+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 8. csütörtök, 20:14
Már csak párat kell aludni a brit UCL kutatói szerint, mire Nagy-Britannia beoltja a lakosok felét, így elérve a nyájimmunitást. És bár ők ezt azért tudják kijelenteni, mert a magyarnál jóval rendezettebb, katonásabb adatbázisokból készíthetnek előrejelzéseket, Magyarországon is feltételezhető, hogy hasonló átoltottsági aránynál már itt is a nyájimmunitásnak örülhetünk.

„A nyájimmunitásra vonatkozó becslés meglepett” – így kommentálta Karl Friston, a University College London (UCL) egyik kutatója azt az eredményüket, hogy Nagy-Britannia április 12-ével – Európában elsőként – eléri a nyájimmunitást.

 

A UCL modellje alapján ugyanis jövő hét hétfőre a felnőtt lakosság több, mint 50 százaléka be lesz oltva (a briteknél a Pfizer és az AstraZeneca vakcináival oltanak), a lakosság 42 százaléka átesett már valamilyen formában a fertőzésen, és 10 százalék pedig egyszerűen azért is védett, mert másfajta koronavírusoknak ki volt téve korábban, és így alakult ki bennük keresztimmunitás a Covid-19-cel szemben is.

 

A UCL modellje amellett, hogy a lehető legvalósabb idejű járványtani adatokkal és a Google népességmobilitási adataival is dolgozik, figyelembe veszi  – mint azt Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnalinak magyarázta – az oltások hatékonyságát és az újrafertőződés esélyét is: így jött ki a UCL-nek, hogy

 

április 12-ére a teljes lakosság 73,4 százaléka lesz védett a koronavírus okozta súlyos megbetegedéssel szemben.

 

De mit jelent a nyájimmunitás?

 

Letoha Tamás arra azért felhívta az Azonnali figyelmét, hogy a nyájimmunitás közel sem azt jelenti, hogy onnantól kezdve a vírus nem cirkulál tovább a populációban, csupán azt, hogy a fertőzés – népegészségügyi szempontból – nem fog jelentős mértékű halálozással meg megbetegedéssel járni.

 

„Az immunizálásnak nem is az a lényege, hogy sterilizáló immunitást nyerj, azaz egyáltalán ne tudd elkapni a vírust, az benned ne tudjon szaporodni.

 

A jelenlegi vakcinák nem sterilizáló immunitást adnak, hanem azt célozzák, hogy az emberbe jutó vírusok ne tudjanak olyan szinten reprodukálódni, mint a nem oltottakban.”

 

Viszont hiába lesz ekkor továbbra is jelen a vírus egy társadalomban, a járványügyi kockázat már annyira alacsonnyá válik, hogy a nyájimmunitás alapját adhatja egy grandiózusabb nyitásnak.

 

Magyarországon nem lehet ilyen becsléseket készíteni

 

Hogy Magyarországon pontosan mikor érhetjük el a nyájimmunitást, Letoha szerint azért nehéz megjósolni, mert ég és föld a brit és a magyar járványügyi adatokból képezhető adatbázis minősége.

 

„Magyarországon nagyon furcsán vezetik a számokat. Ahhoz, hogy egy járványt kordában tarts, katonás rendben kell gyűjtened az adatokat: így például központi járványügyi laborok által végzett, nemzetközi standardokon álló tesztelésre van szükség, és az ebből származó adatokra alapozva lehet megalapozott becsléseket is készíteni.

 

Nagy-Britanniában ez adott, Magyarországon viszont nagy a magánlaborok befolyása, amik sok fajta és ezért az adatok megbízhatóságát kétségbe vonó metodikát alkalmaznak a tesztelésekkor”

 

– magyarázta a kutatóorvos.

 

Ha a lakosság felét beoltják, Magyarországon is ünnepelhetjük a nyájimmunitást

 

Letoha Tamás szerint biztosat ugyan nem lehet mondani a magyar társadalom nyájimmunitásáról, mindenestre azt lehet feltételezni, hogy a magyar lakosság is körülbelül akkora hányada eshet át a fertőzésen, mint a brit.

 

„Ugyanúgy egy európai populációról beszélünk a magyarok esetében, mint Angliában, és a vírust a határzárások ellenére sem lehet megállítani.

 

Így ha Nagy-Britanniában – ahol eleve a világ legjobb epidemiológusai találhatóak – azt mondják, hogy náluk a lakosság 50 százalékos átoltottságával el lehet érni a nyájimmunitást, akkor az nálunk is így lehet.”

 

Főleg úgy – folytatta a kutatóorvos  –, hogy az oltási stratégiája is lényegileg egyező a brit és a magyar kormánynak: a kockázati csoportok oltására koncentrálnak, akik ha védettséget szereznek, a vírusnak kevésbé kitett társadalmi csoportok között már nem fogunk kiugró megbetegedési és halálozási statisztikát látni.

 

„Szóval ha arányaiban olyan magas lesz nálunk is az oltottság, mint Nagy-Britanniában, akkor biztos, hogy nálunk is ki fog alakulni egyfajta nyájimmunitás.”

 

A körülbelül 9 milliós magyar népességben – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta – a beoltottak száma jelenleg 2,6 millió fő, ebből a második oltásukat is megkapottak aránya kicsivel kevesebb, mint 1,1 millió fő. A kormány Gulyás elmondása alapján azt reméli, hogy a rendelkezésre álló és beérkező vakcinamennyiség alapján még áprilisban minden regisztrált magyar állampolgár meg fogja kapni legalább az első oltást, a regisztráltak teljes, második körös oltásával pedig májusban végezhetnek. Jelenleg valamivel kevesebb, mint 4 millióan regisztráltak az oltásra.

 

NYITÓKÉP: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás