+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dakó József
2021. április 7. szerda, 15:00
Cinikus elvárás, hogy minden külföldön tartózkodó belföldi állandó lakcíme felszámolásával teremtse meg maga számára a levélszavazás lehetőségét. Válasz Gergely Előd Gellértnek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A Második Reformkor Alapítvány kezdeményezésének két fő célja van. Az online népszavazás műfajának bevezetésével és népszerűsítésével erősíteni szeretnénk a közügyek befolyásolásának állampolgári lehetőségét és a közügyekről szóló társadalmi vita eszközrendszerét. A levélszavazás kiterjesztésének támogatásával pedig egy igazságtalan helyzetet számolnánk fel.

 

Miben is áll az igazságtalanság?

 

Abban, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó személyek között indokolatlan különbséget tesznek a szavazás módja tekintetében az alapján, hogy valaki rendelkezik-e magyarországi lakcímmel vagy sem. Azonos élethelyzetben ugyanis azok vannak, akik bármilyen okból – a trianoni békediktátum, Erasmus-ösztöndíj, külföldi kiküldetés vagy épp külföldi munka miatt – a szavazáskor külföldön vannak. A cél az, hogy ők mindannyian, akár külföldön dolgozók, akár határon túliak a szavazás módja tekintetében azonos elbánásban részesüljenek, így mindannyian élhessenek a levélszavazás lehetőségével is.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a szavazás módjáról és nem a szavazati jog tartalmáról van szó. Sajnos Gergely Előd is abba a hibába esett, hogy összekeverte a két fogalmat. Az állandó lakcímnek vagyis, annak hogy valaki hol él letelepedettként a szavazati jog tartalma szempontjából van  valódi jelentősége. Ha valaki belföldön rendelkezik állandó lakcímmel, akkor pártlista mellett egyéni jelöltre is szavazhat, hiszen van a lakcíme által meghatározott egyéni körzet. A külföldi állandó lakcímmel rendelkezők esetében nincs lakcím által meghatározható választókerület, így ők kizárólag pártlistára szavazhatnak. Ezt a felosztást észszerűnek gondoljuk és nem is változtatnánk rajta.

 

Mi pusztán azt szeretnénk elérni, hogy ha egyszer valaki jogszerűen rendelkezik belföldi lakcímmel és ez alapján egy követségen érvényesen le is adhatja a szavazatát mind pártlistára, mind választókerülete egyéni jelöltjére, akkor ne fosszuk meg attól, hogy ugyanezt levélben is megtehesse.

 

Ne nehezítsük egy politikailag motivált bürokratikus akadállyal szavazati jogának gyakorlását azáltal, hogy a sokszor százkilométerekre található követségekre utaztatjuk akár több tízezer forint útiköltséggel, hogy aztán némi sorban állást követően voksolhasson csak. (Azokról nem is beszélve, akik munkakörükből fakadóan – pl. betegápolás vagy idősgondozás – nem is tudják vasárnap felfüggeszteni a munkát.)

 

Az eredeti, Fidesz által elfogadott és 2013 májusában hatályba lépett választási eljárásról szóló törvény ezt egyébként pontosan az általunk javasolt formában biztosította is. Minden külföldön tartózkodó számára. Egészen az egy hónappal később bekövetkezett módosításáig. Megjegyezzük, hogy még az alaptörvényellenesség megállapítását – több, különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró ellenében – elvető Alkotmánybíróság sem vitatta, hogy azonos élethelyzetben a külföldön tartózkodó személyek vannak (lakcímtől függetlenül), a megkülönböztetés közöttük áll fenn. Bővebben lásd a 3086/2016. (IV. 26.) AB-határozatot.

 

Mivel jellemző élethelyzeteket takarnak, teret nyertek a közbeszédben a kérdés kapcsán a határon túli és a külföldön dolgozó kifejezések, amelyek jogi értelemben valóban pontatlanok. A valóság ugyanakkor a belföldön élő – külföldön élő kifejezések kettősénél is árnyaltabb, sokszínűbb képet mutat. Számos oka lehet ugyanis, hogy valaki belföldi lakcímmel tartózkodjon külföldön. Például Németország és Magyarország között ingázik két hónapot külföldön, újabb két hónapot viszont belföldön a családjával töltve. Vagy épp ösztöndíjasként tanul egy külföldi egyetemen a hazatérés szándékával. Esetleg magyarországi munkahelyének külföldi kiküldetését tölti vagy átmeneti időre külföldön vállal munkát.

 

Cinikus elvárás, hogy minden külföldön tartózkodó belföldi állandó lakcíme felszámolásával teremtse meg maga számára a levélszavazás lehetőségét.

 

Abban egyetértünk, hogy aki a végleges letelepedés szándékával hagyta el az országot az a határon túli magyarokkal kerül azonos élethelyzetbe, így nem igazságtalan vele szemben, ha külföldi állandó lakcímet létesítve pusztán listás szavazatával vesz részt a választáson.

 

De mi van a többiekkel?

 

Mi van azokkal, akik nem kívánnak végleg külföldön letelepedni, de a szavazáskor külföldön tartózkodnak? Ők mondjanak le a belföldi lakcímükről és ezzel az egyéni szavazatukról a könnyebb szavazás érdekében? Kényszerítsük őket választásra az akadálymentes részvétel és a lakcím, illetve egyik szavazatuk között? Azon túl, hogy a belföldi lakóhelyen töltött évtizedek, munka, adófizetés és a családja nagyon is szoros kapcsolatot alakítottak ki az egyéni körzettel, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyéni képviselőt négy évre és nem egy időpillanatra választunk. Ha a négyéves ciklus egy részét külföldön töltöm, akkor ne is dönthessek, hogy egyébként a körzetben élőként ki képviseljen a törvényhozásban a ciklus egészében? Gergely Előd vajon mekkora időintervallum esetében várná el mindezt?

 

A kezdeményezés semmilyen módon nem irányul a határon túli magyarok ellen. Teljes mellszélességgel támogatjuk az elszakított területeken élő magyarok állampolgárságát és szavazati jogát is. A levélszavazás kiterjesztésének gondolata nem velük szemben, hanem a magyar lakcímmel rendelkező külföldön tartózkodók érdekében fogalmazódott meg. Az, hogy tárgyszerűen felhívtuk a figyelmet egy diszkriminatív helyzetre, nem egyenlő semmiféle támadással vagy alattomos hangulatkeltéssel.

 

A diszkriminatív helyzetről a határon túli magyarok semmilyen módon nem tehetnek, annak egyedüli felelőse a magyar kormány.

 

A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatos támogató álláspontunkat folyamatosan hangsúlyoztuk a kampány során, függetlenül attól, hogy ez mennyire népszerű vagy népszerűtlen.  

 

Gergely Előd szóba hozza a lakcímes átjelentkezéssel kapcsolatos tájékoztatás jelentőségét. Ezzel kapcsolatban egyetértünk, hogy az államnak egyszerű ügyintézésről és széleskörű tájékoztatásról kell gondoskodnia. A szavazás könnyítése szempontjából ez ugyanakkor csak azok esetében bír relevanciával, akik a végleges letelepedés szándékával (a hivatalos kérelemben is ez a kifejezés szerepel egyébként) létesítenének külföldi lakcímet. Ahogy korábban jeleztük számos egyéb élethelyzet létezik, amely esetében ez az ajánlat nem több, mint mérhetetlen cinizmus a beföldi lakcímes számára. Az, hogy az illető fizikailag megtarthatja a lakcímkártyát, csak épp az szerepel rajta „külföldi lakcím”, nem érv. Nem a fizikai kártya miatt tartják meg külföldön tartózkodók a magyar lakcímüket, hanem például azért, mert nem szeretnének véglegesen letelepedni külföldön, illetve nem mondanak le az egyéni szavazatukról csak azért, mert a szavazás napján átmenetileg külföldön tartózkodnak.

 

Az sem erős érv a levélszavazással szemben, hogy az a menetközben esetleg visszalépő egyéni jelöltek miatt „technikailag lehetetlen lenne”. Aki ezzel a szavazási móddal élne egyéni szavazat tekintetében, annak tájékozódnia kellene a választókerületében történt esetleges visszalépésekről, ennek elmulasztása esetén pedig vállalnia kellene annak a kockázatát, hogy már visszalépett jelöltet támogatva a szavazata érvénytelenné válik. (A tájékozódás egyébként a választás honlapján hiteles módon megtörténhet.)

 

Ez egy fair alku lenne, hiszen a levélszavazás opcionális. Ha valaki ezzel a könnyítéssel élne, akkor felnőtt, autonóm állampolgárként eldönthetné, hogy hajlandó-e ennek érdekében a visszalépéseket nyomon követni. (Tegyük hozzá, a levélszavazat kiküldéséig visszalépett jelöltek esetében pedig nem állhat elő maga a probléma.) A másik lehetőség valóban az, hogy a visszalépések határidejét hozza szinkronba a jogalkotó a levélcsomagok kiküldésével. Ez szerintünk sem lenne a legszerencsésebb megoldás, még úgy sem, hogy az utolsó pillanatos visszalépések politikai jelentősége az ellenzéki összefogás miatt számottevően csökkent.

 

Irigylésre méltó az a magabiztosság, amellyel Gergely Előd a kezdeményezésünket támogató ismert embereket mind egy kollektív tévképzet áldozatának tekinti, amelyben „akaratukon kívül maguk is tovább mélyítik a közvélekedés és a valóság közötti szakadékot”.

 

A másik lehetőség az, hogy a jelenlegi szabályozás valóban igazságtalan, az ügy támogatói ezen felismerésből álltak a kampány mellé, Gergely Előd pedig akarata ellenére védelmez egy diszkriminatív és értelmetlen rendszert.

 

Annak mindenesetre örülünk, hogy az online népszavazás műfaja és a levélszavazás kiterjesztése, vagyis kampányunk két valódi célja sokakat indított arra, hogy kifejtse véleményét. A szavazás szerda éjfélig nyitott, Gergely Előd 'nem' szavazata és a támogató 'igenek' előtt is.  

 

A szerző a Második Reformkor Alapítvány ügyvezetője, aki Gergely Előd Gellértnek az Azonnalin április 6-án megjelent cikkére válaszolt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A fák minden év március-áprilisában fognak virágozni, az első lockdown évfordulóján.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás