Szerda hajnalban a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a Bizottság klímarendelet-javaslatáról. Ez alapján 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig már a „negatív kibocsátást”. De mi áll a javaslatban, és mit jelent ez a bolygónkra nézve?
Hosszú, tizennégyórás tárgyalás után szerda hajnalban egy sajtóközleményt adott ki az Európai Bizottság, amiben üdvözlik az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa döntését, miszerint
De mi is ez a javaslat?
Az európai klímarendelet nem összetévesztendő a német Ursula von der Leyen vezette Bizottság Green Dealjével, ugyanis míg előbbi a klímacélokat határozza meg, utóbbi egy összefogó akcióterv, aminek része többek között ez az európai klímarendelet is.
A szerda hajnalban tárgyalt javaslatot még a Bizottság nyújtotta be 2020 márciusában, és a két jogalkotó szerv, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa kedd este tárgyalt annak tartalmáról. Ugyan még sem a Parlamentben, se a Tanácsban nem szavaztak róla – így hivatalosan még nem fogadták el –,
A Bizottság közleménye szerint az európai klímarendelet az alábbiakat tartalmazza:
+ 2030-ig a nettó károsanyag-kibocsátást legalább 55 százalékra csökkentik az 1990-es évhez képest;
+ a Bizottságnak egy ambiciózusabb LULUCF-rendeletet (land of use, forestry regulation – termőföldek, illetve erdőhasználatról szóló rendelet) kell elfogadnia, amit 2021 júniusában fog bemutatni;
+ az EU elkötelezett, hogy 2050 után elérik a „negatív kibocsátást”, azaz a légkörből kivonják, illetve megkötik a szén-dioxidot;
+ létrehoznak egy tudósokból álló, az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testületet, amely független tanácsadást nyújt, illetve monitorozza az EU-t;
+ az EU az uniós szakpolitikák, illetve a jogalkotás kapcsán figyelembe fogja venni a 2050-re meghatározott klímacélokat, azaz a klímasemlegesség elérését;
+ az EU együttműködve a különböző ágazatokkal, ütemtervet fog készíteni, hogy miként érhetőek el a 2050-es klímasemlegességi célok.
De mit is jelent ez a valóságban?
A tervezetről szóló sikeres tárgyalás után az Európai Parlament sajtótájékoztatót tartott, amin a téma jelentéstevője, a Svéd Szociáldemokrata Párt EP-képviselője, Jytte Guteland, illetve a francia Macron-párti, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) elnöke, Pascal Canfin beszélt. A két EP-képviselő kicsit több információt árult el a kedd esti, szerda hajnali tárgyalásokról.
Guteland szerint ez egy történelmi nap, miután a 14 órás kemény tárgyalások végén sikerült megállapodnia a Bizottságnak, a Tanácsnak és az EP-nek a javaslatról. A svéd EP-képviselő elmondta, hogy nemcsak az elmúlt nap, hanem az elmúlt egy év is egy hosszú, fárasztó tárgyalás volt. Ugyanakkor szerinte a legjobb időben sikerült megállapodni, hiszen a hét második felében tartják majd az EU-USA csúcstalálkozót, és a mostani sikeres tárgyalás szerinte „egy erős üzenet a világnak”.
Guteland sikerként értelmezte, hogy a tudományt jobban integrálták a javaslatba, és szerinte egy olyan klímarendeletről sikerült megállapodni, ami „évről évre nőni fog”, mivel a rendeletjavaslatba integrálták a párizsi klímaegyezményt is.
A jelentéstevő a legnagyobb sikernek a tudományos tanácsadó testület felállítását tartotta, amiben elmondása szerint 15 klímaszakértő fog majd helyet kapni, akik azt fogják ellenőrizni, hogy az EU jó úton jár-e a vállalt célok teljesítéséhez.
Pascal Canfin szerint a javaslat egy igazi „game changer”, hiszen ha a javaslatot elfogadják az EP-ben és a Tanácsban, akkor
mivel a javaslat kimondja: az EU-s intézményeknek figyelembe kell venni, hogy az adott jogszabály vagy javaslat ütközik-e az uniós klímacélokkal. Canfin példaként a műanyag használatát, a közös agrárpolitikát, illetve a gazdaságot nevezte meg, és szerinte a mostani javaslat elfogadása egy hatalmas rendszerszintű változást indít el.
Canfin újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy mi adja a különbséget aközött, hogy a Bizottság 55 százalékos csökkentésről, míg a sajtótájékoztatón a két EP-képviselő 57 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentésről beszélt. Canfin elmondta, hogy a soros elnökséget ellátó Portugáliának nem sikerült meggyőznie az Európai Tanácsban a többi tagállamot, ezért maradt a szövegezésben az 55 százalék, de a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy ennél nagyobb mértékben szeretnék 2030-ig csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. „Ha olvassák a javaslatot, biztosan fejfájást fog majd okozni önöknek, de ez volt az egyetlen megoldás” – szabadkozott az EP-képviselő.
Szerinte ezenkívül fontos a „klíma ellensúly”, azaz, hogy a jövőben
vagy ha igen, akkor meg kell magyaráznia, hogy miért. De Canfin azt ígérte, hogy ez „egy nagyon bonyolult feladat lesz a Bizottság számára”.
A két EP-képviselő, arra a kérdésre, hogy a tagállamokat miként fogják kötelezni a célok betartására, azt válaszolták, hogy a Bizottság fogja ellenőrizni, hogy a tagállamok betartják-e a vállalt célokat. Ha pedig egy tagállam ezeket megsérti, az különböző szankciókat vonhat maga után – ugyanakkor a lehetséges szankciókról egy új jogszabályban fognak dönteni.
Akkor megmenekült a bolygónk?
Ugyan jelenleg még csak egy javaslatról van szó, de az, hogy egy trialóguson már megegyezett a három EU-s intézmény, előrevetíti, hogy ebben a formában el fogják fogadni a javaslatot. (Arról, hogy mi is ez a trialógus, bővebben itt magyarázzuk el.)
Canfin elmondta, hogy az EP-ben előre felmérték, hogy mekkora támogatottsága lenne így a javaslatnak, és mindegyik frakcióban többségben vannak azok, akik megszavaznák a javaslatot. „Kétlem, hogy ez a későbbiekben megváltozna” – válaszolta újságírói kérdésre az ENVI-bizottság elnöke, ugyanakkor azt elmondta, hogy a Tanács nevében nem tud nyilatkozni.
Az Európai Parlament még 2020 októberében szavazott arról, hogy a tárgyalások során az EP milyen álláspontot képviseljen. Az EP akkor például úgy döntött, hogy számukra 2030-ig nem az eredeti 55 százalékos javaslat, hanem 60 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkentés lenne elfogadható, azonban szerda kora hajnalban végül 55 százalékban állapodtak meg a tárgyalók.
Vágó Gábor, LMP-s politikus, az Európai Zöldek kampányfelelőse az EP októberi döntése után az Azonnalinak azt nyilatkozta, hogy vannak olyan klímamodellek, amik szerint ha 2030-ig az 1990-es szinthez képest 65 százalékkal csökkentjük a kibocsátást globális szintén, akkor 66 százaléka az esélye annak, hogy 2050-ig sikerül a globális átlaghmérséklet emelkedését a kritikus 1,5 Celsius-fok alatt tartani, viszont
Ugyanakkor azt Vágó megjegyezte: ez még így is nagyobb, mint a korábbi 40 százalékos vállalás.
Azonban nem mindenki látja így. Jávor Benedek, a Párbeszéd zöldpolitikusa és volt EP-képviselője – ahogy azt októberben az Azonnalinak elmondta –: úgy véli, hogy
és szerinte az EP részben a tárgyalási pozícióinak az erősítése miatt szavazta meg a 60 százalékot, mert így nehezebb lenne a javaslat által szorgalmazott 55 százalék alá menni. A korábbi EP-képviselő úgy látta, hogy az 55 százalékos csökkentéssel sem lehetetlen feladat a kijelölt célokat teljesíteni, de ez nagyban függ attól, hogy az Unión kívül a többi ország milyen klímacélokat vállal és milyen erőfeszítéseket fog majd tenni.
NYITÓKÉP: Pixabay
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.