Ugyanolyan fegyverkezési verseny zajlik, mint a hidegháborúban, csak rakéták helyett vakcinákkal

Pfizer, AstraZeneca, SinoVac, legyen bármi: a gyógyszergyárak és az állami szereplők egymás vakcináit szólják le, próbálva aláásni a beléjük vetett bizalmat, a média meg amilyen hülye, ennek be is dől.

+ Hivatalos: gyengébb az új kínai vakcina, mint a többi (Blikk.hu)

+ Kína elismerte, hogy nem elég hatékonyak a jelenlegi vakcináik (24.hu)

+ Peking beismerte: nem túl hatékonyak a kínai vakcinák (Propeller)

+ Kínai szakértő szerint a vakcináik nem elég hatékonyak a vírus ellen (ATV)

És még rengeteg ilyen és ehhez hasonló hangzatos címet találni az elmúlt egy hétből a magyar sajtóban arról, hogy Gao Fu, a kínai járványügyi központ igazgatója egy egészségügyi konferencián arról beszélt, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében felül kellene vizsgálni a jelenlegi kétdózisú vakcinák oltásai között eltelt időt, és meg lehetne fontolni az egyes vakcinák kombinálását is. Így például az első adag oltás lehetne egy mRNS-alapú vakcina, a második meg egy elölt vírusos társa.

Az egy dolog, hogy Gao Fu egyáltalán nem arról beszélt, hogy kifejezetten a kínai elölt vírusos oltások hatékonyságával van a probléma – a Global Times-ban pontosította, hogy en bloc az elérhető vakcinák hatékonyságára gondolt –, ráadásul nem is feltétlen hülyeség, hogy a két dózis között eltelt időről, valamint a vakcinák keveréséről beszéljünk.

Legalábbis így véli Letoha Tamás kutatóorvos, aki szerint természetes, hogy ilyen kérdések felmerülnek a szakemberekben és a védekezést irányító hatósági vezetők fejében, főleg akkor, amikor a világ most már a koronavírus azon variánsai miatt aggódik (mint a brazil vagy a dél-afrikai), amikre eredetileg nem fejlesztették ki a jelenleg forgalomban lévő vakcinákat.

„Ezeket a feltevéseket meg kell nézni, és igazolni, ha lehet” – mondja Letoha, aki arra is felhívta az Azonnali figyelmét: főleg a koronavírus elleni vakcinák szűke miatt egyébként is

Lehetne keverni a vakcinákat, de ahhoz a gyógyszergyártóknak is szövetségre kéne lépniük

Azt azonban Letoha Tamás nem tartja valószínűnek, hogy hamar láthatunk majd tömegesen példákat arra, hogy más és más vakcinákat kombináljanak: ehhez ugyanis először a gyógyszergyártókon kéne átmenjen az ötlet.

Mint Letoha elmondta, hiába nem ördögtől való ötlet a kombinálás, a gyártók egész egyszerűen nem ennek megfelelő standardok és protokollok alapján dolgozták ki a maguk készítményeit, így azok kombinálásához mindenek előtt a gyártók közötti szoros együttműködésre lenne szükség, mert különben „nem tudnának a termékük minőségéért garanciát, felelősséget vállalni”.

Persze ha sikerülne egy, az egyes variánsok ellen is szuperhatékony koktélt kikísérletezni, azzal nagyot lehetne szakítani, de Letoha szerint túl nagyok a kockázatok ahhoz, hogy ezt a gyógyszergyártók egykönnyen bevállalják. Mert mi van, ha mégsem hatékony a vakcinamix, vagy olyan mellékhatások lépnek fel a való életben, amik a kísérleti tesztelések során nem? Ekkor melyik gyógyszergyártóé lesz a jogi felelősség?

„A gyógyszergyárak nagyon nem szeretik a jogi senki földjét, attól irtóznak” – magyarázza Letoha, aki szerint ebbe az amúgy is sok tényezős, bonyolult és rendkívül kockázatos egyenletbe még egyéb, politikai szempontok is bekavarhatnak:

Teljesen jó, hogy a CoronaVac „csak” 50 százalékos védelmet ad a brazil variánssal szemben

Az, hogy a média könnyelműen befekszik az elsőre hangzatos, de felületesen elolvasott híreknek, nem csupán Gao Fu esetében van így – hívta fel rá az Azonnali figyelmét Letoha Tamás.

+ Alig véd a brazil mutáns ellen a kínai CoronaVac (Portfolio),

+ A gyártó szerint csak ötven százalékban véd a CoronaVac a brazil vírusvariáns ellen (Pesti Srácok)

+ Csak félig véd a brazil mutáció ellen a kínai CoronaVac (Világgazdaság)

Így adták hírül a fenti médiumok azt hírt, hogy a kínai Sinovac által fejlesztett, elölt vírussal dolgozó, kétdózisú CoronaVac 49,6 százalékos védelmet biztosít a koronavírus brazil variánsával szemben.

Az ördög azonban a részletekben rejlik – mondja Letoha, aki szerint az újságírók egész egyszerűen nem olvasták el, hogy ebben a kísérletben csupán az első oltás utáni védettséget vizsgálták.

– világít rá a kutatóorvos, aki szerint a modernebb technológiával készült oltóanyagok, mint a Pfizer vagy a Moderna sem ígértek ennél nagyobb védelmet az első oltást követően.

A kutatást azért árnyalja, hogy azt ugyan abban a brazíliai nagyvárosban, Manausban végezték, ahol a koronavírusos megbetegedések 75 százalékát ez a variáns teszi ki, azt azonban a CoronaVac-kal beoltott, pozitív eseteknél nem követték vissza, hogy valóban a brazil mutáció mutatható-e ki a szervezetükben.

Minden hibájuk ellenére a fejlődő világban végzett kísérletek fontosak lehetnek a fejlett világ számára is, hiszen – mint arra Letoha rávilágított – attól, hogy a brazil vagy a dél-afrikai helyett a brit variáns terjed leginkább a fejlett országokban, az nem jelenti azt, hogy később nem is fog:

Izrael szándékosan torzíthatja a Pfizer-vakcina hatékonyságáról szóló adatokat

Mindezek az esetek arra mutatnak rá, hogy „a vakcinaháború féligazságokon alapszik” – mondja Letoha, aki szerint az ilyesfajta, torz híradások – ha nem is szándékosan – de részét képezik annak a dezinformációs háborúnak, amiben a médián túl a gyógyszergyártók és akár állami szereplők is próbálják lejáratni az egyes vakcinákat.

Erre példa a kutatóorvos szerint Izrael esete, ahol decemberben még szinte megváltóként ünnepelték a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcináját, nagy volt a barátság a gyógyszergyártó és az izraeli kormány között, annyira, hogy Benjamin Netanjahuék átadták a Pfizernek még az izraeli szakértelmet és a betegadatokat is, valamint a kutatásaikhoz a zsidó állam népegészségügyi rendszerét is felhasználhatták.

Aztán április 5-én a Pfizer bejelentette, hogy 700 ezer oltóanyaguk szállítását felfüggesztik addig, amíg nem rendeződik Izrael részéről az elszámolás: a sokadik előrehozott választás után a kormányalakítási lázban égő állam ugyanis – a Pfizer szerint – egy korábbi, 2,5 millió adagot tartalmazó vakcinaszállítmányt már elfelejtett kifizetni.

Egy hét sem telt el ezután, és az Izrael területén az állam megbízásából egészségügyi szolgáltatásokat ellátó Clalit Health Services, valamint a Tel Aviv Egyetem vezénylésében kijött egy kutatás arról, hogy a dél-afrikai vírusmutáció jó eséllyel áttöri a Pfizer védelmét, még a második oltást követően is. Mindezt úgy, hogy a Pfizer még április elején arról adott hírt, hogy az oltása 91 százalékban hatékony ugyanezen variáns ellen.

A két kutatás között az eltérés leginkább abból adódhat Letoha szerint, hogy míg a Pfizer frissített, de kísérleti adatokra alapozta a kijelentéseit, addig az izraeli kutatás valós, terepen szerzett adatokat (real-world data) használt. Letoha szerint ettől függetlenül azért minimum furcsa, hogy kialakul egy konfliktus a Pfizer és Izrael között, majd pár napra rá napvilágot lát egy kutatási eredmény, ami a Pfizer-vakcinákba vetett bizalmat áshatja alá.

Az Azonnali kérdésére a kutatóorvos elmondta, hogy az izraeli kutatók munkáját nem vonja kétségbe, „Izraelben mégiscsak a világ egyik legfejlettebb biotechnológiai és orvosi ellátórendszere működik, és ott mindenki flottul betartja az eljárási protokollokat”, szóval arról aligha van szó, hogy a kutatók az adatokat manipulálták volna annak érdekében, hogy a Pfizert lejárassák.

Letoha attól azonban tart, hogy

A vakcinaháború eredménye: megrendülő bizalom, oltást elutasító emberek

És ez nem csupán a Pfizer esetében lehet így: érdekes Letoha Tamás szerint az is, hogy az AstraZeneca-vakcinák – amikben a bizalom a magyar lakosok részéről is megrendült némileg, legalábbis a beoltandók ezt, valamint a Sinopharm készítményét utasítják el gyakran a beadást megelőzően – és a vérrögképződés esélyének összefüggése csak az utóbbi hónapban lett slágertéma a nemzetközi politikában és közéletben, miközben ezt jó eséllyel már a fejlesztés korai szakaszában is előre lehetett volna jelezni: „Minél hatékonyabb egy oltóanyag, annál nagyobb a valószínűsége egy potenciális, de ritka mellékhatásnak. Korábban ez a téma senkit sem érdekelt, most meg hirtelen a csapból is ez folyik.”

A kutatóorvos továbbá leszögezte, hogy szerinte a vakcina mára olyan lett, mint a hidegháborús fegyverkezési verseny során a rakéta: közvetlenül vagy közvetetten, szándékosan vagy akarat nélkül, de

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali