Megvan az oka, hogy miért nem küld elég vakcinát az AstraZeneca

Túl összetett ellátási lánc, akadozó ellátások és lassan termelő gyárak. Többek között ilyen problémái vannak a brit-svéd gyógyszeripari cégnek, az AstraZenecának egy EU-s vizsgálat szerint. De vajon utol tudja-e érni saját magát a cég, és tudja-e teljesíteni az eddig több, mint százmillió adagos lemaradását az EU felé?

Óriási felháborodást váltott ki egész Európában, hogy a brit-svéd gyógyszeripari cég, az Oxford/AstraZeneca a vártnál jóval kevesebb vakcinát szállított le az EU-nak.

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen többször is hangot adott elégedetlenségének, de az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben is többször illették kritikával a brit-svéd céget, amiért az nem teljesíti az Európai Bizottsággal kötött nem túl előnyös szerződésben vállaltakat. A szerződésben elvárt vakcinamennyiségektől pedig az AstraZeneca jócskán elmarad: az első negyedévben 90 millió adag vakcinát kellett volna leszállítania a brit-svéd gyógyszergyártónak, azonban ennek a mennyiségnek mindössze csak a harmadát, 30 milliót tudta teljesíteni a cég.

Az EP-meghallgatásán a gyógyszergyártó cég vezetője, Pascal Soriot még azt ígérte, hogy ezt a mennyiséget pótolni fogják az év végéig, azonban a Reuters szerint már a második negyedévben is jóval kevesebb vakcinát fog tudni szállítani az EU-ba: a szerződés szerint ugyanis július végéig a gyártónak 300 millió vakcinát kellene összesen leszállítania, azonban mindössze 70 millió további adag fog érkezni az EU-ba, így összesen 100 millió AstraZeneca-vakcina fog megérkezni a második negyedév végéig.

Megromlott az EU és az AstraZeneca viszonya

Az AstraZeneca-vakcinák hiánya miatt nemcsak a gyártóval alakult ki konfliktusa az EU-nak. Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság már többször is megfenyegette az AstraZenecát, hogy exporttilalmat vezet be a termékeire, mivel a Bizottságban úgy vélték: a gyártó az EU-ban gyártott és az EU-nak szánt oltóanyagait az Egyesült Királyságba szállítja.

Emiatt a Bizottság kisebb diplomáciai botrányt okozott Észak-Írországban, illetve a brit külügyminiszter mellett Boris Johnson brit kormányfő is kifogásolta a Bizottság viselkedését, mivel az exporttilalom leginkább az Egyesült Királyságot érintette volna.

Legutóbb pedig Ausztrália vádolta meg azzal az Európai Uniót, hogy visszatartják a szigetországba tartó vakcinaszállítmányokat. Scott Morrison, ausztrál miniszterelnök szerint összesen 3,1 millió adag vakcina nem érkezett meg az EU-tól, mivel az AstraZeneca exportkérelmeit elutasítják.

Az EU azzal védekezett, hogy hivatalosan csak egy Ausztráliába tartó szállítmányt blokkolt, ami összesen 250 ezer adag vakcinát jelentett, azonban az ausztrálok szerint az AstraZeneca azért nem adott be exportkérelmet, mert az EU automatikusan elutasítaná azt.

Az ausztrál oltáskampány leginkább az AstraZenecára támaszkodott volna, és a problémát végül azzal sikerült ideiglenesen orvosolni, hogy a korábbi brit gyarmat az Egyesült Királyságtól kapott 717 ezer adagot. Azt azért nem árt jelezni, hogy az EU március végén szigorított a vakcinaexportján, igaz, ezzel leginkább a briteket kívánták célozni. Egy ausztrál lap szerint ezt a kimondottan Ausztráliának szánt 3,1 millió adag vakcinát valójában le se gyárthatták.

Az EU kivizsgálta: gyártási problémák vannak az AstraZenecával

A Politico EU-s dokumentumokra hivatkozva részletesen ír arról, hogy mi állhat annak a háttérben, hogy az EU felé nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit a gyártó.

A dokumentumok a január végi, február eleji EU-s vizsgálatokról szólnak, amikor a Bizottság az AstraZeneca több gyárában is látogatást tett, hogy megvizsgálják: mi állhat a vakcinaszállítmányok hiányossága mögött.

A vizsgálat rámutatott, hogy az AstraZeneca vakcináit eleve egy hosszú termelési lánccal tudják előállítani: nagyon sok alapanyag az Egyesült Államokból érkezik, és az EU-ban is több gyár van (Németország, Belgium, Hollandia), ahol csak a vakcinához szükséges alapanyagot dolgozzák fel, majd Olaszországban fejezik be a vakcinák elkészítését. Ezután a vakcinák Hollandiába kerülnek minőségellenőrzésre, majd Belgiumba szállítják, ahonnan pedig a szállítmányozásokat intézik.

A kapacitáshiány egyik oka a vizsgálat szerint az, hogy

A lap szerint a Bizottság részben emiatt fogalmazott finomabban a vakcinák kapcsán, ha az Egyesült Államokról volt szó. Ursula von der Leyen bizottsági elnök és több EU-s vezető is leginkább csak az Egyesült Királyságot okolta a kialakult hiányért, míg az USA kapcsán csak azt mondták, hogy ott érvényesül a reciprocitás elve, ezért az Egyesült Államokba tartó vakcinaszállítmányokat nem kívánja korlátozni a Bizottság.

és ez az oka annak, hogy a gyógyszeripari cég nem tudja maradéktalanul teljesíteni az EU felé a vállalt kötelezettségét.

A kevés alapanyag mellett még az EU-s gyáraknak is problémájuk van a gyártási kapacitással: például egy holland gyárral azért nem szerződött le az AstraZeneca, mert úgy vélték, a gyár nem fogja tudni teljesíteni a minimum mennyiséget, ezért a hollandiai Halixban hiába gyártották le a klinikai vizsgálatokhoz szükséges vakcinákat, később a tömeggyártás fázisában már nem számított rá a brit-svéd gyógyszeripari cég.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint emiatt a Halixban található gyártót le is vette a gyártók listájáról, azonban a más gyárakban is tapasztalható kapacitási problémák miatt 2021 első negyedévében ismét szerződést kötött velük az AstraZeneca, és az EMA már engedélyt is adott a gyártónak a működésre.

Teljesíti-e az AstraZeneca valaha is az EU-nak szánt mennyiséget?

Mint a lap megjegyzi: az Egyesült Államokban úgy tartják vissza az alapanyagok jó részét, hogy

Az amerikai oltáskampány a brit-svéd fejlesztésű vakcina nélkül is kifogástalanul működik: jelenleg az amerikai-német Pfizer-BioNTech mellett a szintén mRNS-technológiát használó amerikai Moderna készítményeit használják, illetve az adenovírus-alapú, egydózisos Johnson&Johnson védőoltását, ugyanakkor utóbbi használatát épp nemrég felfüggesztették a nagyon ritka – millió oltásonként mindössze egyszer jelentkező – vérrögképződés miatt.

A New York Times értesülései szerint márciusban közel 30 millió fel nem használt AstraZeneca-vakcinát tároltak az Ohio-i West Chesterben, és további több millió adagot a Maryland-i Baltimoreban, amik már a kötelező ellenőrzési vizsgálatokon is átestek.

Az EU még korábban kérte a Biden-adminisztrációt, hogy ha nem használják fel a készítményeket, akkor „kölcsönözzék ki” az EU-nak, azonban a Fehér Ház elutasította ezeket a kéréseket. Ugyanakkor április elején az amerikaiak már elkezdték elajándékozni az Amerikában készített és tárolt AstraZeneca-vakcinákat: több millió adagot adtak Kanadának, de emellett az indiai Szérum Intézet, illetve a COVAX-program is kapott.

Azonban a Politico szerint nem valószínű, hogy az amerikai mennyiség tudná pótolni az elmaradt vakcinaszállítmányokat, hiszen július végéig már közel 200 millió adaggal kevesebbet fog leszállítani az EU-nak az AstraZeneca. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság ezért már előre jelezte, hogy a jövőben sem a brit-svéd gyógyszergyártóval, sem a vakcinaszállítmányaival szintén késlekedő amerikai Johnson & Johnsonnal nem akar szerződést kötni vakcinák kapcsán, hanem inkább a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináit részesítik majd előnyben.

NYITÓKÉP: Koronavírus tájékoztató oldal / Facebook