+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karsai Dániel
2021. április 1. csütörtök, 08:05
Miért érzi úgy 28 szerkesztőség, a magyar újságírás színe-java, hogy neki a tájékoztató funkciója nevelő funkció? Tényleg az a legfontosabb hiányzó információ, hogy lássuk, milyen szörnyűséges lélegeztetőgépen haldokolni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ritka alkalom, hogy az ember megharagíthatja a teljes – magát ellenzékinek és függetlennek mondó – sajtót, így élnék a lehetőséggel. Szerdán a „döntéshozóknak” címezve megjelent egy nyílt levél 28 szerkesztőség aláírásával. A nyílt levél a Covid-válság kapcsán kialakult információhiány megoldását követeli.

 

Valós probléma, jogos felvetés. De uramisten, milyen tényleges tartalommal…!

 

A nyílt levél azzal indít, hogy a „koronavírus-járvány életeket veszélyeztető hatása a kórházak falain belül látszik legjobban”. Minthogy a kórházakon belül tilos forgatni, az egészségügyben dolgozók pedig nem nyilatkozhatnak, a sajtó szerint a hiteles tájékoztatás ellehetetlenült.

 

Mindezért követelik, hogy forgathassanak a Covid-osztályokon, az orvosok meg mindenki más arccal is nyilatkozhasson és az operatív törzs adjon 0-24 tájékoztatást, a sajtótájékoztatókat pedig újságírók jelenlétében rendezzék meg.

 

Már a kiindulás is rendkívül elkeserítő. Senkiben nem merült fel a 28 szerkesztőségben, hogyha csak a kórházakon belül látszik igazán a koronavírus „életeket veszélyeztető” hatása, de a külvilágban nem, akkor az talán nem is olyan súlyos probléma, mint azt láttatni szeretnék?

 

Tényleg az a legfontosabb hiányzó információ, hogy lássuk, milyen szörnyűséges lélegeztetőgépen haldokolni?

 

Az ilyen helyeken való forgatás szinte semmiben nem járul hozzá a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz Covid-ügyben. Kiváló horrorisztikus vágóképek lesznek emberi szenvedésről, kimerült egészségügyről, halálról, haldoklásról. Ez nyilvánvaló, hiszen az intenzív egészségügyi ellátás rég nem ismert krízisét éli át nagyon súlyos betegek tömeges kezelésekor.

 

A téma megvitatásához ez viszont sokat nem ad hozzá, viszont a pánikot remekül növeli majd. Meg persze a cikkek, videók kattintásszámát, hiszen az emberi szenvedés mindig érdekes. Az, hogy valami sok embert érdekel, még nem jelenti azt, hogy valóban lényeges is. A(z át)láthatóságot megint összekeverjük a relevanciával.

 

A legszebb azonban talán nem is ez, hanem az a gondolat, hogy „sokan még mindig lekicsinylik a járvány veszélyeit, nem tartják be a védelmi intézkedéseket, ez pedig csak még több megbetegedéshez, ezen keresztül pedig a járvány súlyosbodásához vezet”. Kérem a 28 szerkesztőséget, árulják már el, ezt honnan veszik? Vannak konkrét számaik a témában? Erős a gyanúm, hogy semmilyen ilyen típusú valódi számadat, statisztika, elemzés nem áll a rendelkezésére egyik szerkesztőségnek sem. Prekoncepció alapján nem kellene újságot írni, először nézzük meg a tényeket, és azokat közöljük. Aztán jöhetnek az elemző véleménycikkek. De nem fordítva.

 

Miért érzi úgy 28 szerkesztőség, a magyar újságírás színe-java, hogy neki a tájékoztató funkciója nevelő funkció? Mert ebben az esetben erről van szó, fegyelmezettségre akarják szoktatni a társadalmat. (Nem kell, köszönöm, az vagyok.)

 

Totális szereptévesztés, a sajtó tájékoztasson elsősorban. Tökéletesen értékmentes témaválasztás nincs, de nyíltan prekoncepció alapján működni, egy vélemény alátámasztására tényeket gyűjteni és közölni nem lehet. Ez a sokat szidott (kormány)propaganda sajátja. 

 

Külön elkeserítő, hogy az utolsó kérdésben legalább fel lehetett volna villantani, hogy a szerkesztőségek érdekeltek a valódi, cizellált elemzésben. De ott sem sikerült semmi konkrétumot mondani, hogy mit várnának az operatív törzstől a 0-24 órás tájékoztatáson meg az újságírók személyes jelenlétét lehetővé tevésen kívül. Akinek írásbeli kérdéseire tudtommal most sem válaszol Cili néni és csapata, annak nyilván élőben majd sokkal inkább fog…

 

A sajtószabadságot sok minden fenyegeti idehaza és világszinten is. Ezen okok egyike a NER információs monopóliuma és a közérdekű adatok valóban rendszerszintű eltitkolása számos kérdésben.

 

A másik, mélyebb és bonyolultabban megfogható probléma az, melyet a tárgybeli nyílt levél is jól példáz. Nevezetesen, hogy a sajtó is a maga kreálta hangulatok és uralkodó széljárások foglya. A Covid esetében ez a szélsőséges halálkultusz.

 

Semmi más nem érdekes már, csak hogy hányan halnak meg hetente, naponta, óránként, percenként. Mintha az életben és a Covid-válságban nem lenne más probléma, csak halál.

 

A koronavírus-válság egyéb aspektusai említés nélkül maradnak vagy legalábbis aránytalanul kevés figyelmet kapnak.

 

De ez a médiát a jelek szerint nem érdekli. Elfogadom, hogy cizelláltabb tájékoztatásra azért nincs lehetőség, mert a kormány titkolja a vonatkozó információkat. De akkor tessék ezen információkhoz való hozzáféréshez, és ne horrorfilm-forgatáshoz engedélyt kérni.

 

Disclaimer: Aki a fentieket úgy érti, hogy szerintem nincs Covid, nem kellenek védőintézkedések, stb., azt sajnálom, de nem tudok vele mit kezdeni.

 

Utóirat: Akit érdekel, hogy mi folyik a Covid-osztályokon, ezen a linken talál számos torokszorító fotót.

 

A szerző ügyvéd, alkotmányjogász, főként az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képvisel ügyfeleket. Ez a cikk a szerdai Facebook-posztjának másodközlése. Vitáznál vele? Írj!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás