+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 8. csütörtök, 20:14
Már csak párat kell aludni a brit UCL kutatói szerint, mire Nagy-Britannia beoltja a lakosok felét, így elérve a nyájimmunitást. És bár ők ezt azért tudják kijelenteni, mert a magyarnál jóval rendezettebb, katonásabb adatbázisokból készíthetnek előrejelzéseket, Magyarországon is feltételezhető, hogy hasonló átoltottsági aránynál már itt is a nyájimmunitásnak örülhetünk.

„A nyájimmunitásra vonatkozó becslés meglepett” – így kommentálta Karl Friston, a University College London (UCL) egyik kutatója azt az eredményüket, hogy Nagy-Britannia április 12-ével – Európában elsőként – eléri a nyájimmunitást.

 

A UCL modellje alapján ugyanis jövő hét hétfőre a felnőtt lakosság több, mint 50 százaléka be lesz oltva (a briteknél a Pfizer és az AstraZeneca vakcináival oltanak), a lakosság 42 százaléka átesett már valamilyen formában a fertőzésen, és 10 százalék pedig egyszerűen azért is védett, mert másfajta koronavírusoknak ki volt téve korábban, és így alakult ki bennük keresztimmunitás a Covid-19-cel szemben is.

 

A UCL modellje amellett, hogy a lehető legvalósabb idejű járványtani adatokkal és a Google népességmobilitási adataival is dolgozik, figyelembe veszi  – mint azt Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnalinak magyarázta – az oltások hatékonyságát és az újrafertőződés esélyét is: így jött ki a UCL-nek, hogy

 

április 12-ére a teljes lakosság 73,4 százaléka lesz védett a koronavírus okozta súlyos megbetegedéssel szemben.

 

De mit jelent a nyájimmunitás?

 

Letoha Tamás arra azért felhívta az Azonnali figyelmét, hogy a nyájimmunitás közel sem azt jelenti, hogy onnantól kezdve a vírus nem cirkulál tovább a populációban, csupán azt, hogy a fertőzés – népegészségügyi szempontból – nem fog jelentős mértékű halálozással meg megbetegedéssel járni.

 

„Az immunizálásnak nem is az a lényege, hogy sterilizáló immunitást nyerj, azaz egyáltalán ne tudd elkapni a vírust, az benned ne tudjon szaporodni.

 

A jelenlegi vakcinák nem sterilizáló immunitást adnak, hanem azt célozzák, hogy az emberbe jutó vírusok ne tudjanak olyan szinten reprodukálódni, mint a nem oltottakban.”

 

Viszont hiába lesz ekkor továbbra is jelen a vírus egy társadalomban, a járványügyi kockázat már annyira alacsonnyá válik, hogy a nyájimmunitás alapját adhatja egy grandiózusabb nyitásnak.

 

Magyarországon nem lehet ilyen becsléseket készíteni

 

Hogy Magyarországon pontosan mikor érhetjük el a nyájimmunitást, Letoha szerint azért nehéz megjósolni, mert ég és föld a brit és a magyar járványügyi adatokból képezhető adatbázis minősége.

 

„Magyarországon nagyon furcsán vezetik a számokat. Ahhoz, hogy egy járványt kordában tarts, katonás rendben kell gyűjtened az adatokat: így például központi járványügyi laborok által végzett, nemzetközi standardokon álló tesztelésre van szükség, és az ebből származó adatokra alapozva lehet megalapozott becsléseket is készíteni.

 

Nagy-Britanniában ez adott, Magyarországon viszont nagy a magánlaborok befolyása, amik sok fajta és ezért az adatok megbízhatóságát kétségbe vonó metodikát alkalmaznak a tesztelésekkor”

 

– magyarázta a kutatóorvos.

 

Ha a lakosság felét beoltják, Magyarországon is ünnepelhetjük a nyájimmunitást

 

Letoha Tamás szerint biztosat ugyan nem lehet mondani a magyar társadalom nyájimmunitásáról, mindenestre azt lehet feltételezni, hogy a magyar lakosság is körülbelül akkora hányada eshet át a fertőzésen, mint a brit.

 

„Ugyanúgy egy európai populációról beszélünk a magyarok esetében, mint Angliában, és a vírust a határzárások ellenére sem lehet megállítani.

 

Így ha Nagy-Britanniában – ahol eleve a világ legjobb epidemiológusai találhatóak – azt mondják, hogy náluk a lakosság 50 százalékos átoltottságával el lehet érni a nyájimmunitást, akkor az nálunk is így lehet.”

 

Főleg úgy – folytatta a kutatóorvos  –, hogy az oltási stratégiája is lényegileg egyező a brit és a magyar kormánynak: a kockázati csoportok oltására koncentrálnak, akik ha védettséget szereznek, a vírusnak kevésbé kitett társadalmi csoportok között már nem fogunk kiugró megbetegedési és halálozási statisztikát látni.

 

„Szóval ha arányaiban olyan magas lesz nálunk is az oltottság, mint Nagy-Britanniában, akkor biztos, hogy nálunk is ki fog alakulni egyfajta nyájimmunitás.”

 

A körülbelül 9 milliós magyar népességben – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta – a beoltottak száma jelenleg 2,6 millió fő, ebből a második oltásukat is megkapottak aránya kicsivel kevesebb, mint 1,1 millió fő. A kormány Gulyás elmondása alapján azt reméli, hogy a rendelkezésre álló és beérkező vakcinamennyiség alapján még áprilisban minden regisztrált magyar állampolgár meg fogja kapni legalább az első oltást, a regisztráltak teljes, második körös oltásával pedig májusban végezhetnek. Jelenleg valamivel kevesebb, mint 4 millióan regisztráltak az oltásra.

 

NYITÓKÉP: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás