+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. április 8. csütörtök, 16:55
Ő volt az, aki az 1989-es marosvásárhelyi pogrom alatt társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől.

A nemzetközi romanap alkalmából, április 8-án Puczi Béla roma hősről elnevezett közteret avatott fel a fővárosi önkormányzat a Westend bevásárlóközpont, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen, közölte a városháza az Azonnalival.

 

Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis több roma szervezet kérésére pár hete kezdeményezte, hogy Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi pogrom magyar-cigány hőséről nevezzenek el közteret Budapesten. Az ötlet kifejezetten pozitív fogadtatásra talált Schmidt Máriától egészen Jámbor Andrásig:

 

ő volt ugyanis az, aki társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől. Csatakiáltása („ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!”) azonnal szállóigévé vált.

 

Mint az Gergely Előd Gellért 2017-es azonnalis cikkéből kiderül: a Marosvásáthelyen a magyarok oldalára álló és őket védelmező cigányok nagy árat fizettek hősiességükért. Míg a konfliktust kezdeményező, annak másik oldalán álló románok közül egyet sem ítéltek el, a magyaroknak segítő romákat perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, és jelentős pénzbírságot, valamint néhány napostól másfél évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki rájuk.

 

Puczi Béla egyike volt a magyarok védelmére siető roma csapat vezetőinek és annak a hat embernek – hárman közülük romák –, akiket őrizetbe vettek a román hatóságok. Hét napig tartó kihallgatása alatt végig verték, majd kilenc hónapi előzetes letartóztatás után utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. Puczi Magyarországra menekült, megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalt, de csak majdnem tíz év után kapott menekültstátuszt. Időközben elszegényedett, munkanélküli lett, utolsó éveit pedig a Nyugati pályaudvaron töltötte hajléktalanként. 2009-ben halt meg betegen, elhagyatva, nincstelenül.

 

 

Az immáron Puczi Béla teret a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel együtt avatta fel. A helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban. Itt 2017-ben emléktáblát adtak át a tiszteletére, akkor a politika még csak észre se vette az eseményt.

 

„Puczi Béla sorsa azért lehet annyira fontos felkiáltójel számunkra, mert azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évben hány minőségében bukott meg a magyar állam emberségből. És az, hogy most itt vagyunk, és hogy sokak számára fontos volt, hogy ezt a teret róla nevezzük el, mégis egy esélyt ad arra, hogy legalább felismerjük a hibáinkat, és próbáljuk azokat orvosolni” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

 

Setét Jenő szerint ez a nap arra is alkalom, hogy elismerjük a romák és az ő hőseik létezését, nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben: „Budapest az a város, amely mintát adhat arra, hogy az emberi jogok nem pusztán leírt malasztok és deklarációk, hanem megélhető valósággá kell váljanak Budapesten is, így például a roma közösségeknek reprezentációhoz kell jutni az önkormányzati alkalmazottak körében, a közoktatási tananyagokban és a döntéshozó testületekben is.”

 

FOTÓ: Setét Jenő / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás