ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Antal Róbert-István
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben a zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Furcsa hírről számolt be csütörtökön a bukaresti Adevărul napilap. Eszerint a Kárpátokon inneni (vagyis anno a Monarchiához tartozó) bánáti Lugos polgármestere kitiltotta a város piacairól a Kárpátokon túli szomszédos régió, Olténia termelőit.
Vagyis az oltyánoknak nevezett románokat. Az oltyánok – a máramarosi románokkal, illetve az erdélyi mócokkal együtt – ott leginkább
Régiójuk, Olténia a történelem során mindig is a leginkább román többségű régió (95 százalék feletti román többséggel) volt, valamint krajovai bán volt az első „egyesítő” fejedelem, Vitéz Mihály vajda is. Ő volt az, aki 1600-1601-ben ideiglenenesen uralma alá hajtotta mindhárom, a román közgondolkodás által románnak tekintett tartományt: Munténiát, Moldvát és az Erdélyi Fejedelemséget.
De Olténiából indult az 1821-es Tudor Vladimirescu-féle forradalom és szabadságharc is, amely az addig tartó török függés alól elkezdte felszabadítani a 19. századi román fejedelemségeket. Ugyanekkor lettek ismertek a Vladimirescu hadseregét alkotó pandúrok is (fegyveres marhapásztorok), vagyis a székelyekkel való párhuzam kvázi adott.
Az oltyánok a román közvélemény szemében ma erőszakosságukról, alkoholizmusukról és büszkeségükről ismertek. Leghíresebb táncuk a căluș (lovacska), amelyet egy bottal a kézben táncolnak – amely a lovat szimbolizálja, a bottal pedig megvédik a közösséget a rontó szellemektől.
De mi is történt?
Még a hét elején több Olt megyei kistermelő panasszal fordult az egyik megyei laphoz. Arról számoltak be, hogy Lugos polgármestere kitiltotta őket a piacokról, arra hivatkozva, hogy ő a helyi termelőket akarja támogatni. Dan Enea, az egyik oltániai termelő arról panaszkodott a helyi Lugojeanul lapnak, hogy a lugosi polgármester 2020 decemberében felmondta velük a 25 éve tartó városi piaci asztalokra vonatkozó bérleti szerződést. Miután személyesen is sikerült találkoznia a polgármesterrel,
A lugosi polgármester, Claudiu Bucaciu viszont tagadja, hogy diszkriminálta volna az oltyánokat, mivel elmondása szerint „maga is félig oltyán”, hiszen a Kárpátokon túlról származik. Hozzátette még, hogy Lugos városa banki hitelből épített fel egy új piaci csarnokot és ezért elsősorban a helyi termelőket kell támogassa, mivel a lugosiak törlesztik majd a hitelt.
Mi áll a háttérben?
Bánát/Bánság Románia egyik legnyugatibb és etnikailag legszokszínűbb régiója. A huszadik század közepéig a városokat egyforma arányban közösen románok, magyarok, németek és szerbek lakták. Emellett még általában magyar kultúrájú zsidók, valamint más kisebbségek (csehek, szlovákok) is bánáti városi lakosok voltak, igaz, nem olyan jelentős arányban.
Keleti részén a románok, nyugati részén pedig a szerbek voltak többségben – ezért is húzták meg így a trianoni határokat, amellyel a teljes Bánátot kettévágták – köztük pedig szigetszerűen magyar és német települések is voltak. A mai Magyarországra is jutott pár bánsági falu: a Maros folyásától délre több település (például Kübekháza) a történeti Bánát része.
A nevében kommunista hatalom Nicolae Ceaușescu – aki egyébként maga is oltyán volt – hatalomra kerülését követően ötvözte a kommunizmus szélsőbalosságát a két világháború közötti román fasizmuséval, a Vasgárda ideológiájával. Így juthatott el a román nemzetpolitika az ötvenes évek kvázi-elfogadó „együttélő nemzetiségek” fogalmától a nyolcvanas évekre a „magyarul/németül beszélő román dolgozók” fogalmáig.
A kommunista vezetés célja egy harmincmillió lakosú, etnikailag tiszta Románia létrehozása volt. Így lett például a két világháború közötti negyedében románok, negyedében németek, negyedében magyarok és negyedében szerbek lakta Temesvárból mára 81 százalékos román többségű város. A bánáti folklór azóta is legendákat mesél a tömbházak erkélyein legelő oltyán parasztok lovairól, arról, hogy disznót tartottak, sőt városi körülmények között disznót vágtak.
A különböző román néprajzi csoportok közötti feszültségek a rendszerváltás után kezdtek el felbukkanni. A regionalizmust újra felfedező románok a piaci tiltáshoz hasonló intézkedésekkel egyre inkább szabadulni szeretnének a hegyeken túl élők miatt hozzájuk is társított negatív konnotációktól. Vagyis attól, hogy civilizálatlanok, szemetelnek, hangosak, lusták és legtöbbször csak a mulatáson jár az eszük, valamint attól a Kárpátoktól keletre és délre élőkre mondani szokott dologtól is, hogy csak az állami támogatásra várnának.
Ezzel szemben az erdélyi és bánáti románok önmagukat közép-európaiaknak tartják, mentális terükben ők a szorgalmas, dolgos románok. Ebben az esetben nemcsak a város vs. falu ellentét – vagy ha Max Weber protestáns etikája vs. katolikus/ortodox lazsálás –, hanem regionális különbségek is felbukkannak: ahogyan
Nem véletlen, hogy a temesváriak öngyarmatosító módon egy németországi németet választottak polgármesternek még tavaly szeptemberben, de a korábbi polgármester, az indulatos Nicolae Robu Temesvár köztereiről ki akart tiltani minden balkáni jellegű (például a román multatóst, a manele zenét, illetve a kinti sütögetést) dolgot is.
Sőt a temesvári focicsapat szurkolói büszkén üvöltik a meccsek alatt, hogy „Aici este Banatul, e țara noastră și ne pișăm pe capitala voastră!”. Vagyis
NYITÓKÉP: Romániai piac. Fotó: Jared Yeh / Flickr
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben a zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
