Marad a CEU Bécsben, nem érdekli a magyar törvénymódosítás

Miután az Európai Bíróság kimondta tavaly októberben, hogy a CEU ellehetetlenítésére hozott magyar törvény ellentétes az uniós joggal, az Országgyűlés most azt kész módosítani. A CEU azonban leszögezte: mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

2017-ben fogadta el a magyar parlament azt a törvényt, amely gyakorlatilag a CEU-ra volt szabva, elvégre nem EU-s külföldi egyetemektől várt el külföldi, „otthoni” kampuszt többek között. (A külföldön szintén kampusszal nem rendelkező, de bajor-svájci-osztrák hátterű Andrássy Egyetemre éppen ezért nem vonatkozott ez.) A CEU végül tudta volna teljesíteni a feltételeket, mert a Bard College révén lett kampusza New York államban, de ez se tudta volna biztosítani a maradását, így

Tavaly októberben az Európai Bíróság azonban a lex CEU-t az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította, így a magyar kormánynak azt módosítania kellett. Alapvetően a szabadkereskedelemmel – elvégre az EU tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek – és az EU Alapjogi Chartájában biztosított tudományos szabadsággal érveltek a bírák aktivista módon. Ennek révén lehetett egy amerikai egyetem számára jogorvoslatot biztosítaniuk. A magyar kormány reagált az ítéletre, amennyiben is Semjén Zsolt a felsőoktatási törvény módosítására nyújtott be javaslatot, ami az Európai Gazdasági Térségen kívüli egyetemek magyarországi ténykedését érinti. Ennek értelmében

Feltételként tehát az maradna meg, hogy a magyar kormány és az adott állam közötti nemzetközi szerződésben szerepeljen az intézmény, a magyar felsőoktatási intézményekben szerezhető diplomákkal egyenértékű diplomát állítson ki.

A CEU persze a Bard College-dzsal közös kampusz révén az előző normaszöveg feltételét is teljesítette volna, de most már – ha fennáll Magyarország és New York állam között ezirányú nemzetközi szerződés – mindenképpen akkreditálhatná magát Magyarországon is.

Ezzel azonban a CEU, amely 2020 őszén megkezdte első teljesen bécsi tanévét (jelenleg a Hauptbahnhof melletti ideiglenes kampuszán), nem akar élni, azaz közölték: maradnak Bécsben. Ezt azzal indokolták, hogy szerintük a CEU feltételeit most sem könnyítette meg a kormány, mert annak

A CEU közleménye hozzáteszi, hogy „[a] magyar kormány eddig is világossá tette, mire akarja használni a hatalmát”. A CEU emlékeztet rá, hogy miközben őket „elüldözték”, a kommunista Kína állami Fudan-egyeteme kampuszt nyithatna Budapesten. A Fudannak van kampusza Kínában is, és nemzetközi szerződés alapozza meg az elindítását. A CEU azért maradna inkább Ausztriában, mert az egy olyan ország, „ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit”. A Fudan-ügyről itt írtunk bővebben.

A CEU 2025-től a szecessziós stílusú, egykori Otto Wagner-kórház területét és épületeit kapja meg Bécs városától, ahol – noha nem a belvárosban, hanem egy külső kerületben – kampuszjellegű oktatás tud beindulni. A CEU-nak persze a bécsi oktatáshoz kellett újabb feltételeket is teljesíteni, mert az osztrák rektori konferencia nem fogadta el, hogy csak posztgraduális – azaz mesterszakos és doktori – képzések legyenek, azaz BA-diplomát is lehet már szerezni az egyetemen.

FOTÓ: A CEU bécsi épülete. Forrás: CEU.