie erre, hogy [Belaruszban] abbahagyják a kínzásokat, és engedjék szabadon a politikai foglyokat” – véli Cihanouszkaja, akinek a kiadatását kérte Litvániától a belarusz ügyészség, mivel a vád szerint „tömeges zavargásokat” szervezett, illetve „a kormány, a közbiztonság és az állam” ellen követett el bűncselekményeket az elcsalt választás után. Rajta kívül még korábbi segítőjét, Maria Kalesznyikavát is hasonló bűncselekményekkel vádolják, rá az ügyészség 12 év letöltendő büntetést kért.

Cihanouszkaja azért is kéri az EU gyorsabb segítségét, mert Kalesznyikaván kívül jelenleg 631 ember ellen foylik bírósági tárgyalás, 400 tüntetőt pedig már korábban elítéltek. 

Az ellenzéki politikus üdvözli, hogy az EU legutóbb már a negyedik szankcióját fogadta el a rezsim ellen, azonban hiába tartja a legegyszerűbb eszköznek a nyomásgyakorlásra, szerinte ez még mindig kevés.

„Minden vállalkozásuknak, amely pénztárcaként szolgál a rezsim számára, a szankciós listán kell lennie. Csak így lehet megállítani az erőszakot és a kínzásokat!” – véli Cihanouszkaja, aki elmondta, hogy nem elég, ha csak a rezsim legnagyobb embereit – így például Lukasenkát is – szankcionálják, hanem a rezsimhez hű oligarchák ellen is határozottabban kellene fellépni: „Már az oligarchák elleni szankciókkal való fenyegetés is egy nagyon erőteljes befolyás lenne.”

Cihanouszkaja nem akar Navalnij sorsára jutni

Az interjúban a korábbi elnökjelölt jövőbeli terveiről is beszélt. Mint mondta, jelenleg nem tudja elképzelni, hogy visszatérjen Belaruszba:

Ezzel egyúttal azt is kizárta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőhöz hasonlóan hazautazzon országába. Mint ismert, Navalnij azután tért vissza Oroszországba, hogy megmérgezték. Jelenleg három és fél éves börtönbüntetését tölti, ahol az egészségügyi állapota folyamatosan romlik, az orvosokat pedig nem engedik be hozzá.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy Cihanouszkaja kiegyezne a rezsimmel, ezt nem tudja elképzelni. Mint mondta:

– tette hozzá. Szerinte a rezsim embereit majd bíróság elé kell állítani, de hogy az a „szabad Belaruszban” vagy a nemzetközi bíróságokon történne meg, szerinte jelenleg nem releváns: „A feladatunk az, hogy minden elkövetőt bíróság elé állítsunk!”

Ugyanakkor szerinte fontos lenne fenntartani a jelenlegi tiltakozó mozgalmat, és segíteni kell a munkásokat és a hallgatókat, hogy megszervezzék a további ellenállásukat a rezsimmel szemben.

Belaruszban még akkor alakult ki politikai válság, amikor az augusztus 9-i elnökválasztásoknak hirtelen tétje lett. Míg a választások előtt pár hónappal lefutott mérkőzésnek tűnt, két a rezsimhez hű politikus is bejelentette indulását, azonban a választási hatóság végül különböző ügyekre hivatkozva eltiltotta őket az indulástól.

Ekkor került képbe Szvjatlana Cihanouszkaja, aki csak azért indult el az elnökválasztáson, hogy a valódi elnöki ambíciókkal bíró férjét, az azóta is börtönben lévő Szjarhej Cihanouvszkijt bizonyos mentelmi jogok illessék meg, ugyanis kampányfőnökének férjét jelölte ki. Miután a rezsim nem engedte indulni a két legerősebb jelöltet, a két kampány beállt Cihanouszkaja mögé, akinek sikerült Belarusz történetének legnagyobb ellenzéki tüntetését, közel 65 ezer embert az utcára szólítania egy kampányeseménye alatt.

A választásokat azonban csalással a Belaruszt 27. éve vasmarokkal irányító Lukasenka nyerte, aki ugyan egy időben békülékenyebb hangot ütött meg, de egy pillanatra sem kívánt lemondani hatalmáról. Belarusz jelenlegi helyzetéről ebben a cikkben írtunk részletesebben.

NYITÓKÉP: Szvjatlana Cihanouszkaja / Telegram